# Átalányadózás 2026: Minden, amit a költséghányadokról tudni kell Részletes útmutató az egyéni vállalkozók 2026-os átalányadózásáról. Ismerje meg a 40%-os, 80%-os és 90%-os költséghányadokat, a bevételi korlátokat és az adómentes sávot. **Published:** 2026-07-15 **Updated:** 2026-07-15 **Source:** https://aztajournal.com/hu/atalanyadozas-2026-koltseghanyadok-szabalyok --- > Az egyéni vállalkozók átalányadózása 2026-ban is kedvező adózási forma marad a jogszabályi keretek között. Ez az összefoglaló bemutatja az alkalmazható költséghányadokat, a kötelező bevételi korlátokat és a gyakorlati adószámítás menetét az Szja törvény előírásai alapján. ## Átalányadózás 2026-ban: A legfontosabb tudnivalók röviden Az egyéni vállalkozók átalányadózása egy egyszerűsített adónem, amelynek keretében a vállalkozó nem a ténylegesen felmerült kiadásai, hanem egy törvényben rögzített vélelmezett költséghányad alapján állapítja meg az adóalapját. Az adózási mód alkalmazhatóságát és az adómentes sávokat a mindenkori minimálbér összege határozza meg közvetlenül. 1. Az átalányadó három különböző költséghányad-kategóriát (40%, 80% és 90%) alkalmaz a tevékenységi köröktől függően. 2. Az éves bevételi korlát az éves minimálbér tízszerese, kizárólagos kiskereskedelmi tevékenység végzése esetén pedig az ötvenszerese. 3. A jövedelem adómentes része az aktuális éves minimálbér felének megfelelő összegig terjed az Szja törvény szerint. ## Mi az az átalányadó költséghányad és hogyan működik? Az átalányadó költséghányad egy olyan törvény által vélelmezett költségkeret, amelyet az egyéni vállalkozó bizonylatok és számlák bemutatása nélkül automatikusan levonhat a megszerzett bevételéből a jövedelme kiszámításakor. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 50–57. §-ai határozzák meg ezt a rendszert, megkímélve a vállalkozásokat a tételes költségelszámolás adminisztrációs terheitől. ## Melyek a legfőbb átalányadó költséghányadok? Az adózó egyéni vállalkozó tevékenységi köre határozza meg, hogy a három törvényes kulcs közül melyik alapján kell kiszámítania a nettó jövedelmét. Az alábbi táblázat bemutatja az egyes kulcsokat, a levonható elismert költségek arányát, valamint a fennmaradó adóköteles jövedelemalapot. | Költséghányad kulcsa | Elismert költség aránya | Adóköteles jövedelemalap | Fő alkalmazási terület | | --- | --- | --- | --- | | 40% | Bevétel 40%-a | Bevétel 60%-a | Általános tevékenységek és szolgáltatások | | 80% | Bevétel 80%-a | Bevétel 20%-a | Ipari, építőipari és mezőgazdasági tevékenységek | | 90% | Bevétel 90%-a | Bevétel 10%-a | Kizárólagos kiskereskedelmi tevékenység | ### Kik jogosultak a 40%-os általános költséghányadra? A negyven százalékos általános költséghányadot minden olyan egyéni vállalkozó alkalmazza alapértelmezettként, akinek a tevékenysége nem esik a magasabb kedvezményes kategóriák alá. Ez a leggyakoribb adózási osztály a szellemi szabadfoglalkozásúak és a modern szolgáltatást nyújtók körében. - Informatikai szolgáltatás és szoftverfejlesztés - Üzletviteli, jogi és egyéb szakmai tanácsadás - Oktatás, magántanítás és fordítási tevékenységek - Egészségügyi és mérnöki magánszolgáltatások ### Mely tevékenységek tartoznak a 80%-os emelt kulcs alá? A nyolcvan százalékos emelt költséghányadot az Szja tv. 53. § (2) bekezdésében tételesen felsorolt fizikai, kézműipari és egyéb szolgáltató