# Egyéni vállalkozás adózása 2026-ban: KATA, átalányadó és tételes SZJA Összefoglaló az egyéni vállalkozások 2026-os adózási lehetőségeiről. Ismerje meg a KATA, az átalányadó és a tételes SZJA legfrissebb szabályait, értékhatárait és járulékait. **Published:** 2026-07-15 **Updated:** 2026-07-15 **Source:** https://aztajournal.com/hu/egyeni-vallalkozas-adozasa-2026-2 --- > Ez az összefoglaló bemutatja az egyéni vállalkozások 2026-os adózási lehetőségeit. Megismerheti a KATA, az átalányadó és a tételes SZJA legfrissebb szabályait, értékhatárait, járulékait, valamint az iparűzési adó és az alanyi áfamentesség feltételeit a hatályos jogszabályok alapján. Az egyéni vállalkozások 2026-ban három fő adózási forma, a KATA, az átalányadózás és a tételes SZJA (vállalkozói jövedelem szerinti adózás) közül választhatnak. A legmegfelelőbb adónem kiválasztása a tervezett bevételtől, a tevékenységi körtől és a kifizetői partnerek körétől függ. A megfelelő döntés jelentős adómegtakarítást eredményezhet a vállalkozás működése során. ## Kulcsfontosságú tudnivalók (Key Takeaways) A 2026-os évben az alábbi legfontosabb keretszámokra és szabályokra kell kiemelten figyelniük az egyéni vállalkozóknak: - A KATA kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak érhető el, a havi tételes adó mértéke rögzítetten 50 000 Ft. - Az átalányadózás adómentes kerete az éves minimálbér feléhez igazodik, amely 2026-ban pontosan 1 744 800 Ft. - Az alanyi áfamentesség értékhatára változatlanul 12 millió Ft, amely teljesen független az alkalmazott jövedelemadózási formától. - A tételes SZJA adózás során a vállalkozói adóalapot 9%-os nyereségadó terheli, amelyet a vállalkozói kivét és az osztalék adózása egészít ki. ## Hogyan adózhat egy egyéni vállalkozó 2026-ban? Az egyéni vállalkozók 2026-ban a KATA, az átalányadó vagy a tételes SZJA szabályai szerint teljesíthetik adófizetési kötelezettségeiket. A kisadózó vállalkozók tételes adója (KATA) a legegyszerűbb, fix havi közterhet jelentő megoldás a lakossági szolgáltatóknak. Az átalányadózás a költséghányadok alkalmazásával kedvező adómentes sávot biztosít a kisebb bevételű vállalkozásoknak. A tételes személyi jövedelemadó (SZJA) pedig a ténylegesen felmerült és bizonylatolható költségek elszámolására épül. ## Melyek a legfőbb különbségek az adónemek között? Az alábbi táblázat részletesen összefoglalja a KATA, az átalányadó és a tételes SZJA közötti legfontosabb strukturális és adminisztratív különbségeket. | Szempont | KATA | Átalányadó | Tételes SZJA | | --- | --- | --- | --- | | Bevételi limit | 18 000 000 Ft (felette 40% különadó) | Minimálbér tízszerese vagy ötvenszerese | Nincs törvénnyel rögzített limit | | Adminisztráció | Rendkívül egyszerű és minimális | Egyszerűsített nyilvántartási kötelezettség | Részletes, bizonylat alapú könyvelés | | SZJA mértéke | Kiváltva (a havi fix adó tartalmazza) | 15% az átalányban számított jövedelem után | 15% a vállalkozói kivét után | | TB-járulék és Szochó | Kiváltva (a havi fix adó tartalmazza) | 18,5% TB-járulék és 13% szochó | 18,5% TB-járulék és 13% szochó | | Választhatóság | Kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozó | Bármely egyéni vállalkozó | Bármely egyéni vállalkozó | ## KATA 2026: Ki választhatja és milyen feltételekkel? A KATA adózást 2026-ban kizárólag azok a főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják, akik csak magánszemélyek részére értékesítenek szolgáltatást vagy terméket. A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény értelmében a havi tételes adó összege fixen 50 000 Ft, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. Az éves bevételi keret 18 000 000 Ft. Ha a vállalkozó bevétele ezt a keretet meghaladja, a keret feletti rész után 40%-os különadót köteles fizetni a tárgyévet követő február 25-ig. A havi tételes adó megfizetése teljes mértékben kiváltja a vállalkozói személyi jövedelemadót, az osztalékalap utáni adót, a saját maga után fizetendő TB-járulékot és a szociális hozzájárulási adót. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a KATA nem mentesít a foglalkoztatott alkalmazottak után fizetendő közterhek alól. A havi fix adó fizetésével a vállalkozó biztosítottnak minősül, az ellátások számításának alapja havi 108 000 Ft. ### Milyen mentességek és szünetelési szabályok vonatkoznak a KATA-ra? A KATA hatálya alatt álló vállalkozók mentesülhetnek a havi fix adó megfizetése alól bizonyos élethelyzetekben és szünetelés esetén. A 2022. évi XIII. törvény 7. § (8) bekezdése alapján nem kell megfizetni a tételes adót azokra a hónapokra, amelyek egészében a kisadózó táppénzben, CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben vagy ápolási díjban részesül. Hasonlóképpen mentesül az adófizetés alól a vállalkozó a katonai szolgálat vagy a tevékenység szüneteltetésének teljes hónapjaiban, amennyiben ezen időszakok alatt nem szerez vállalkozói bevételt. ## Hogyan működik az átalányadózás 2026-ban? Az átalányadózás