# Az adószámos magánszemély adózása lépésről lépésre Ismerje meg az adószámos magánszemély adózásának szabályait. Részletes útmutató a járulékokról, az adóbevallásról és a költségelszámolási lehetőségekről. **Published:** 2026-07-04 **Updated:** 2026-07-04 **Source:** https://aztajournal.com/hu/adoszamos-maganszemely-adozasa --- > Az adószámos magánszemély adózása lehetőséget nyújt rendszeres gazdasági tevékenység végzésére egyéni vállalkozói státusz nélkül. Ez az adózási forma különösen ideális ingatlanbérbeadás és alkalmi szellemi tevékenységek esetén, ahol a költségelszámolás rugalmasan alakítható. Az adószámos magánszemély adózása a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény rendelkezésein alapul. Ez az adózási forma lehetővé teszi a magánszemélyek számára, hogy adószám birtokában jogszerűen számlázzanak, miközben nem válnak egyéni vállalkozóvá. A jövedelem utáni közterheket főszabály szerint a kifizető vonja le, vagy önadózás keretében kell megfizetni. ## Kulcsfontosságú tudnivalók Az adószámos magánszemélyekre vonatkozó legfontosabb szabályok gyors áttekintése segít a jogszabályi kötelezettségek pontos betartásában: - Az adószám igénylése kötelező minden olyan rendszeres gazdasági tevékenység megkezdése előtt, amely nem minősül egyéni vállalkozásnak. - Az adózás alapja az önálló tevékenységből származó jövedelem, amelyet a megszerzett bevételből a költségek levonásával kell meghatározni. - Az adózó választhat a 10 százalékos bizonylat nélküli költséghányad és a tételes költségelszámolás között. - Biztosítási kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a havi jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát. - Az alanyi adómentesség felső határa évi 12 millió forint bevételig választható az általános forgalmi adóban. ## Ki számít adószámos magánszemélynek? Az adószámos magánszemély olyan önálló tevékenységet végző természetes személy, aki nem minősül egyéni vállalkozónak, de tevékenysége rendszeres jövedelemszerzésre irányul. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény alapján e tevékenység végzéséhez adószámmal kell rendelkeznie. A hétköznapi magánszemély csupán adóazonosító jellel rendelkezik, amellyel nem jogosult üzletszerű tevékenységet kifejteni vagy számlát kiállítani. Az egyéni vállalkozó ezzel szemben a nyilvántartásba vétellel jön létre, szigorúbb adminisztrációs kötelezettségei vannak, és vállalkozói igazolvány nélkül is teljes jogú gazdasági alanynak minősül. Az adószámos magánszemély státusza a kettő között helyezkedik el, megőrizve a magánszemélyi lét egyszerűségét. ## Hogyan kell adózni adószámos magánszemélyként? Az adószámos magánszemély jövedelme után 15 százalékos személyi jövedelemadót köteles fizetni a jövedelemszámítási módszerek szerint. A jövedelem megállapításához az adótörvények kétféle költségelszámolási utat biztosítanak a bevétel csökkentésére. | Jellemző | 10% képletes költséghányad | Tételes költségelszámolás | | --- | --- | --- | | Bizonylatok szükségessége | Nem szükséges számlákkal igazolni a kiadásokat. | Kizárólag a tevékenységgel összefüggő, névre szóló számlák fogadhatók el. | | Jövedelem aránya | A bevétel pontosan 90 százaléka számít adóköteles jövedelemnek. | A tényleges jövedelem a bevétel és az igazolt költségek különbsége. | | Alkalmazhatóság | Egyszerűbb adminisztrációt igénylő, alacsony költségű tevékenységekhez. | Magas anyag- vagy eszközigényű tevékenységek esetén előnyösebb. | ## Milyen járulékokat kell fizetni és mikor? Az adószámos magánszemély utáni járulékfizetési kötelezettség a biztosítási jogviszony létrejöttétől függ, amelyet a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló 2019. évi CXXII. törvény szabályoz. Biztosítási jogviszony akkor jön létre, ha a tárgyhavi jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra vetítve annak harmincad részét. Amennyiben a biztosítási jogviszony létrejön, a jövedelemből 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot kell vonni. Emellett a kifizetőt vagy az önadózó