# Átutalásos számla fizetési határideje: Mi a törvényi szabály? Milyen szabályok vonatkoznak az átutalásos számla fizetési határidejére Magyarországon? Ismerje meg a maximum 60 napos korlátot és a késedelmi következményeket. **Published:** 2026-07-15 **Updated:** 2026-07-15 **Source:** https://aztajournal.com/hu/atutalasos-szamla-fizetesi-hatarido-torveny --- > Az átutalásos számla fizetési határidejét szigorú törvényi keretek szabályozzák Magyarországon. A默认 30 napos határidőtől a felek eltérhetnek, de a 60 nap feletti fizetési határidők bevezetése komoly jogi akadályokba ütközhet, miközben a késedelem automatikus kamatot és 40 eurós költségátalányt von maga után. A magyar jogszabályok szerint az átutalásos számla fizetési határideje alapesetben **30 nap**, amennyiben a felek a szerződésben nem állapodtak meg másként. A vállalkozások közötti szerződésekben ez a határidő közös megegyezéssel legfeljebb **60 napra** növelhető anélkül, hogy az tisztességtelennek minősülne. Ha a kötelezett késedelembe esik, a törvény alapján késedelmi kamat és fix összegű behajtási költségátalány megfizetésére köteles. ## Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways) - A törvényes fizetési határidő főszabály szerint 30 nap a számla kézhezvételétől. - A vállalkozások közötti szerződésekben a 60 napot meghaladó fizetési határidő vélelmezetten tisztességtelennek minősül. - Késedelmes fizetés esetén a késedelmi kamat mértéke az adódó félév első napján érvényes MNB alapkamat növelve 8 százalékponttal. - A késedelmes adóstól törvény szerint követelhető egy fix 40 euró összegű behajtási költségátalány is. ## Mi az átutalásos számla fizetési határidő törvényi szabályozása? Az átutalásos számlák kifizetésének határidejét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) határozza meg a kereskedelmi ügyletek biztonsága érdekében. Ezt a jogszabályi hátteret egészíti ki a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény, amely az Európai Unió késedelmes fizetésekről szóló irányelvét ülteti át a hazai gyakorlatba. E törvények együttesen biztosítják, hogy a hitelezők időben hozzájussanak a pénzükhöz, és korlátozzák a nagyobb piaci erővel rendelkező vevők visszaéléseit. ## Hány nap a törvényes fizetési határidő a Ptk. szerint? A Polgári Törvénykönyv 6:130. § (1) bekezdése értelmében a pénztartozást főszabály szerint a számla kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesíteni. ### A számla kézhezvételétől számított 30 nap Ez a leggyakoribb forgatókönyv a mindennapi üzleti életben. Ha a szerződő felek írásban vagy szóban nem rögzítettek egyedi fizetési határidőt, akkor a vevőnek a számla kézhezvételét követő 30 naptári napon belül át kell utalnia a vételárat. ### A teljesítés időpontjától számított 30 nap Amennyiben a számla még a szolgáltatás vagy termék átadása előtt megérkezik a vevőhöz, a 30 napos határidőt a tényleges teljesítés napjától kell számítani. Ugyanez a szabály irányadó akkor is, ha a feleknek törvény vagy szerződés alapján ellenőrizniük kell a teljesítés megfelelőségét, és a számla a vizsgálati eljárás alatt érkezik be. ## Hogyan lehet eltérni a 30 napos határidőtől? A felek szabadon eltérhetnek a 30 napos határidőtől, de a törvény maximális korlátokat szab a visszaélések elkerülése végett. | Szerződő felek típusa | Maximális fizetési határidő | Jogi megítélés a maximum felett | | --- | --- | --- | | Vállalkozás - Vállalkozás (B2B) | Legfeljebb 60 nap | A 60 napot meghaladó határidő vélelmezetten tisztességtelen, bíróság előtt megtámadható. | | Közjogi szerv - Vállalkozás | Legfeljebb 60 nap | A 60 napot meghaladó rész jogilag semmisnek minősül. | ## Mit kell fizetni késedelmes teljesítés esetén? Ha a kötelezett elmulasztja a fizetési határidőt, a jogosult részére törvényileg meghatározott többletfizetési kötelezettségek keletkeznek automatikusan. 1. A jegybanki alapkamatnál lényegesen magasabb összegű törvényes késedelmi kamatot. 2. A felmerülő adminisztratív terhek fedezésére szolgáló fix összegű behajtási költségátalányt. 3. A követelés tényleges behajtásával kapcsolatos bírósági és ügyvédi költségeket. ### A vállalkozások közötti késedelmi kamat mértéke A Ptk. 6:155. § (1) bekezdése szerint vállalkozások közötti szerződésekben a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt értéke. A kamatfizetési kötelezettség a fizetési határidő lejártát követő naptól automatikusan beáll, külön felszólítás nélkül. ### A 40 eurós behajtási költségátalány szabályai A behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény 3. § (1) bekezdése alapján a kötelezett késedelme esetén köteles a jogosultnak legalább 40 eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-középárfolyama alapján számított forintösszeget fizetni. Ez az összeg a követelés behajtásával kapcsolatos költségek fedezésére szolgál, és a késedelem beálltával azonnal jár. A felek a szerződésben nem zárhatják ki érvényesen ezt a kötelezettséget, az erre irányuló megállapodás semmis. A jogosult a késedelem beálltától számított egyéves jogvesztő határidőn belül követelheti ezt az összeget partnerétől. ### Átutalásos számla fizetési határidő a vállalati adózásban: hogyan befolyásolja az Áfa törvény? Az Áfa törvény szerint a fizetési határidő nem azonos az adófizetési kötelezettség keletkezésének napjával. Időszaki elszámolású ügyleteknél a teljesítés időpontja főszabályként a fizetési határidő, de ha ez meghaladja a számlázási időszak utolsó napját követő 60. napot, akkor a teljesítés időpontja a 60. nap lesz. ### Megegyezhetnek-e a felek 60 napnál hosszabb fizetési határidőben? Igen, magánszférabeli vállalkozások megegyezhetnek 60 napnál hosszabb határidőben is, azonban az ilyen kikötés a Ptk. szerint jóerkölcsbe ütközőnek, vagyis tisztességtelennek minősülhet. Vita esetén a kötelezettnek kell bizonyítania, hogy a hosszabb határidő nem sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményét. ### Kötelező-e kiszámlázni a 40 eurós behajtási költségátalányt? Nem kötelező. A behajtási költségátalány a jogosult törvényi alapon járó joga, de dönthet úgy, hogy nem érvényesíti a partnerével szemben. Ha nem követeli az összeget az egyéves jogvesztő határidőn belül, a követelés automatikusan megszűnik. ### Mi a teendő, ha a vevő vitatja a teljesítést? Ha a felek között teljesítési vita alakul ki, a fizetési határidő folyása felfüggesztésre kerülhet a kifogás kivizsgálásáig. Ajánlott a hibás vagy vitatott tételeket azonnal, írásban jelezni a kibocsátónak, hogy elkerülhető legyen a késedelmi kamat és a költségátalány automatikus felszámítása.