során az egyéni vállalkozónak nem kell a tényleges költségeit bizonylatokkal igazolnia, hanem törvényben rögzített költséghányadokat alkalmazhat. Az adóalap kiszámításához a törvény háromféle költséghányadot határoz meg: az általános 40%-os, a kiemelt tevékenységekre vonatkozó 80%-os, valamint a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzőknek járó 90%-os kulcsot. A jövedelem a teljes bevétel és a levonható költséghányad különbözete. Az éves bevételi korlát az éves minimálbér tízszerese, kiskereskedőknél pedig az ötvenszerese. Kiemelten fontos kedvezmény, hogy a jövedelem az éves minimálbér feléig teljesen adómentes. Mivel 2026-ban a minimálbér havi összege 290 800 Ft, az adómentes jövedelemhatár pontosan 1 744 800 Ft. Az ezt meghaladó jövedelemrész már adóköteles. ### Átalányadózási járulékok: Mennyit kell fizetni? Az átalányadózót terhelő adók és járulékok mértékét a megállapított adóköteles jövedelem alapján kell meghatározni. 1. Személyi jövedelemadó (SZJA): az adómentes értékhatár feletti átalányban megállapított jövedelem 15%-a. 2. Társadalombiztosítási járulék (TB): a jövedelem 18,5%-a, amelyet főfoglalkozásúaknak legalább a minimálbér után meg kell fizetniük. 3. Szociális hozzájárulási adó (szochó): a jövedelem 13%-a, főfoglalkozásúaknál a minimálbér 112,5%-a után számított minimális alap figyelembevételével. ## Vállalkozói jövedelem szerinti (tételes SZJA) adózás A vállalkozói jövedelem szerinti adózás a tényleges bevételek és a bizonylatokkal igazolt elszámolható költségek különbözetére épül. Az adózási forma első lépcsője a 9%-os vállalkozói személyi jövedelemadó (nyereségadó), amelyet a vállalkozói adóalap után kell megfizetni. A vállalkozó saját munkájának ellenértékeként vállalkozói kivétet számolhat el, amely bérjövedelemként adózik: 15% SZJA, 18,5% TB-járulék és 13% szochó terheli. Az adózás után fennmaradó tiszta nyereség osztalékként vehető fel, amelyet 15% SZJA és 13% szochó terhel az éves szochó-fizetési felső határ eléréséig. ## ÁFA és helyi iparűzési adó (HIPA) egyéni vállalkozóknak Az egyéni vállalkozásoknak a jövedelemadózástól függetlenül rendezniük kell az általános forgalmi adóval és a helyi iparűzési adóval kapcsolatos kötelezettségeiket. Az általános forgalmi adó tekintetében a vállalkozók évi 12 millió forintos bevételi határig alanyi adómentességet választhatnak. Ez azt jelenti, hogy nem kell áfát felszámítaniuk a számláikban, ugyanakkor beszerzéseik áfáját sem vonhatják le. A határ átlépése esetén azonnal be kell jelentkezni az áfakörbe. A helyi iparűzési adó (HIPA) mértéke önkormányzattól függően legfeljebb 2% a nettó árbevétel alapulvételével. KATA-s vállalkozások számára elérhető az egyszerűsített, tételes HIPA-alap, amelynél az adóalap fixen 2,5 millió forint, így a fizetendő adó éves összege 2%-os kulcs mellett mindössze 50 000 forint. ## KIVA egyéni cégeknek: Mikor éri meg átalakulni? A kisvállalati adó (KIVA) közvetlenül nem választható egyéni vállalkozóként, azonban egyéni céggé való átalakulással elérhetővé válik. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 16. §-a szerint a KIVA választásának feltétele a legfeljebb 100 fős létszám, valamint a maximum 6 milliárd forintos éves bevétel és mérlegfőösszeg. A KIVA mértéke 10%, amely a személyi jellegű kifizetéseket és a jóváhagyott osztalékot terheli. Az átalakulás akkor éri meg, ha a cég magas bérköltséggel rendelkezik, mivel a 10%-os kulcs teljes mértékben kiváltja a szochót és a társasági adót. ## Gyakori kérdések az egyéni vállalkozók adózásáról ### Ki választhatja a KATA adózást 2026-ban? Kizárólag azok a főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják, akik nem állnak legalább heti 36 órás munkaviszonyban, nem kiegészítő tevékenységet végzők, és kizárólag magánszemélyek felé számláznak a 2022. évi XIII. törvény rendelkezései alapján. ### Mennyit tesz ki az átalányadó adómentes kerete 2026-ban? Az adómentes jövedelemkeret az éves minimálbér felének felel meg, amely az aktuális havi 290 800 forintos minimálbér alapján számolva 2026-ban pontosan 1 744 800 forint átalányban megállapított jövedelmet jelent. ### Átléphető-e a 12 millió forintos alanyi áfamentesség KATA mellett? Nem, az alanyi adómentesség 12 millió forintos határa független a KATA 18 millió forintos bevételi keretétől. Ha a KATA-s vállalkozó átlépi a 12 millió forintos bevételt, kötelezően belép az áfafizetési körbe. ### Hogyan változik az egyéni vállalkozók iparűzési adója 2026-ban? A helyi iparűzési adó szabályai nem változnak érdemben: a maximális adókulcs továbbra is 2% lehet, a KATA-sok pedig továbbra is élhetnek az évi fix 50 000 forintos adóteherrel járó egyszerűsített adóalap-meghatározással. ### Választhatja-e a kisvállalati adót (KIVA) az egyéni vállalkozó? Közvetlenül nem, de ha az egyéni vállalkozó a törvényi előírások alapján egyéni céggé alakul át, úgy a 2012. évi CXLVII. törvény értelmében már jogszerűen választhatja a kedvező, 10%-os kulccsal adózó KIVA-t.