magánszemélyt 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetési kötelezettség is terheli. Ha a jövedelem nem éri el a törvényi értékhatárt, akkor kizárólag a 15 százalékos személyi jövedelemadót és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót kell megfizetni, tb-járulékot nem. ## Hogyan történik az SZJA-bevallás az 53-as nyomtatványon? Az önálló tevékenységből származó jövedelmet és a kapcsolódó adókat az éves személyijövedelemadó-bevallásban kell feltüntetni az alábbi lépések szerint: 1. Az adóév végén összesíteni kell az összes megszerzett bizonylat szerinti bevételt és a kifizetők által kiállított igazolásokat. 2. Ki kell választani a bevallásban alkalmazni kívánt költségelszámolási módszert az önálló tevékenységre vonatkozó blokkban. 3. Az adóazonosító jellel ellátott 53-as számú éves bevallás megfelelő soraiban rögzíteni kell a jövedelmet, a levont adóelőlegeket és a szocho-t. 4. A kitöltött bevallást az adóévet követő május 20-ig kell benyújtani a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére elektronikus vagy postai úton. ## Adószámos magánszemély vs. Egyéni vállalkozó: melyik a jobb? A két működési forma közötti döntés alapvetően a tervezett éves bevételtől, az adminisztratív tehervállalástól és a végzett tevékenység jellegétől függ. Az alábbi összehasonlítás segít a legoptimálisabb jogi forma kiválasztásában. | Szempont | Adószámos magánszemély | Egyéni vállalkozó (EV) | | --- | --- | --- | | Alapítási költség | Díjmentes, egyszerű NAV adatlap kitöltésével igényelhető. | Ingyenes, de ügyfélkapus regisztrációhoz és bejelentéshez kötött. | | Kötelező járulékok | Nincs minimális járulékalap, csak tényleges jövedelem után fizetendő. | Főállásban a minimálbér vagy garantált bérminimun utáni minimum-járulék kötelező. | | Adminisztrációs teher | Alacsony, elegendő az éves SZJA-bevallás benyújtása. | Közepes vagy magas, gyakran könyvelő közreműködését igényli. | | Iparűzési adó (HIPA) | Főszabály szerint mentesül, kivéve ha az önkormányzat másként rendelkezik. | Kötelezően alanya a helyi iparűzési adónak. | ## ÁFA-mentesség és az alanyi adómentes (AAM) keret Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alapján az adószámos magánszemély is választhat alanyi adómentességet. Az alanyi adómentesség (AAM) felső határa jelenleg 12 millió forint naptári évenként, amelyet időarányosan kell figyelembe venni, ha a tevékenység év közben kezdődik. Amennyiben a magánszemély bevétele az adóév során meghaladja a 12 millió forintos értékhatárt, az értékhatárt meghaladó számlára már fel kell számítani az általános forgalmi adót. Ebben az esetben kötelező bejelentkezni az áfa-körbe, és a továbbiakban áfa-bevallás benyújtására válik kötelezetté az adózó. ## Gyakran Ismételt Kérdések ### Kell-e iparűzési adót (HIPA) fizetnie az adószámos magánszemélynek? Főszabály szerint az adószámos magánszemély nem minősül a helyi adókról szóló törvény szerinti vállalkozónak, így ingatlanbérbeadás és egyéb alaptevékenységek esetén nem köteles helyi iparűzési adót fizetni. ### Kiállíthat-e számlát egy adószámos magánszemély cégeknek is? Igen, az adószámos magánszemély jogszerűen állíthat ki számlát mind magánszemélyek, mind belföldi cégek és jogi személyek részére a megszerzett adószáma használatával. ### Hogyan kell igényelni az adószámot a NAV-tól? Az adószámot a NAV-nál a 24T101-es számú bejelentő és változásbejelentő lap elektronikus vagy papíralapú benyújtásával lehet igényelni a tevékenység megkezdése előtt. ### Lehet-e valaki adószámos magánszemély főállás mellett? Igen, a főállású munkaviszony mellett végzett adószámos tevékenység teljesen jogszerű, és a járulékfizetési szabályok szempontjából kedvezőbb elbírálás alá eshet a biztosítási jogviszonyok halmozódása miatt. ### Kérhet-e költségátalányt az adószámos magánszemély az ingatlanbérbeadásnál? Igen, az ingatlanbérbeadást végző adószámos magánszemély is választhatja a 10 százalékos bizonylat nélküli költséghányad alkalmazását az adóalap megállapítása során.