tevékenységet végző egyéni vállalkozók alkalmazhatják. Az alábbi táblázat szemlélteti a legfontosabb idetartozó területeket. | Tevékenységi kör | Példák konkrét tevékenységekre | | --- | --- | | Építőipari szolgáltatás | Kőműves, ács, burkoló, festő, gáz- és villanyszerelő | | Szépészeti szolgáltatások | Fodrászat, kozmetika, kéz- és lábápolás | | Logisztika és fuvarozás | Közúti áruszállítás, taxis személyszállítás, költöztetés | | Kézműves és járműjavítás | Személygépkocsi-javítás, fém- és fafeldolgozás | ### Ki alkalmazhatja a 90%-os legmagasabb költséghányadot? A kilencven százalékos költséghányadot kizárólag az az egyéni vállalkozó alkalmazhatja, aki az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytat az Szja tv. 53. § (3) bekezdése szerint. Ez a kategória magában foglalja az üzletben történő értékesítést, a csomagküldő kiskereskedelmet és a piaci kiskereskedelmi tevékenységeket is. ## Milyen bevételi korlátok és adómentes sávok érvényesek 2026-ban? Az átalányadózás felső bevételi határa az éves minimálbér tízszerese, míg a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozók esetében az éves minimálbér ötvenszerese. Ha a vállalkozó év közben kezdi meg a tevékenységét, akkor a választott korlátot arányosan kell figyelembe vennie a naptári napok alapján. Az adómentes jövedelmi sáv az éves minimálbér felének megfelelő összeghatárig terjed az Szja tv. alapján. Az ezen érték feletti jövedelemrész után a vállalkozásoknak tizenöt százalék személyi jövedelemadót (SZJA), valamint tizenhárom százalék szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetniük. ## Gyakorlati példa: Hogyan számoljunk a 40%-os kulccsal? A következő példa bemutatja egy 40%-os költséghányadot alkalmazó egyéni vállalkozó éves adóalapjának kiszámítását 5 000 000 forint éves bevétel és egy feltételezett 1 500 000 forintos adómentes jövedelmi sáv mellett. 1. Határozzuk meg az elismert költséget: 5 000 000 Ft bevétel x 40% = 2 000 000 Ft költség. 2. Számítsuk ki az átalányban megállapított jövedelmet: 5 000 000 Ft bevétel - 2 000 000 Ft költség = 3 000 000 Ft jövedelem. 3. Vonjuk le az adómentes jövedelmi sávot az adóalapból: 3 000 000 Ft jövedelem - 1 500 000 Ft mentesség = 1 500 000 Ft adóköteles alap. 4. Számítsuk ki a fizetendő személyi jövedelemadót: 1 500 000 Ft adóalap x 15% SZJA = 225 000 Ft fizetendő adó. ### Hogyan változik az átalányadó adómentes kerete 2026-ban? Az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelmének adómentes része mindig a naptári év első napján érvényes minimálbér éves összegének a felével egyezik meg. ### Mi történik, ha év közben átlépem az átalányadó bevételi korlátját? A bevételi korlát túllépése esetén az átalányadózásra való jogosultság azonnal megszűnik, és a vállalkozónak át kell térnie a tételes költségelszámolásos adózási formára az Szja törvény szabályai szerint. ### Vezethetek-e költségelszámolásos adózást és átalányadózást egyszerre? Nem, a két adózási mód egyszerre nem alkalmazható. Az egyéni vállalkozó az adóéven belül köteles egységesen kezelni az összes vállalkozói tevékenységét. ### Milyen járulékokat kell fizetni az adómentes sáv felett? Az adómentes értékhatárt meghaladó jövedelemrész után 15% személyi jövedelemadót, 18,5% társadalombiztosítási járulékot és főszerinti státusztól függően 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni.