# Egyéni vállalkozás adózása Magyarországon: KATA, átalányadó és tételes elszámolás

Részletes útmutató az egyéni vállalkozók adózási formáiról: KATA kisadózás, átalányadózás költséghányaddal és vállalkozói jövedelem szerinti tételes adózás.

**Published:** 2026-07-15  
**Updated:** 2026-07-15  
**Source:** https://aztajournal.com/hu/egyeni-vallalkozas-adozasa

---

> Magyarországon az egyéni vállalkozások adózását alapvetően három különböző rendszer határozza meg. Az adózási forma kiválasztása előtt kiemelten fontos megismerni a jogszabályi kereteket és a bevételi korlátokat, mivel ezek közvetlenül befolyásolják a fizetendő közterheket és a szükséges adminisztráció mértékét.

Az egyéni vállalkozóknak Magyarországon a **KATA (kisadózó vállalkozók tételes adója)**, az **átalányadózás**, vagy a klasszikus **tételes költségelszámolás** (vállalkozói jövedelem szerinti adózás) áll rendelkezésükre. A legoptimálisabb döntés meghozatalához elengedhetetlen a várható bevétel összege, az üzleti kiadások mértéke, valamint a vállalkozó főállású vagy mellékállású státuszának pontos meghatározása.

## Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)

1. **KATA**: Havi 50 000 Ft tételes adó fizetendő, amely 18 millió Ft éves bevételi kerethatárig választható kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak.
2. **Átalányadózás**: A jövedelmet törvényi költséghányad (általánosan 40%, esetenként 80% vagy 90%) alkalmazásával kell kiszámítani, elkerülve a számlaalapú költségelszámolást.
3. **Vállalkozói jövedelem szerinti adózás**: A ténylegesen felmerült, bizonylattal igazolt költségeket kell levonni a bevételből, amely után 9% vállalkozói SZJA fizetendő.
4. **KIVA**: Egyéni vállalkozók közvetlenül nem, kizárólag az egyéni cégként működő entitások választhatják ezt az adózási rendszert.

## Melyik adózási formát válasszam egyéni vállalkozóként?

A legmegfelelőbb adózási rendszert a vállalkozás jellege, a vevőkör típusa és a várható költségszint alapján kell meghatározni. A KATA kizárólag lakossági ügyfeleknek szolgáltató, fixen főállású egyéni vállalkozóknak ideális választás.

Az átalányadózás a leginkább rugalmas, középutas megoldás azon vállalkozóknak, akiknek alacsony a tényleges költségük, vagy munkaviszony mellett indítanak vállalkozást. A vállalkozói jövedelemadózást a magas anyag- és eszközigényű tevékenységek végzőinek érdemes alkalmazniuk, ahol a valós költségek pontos elszámolása lényegesen csökkenti a nettó nyereség utáni adóalapot.

## Hogyan adóznak az egyéni vállalkozók Magyarországon?

Az egyéni vállalkozások alapítását és működési feltételeit az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szabályozza. A nyilvántartásba vételi eljárásért és a bejelentések fogadásáért az Állami Adó- és Vámhivatal (NAV) felel.

A vállalkozók adókötelezettségeit és a választható adózási formákat alapvetően a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.), valamint a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény határozzák meg. A NAV-hoz benyújtott bejelentkezési adatlapon kell jelezni az induláskor alkalmazni kívánt adózási módot.

## KATA (Kisadózó vállalkozók tételes adója) szabályai 2026-ban

A KATA szabályrendszere rendkívül egyszerűsített adózási formát biztosít, amely havi 50 000 forint tételes adó megfizetésével kiváltja a legfontosabb vállalkozói és személyi típusú közterheket. A naptári évben 18 millió forintos bevételi határig alkalmazható.

A 2022. évi XIII. törvény előírása alapján a havi adót a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni a NAV részére. Ha a vállalkozás bevétele a naptári évben meghaladja a 18 millió forintot, a keret feletti részre 40%-os mértékű különadót kell fizetni. A különadó bevallása és megfizetése az adóévet követő év február 25-éig esedékes.

### Ki választhatja a KATA adózást?

A KATA adózási formát kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják, akik nem rendelkeznek legalább heti 36 órás munkaviszonnyal, és nem kiegészítő tevékenységűek.

A törvény egyértelműen kizárja a választás lehetőségéből azokat a vállalkozásokat, amelyek az ÖVTJ 68.20 alatti saját tulajdonú ingatlan bérbeadása tevékenységből szereznek bevételt az adott évben. Megszűnést követően a jogszabály 12 hónapos várakozási időt ír elő az ismételt bejelentkezés előtt.

## Átalányadózás: a legnépszerűbb középutas megoldás

Az átalányadózás egy olyan elszámolási módszer, amelynél a vállalkozó a bevételeiből a jogszabályban rögzített költséghányad levonásával állapítja meg az adóköteles jövedelmét. A jövedelem után 15% SZJA, 18,5% TB-járulék és 13% szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) fizetendő.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az általános költséghányad mértéke 40%, de egyes kiemelt tevékenységeknél ez az arány 80% vagy 90% is lehet. Ez a módszer mentesít a bizonylatok alapján történő tételes költséggyűjtés és könyvelés alól.

### Milyen bevételi korlátok vonatkoznak az átalányadóra?

Az átalányadózás választásának és fenntartásának szigorú bevételi feltételei vannak, amelyek az éves minimálbér aktuális mértékéhez kapcsolódnak.

1. Az általános tevékenységet végző egyéni vállalkozók esetében az éves bevételi korlát az éves minimálbér tízszerese.
2. Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozók esetén a bevételi korlát lényegesen magasabb, az éves minimálbér ötvenszerese.

## Vállalkozói jövedelem szerinti (tételes) adózás

A vállalkozói jövedelem szerinti adózás a klasszikus elszámolási rendszer, amelyben a vállalkozó a bevételeit csökkentheti a hivatalosan igazolt, felmerült vállalkozási költségekkel. A fennmaradó adóalap után 9% vállalkozói SZJA-t kell fizetni.

A vállalkozásból adózás után kivont nyereség vállalkozói osztalékalapként osztható fel, amelyet további 15% SZJA és 13% szociális hozzájárulási adó terhel a törvényi korlátok figyelembevételével. A vállalkozó saját munkájáért vállalkozói kivétet is elszámolhat, amely bérjövedelemként adózik és járulékköteles.

## KIVA egyéni cégként: mikor éri meg a kisvállalati adó?

A KIVA választására egyéni vállalkozóként közvetlenül nincs lehetőség, azonban az egyéni vállalkozásból átalakult egyéni cégek jogosulttá válhatnak erre az adózási formára a 2012. évi CXLVII. törvény szerint.

A KIVA-alanyiság létrejöttének alapfeltétele, hogy az egyéni cég átlagos statisztikai létszáma ne haladja meg a 100 főt, az éves bevétele és mérlegfőösszege pedig maximum 6 milliárd forint legyen. A KIVA mértéke az adóalap 10%-a, amely kiváltja a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót.

## Egyéni vállalkozási adónemek összehasonlítása 2026

Az alábbi táblázat közvetlenül összefoglalja az egyéni vállalkozók számára elérhető adózási formákat a legfontosabb gazdasági és adminisztratív szempontok alapján.

| Szempont | KATA | Átalányadózás | Vállalkozói jövedelem adózás | KIVA (egyéni cég) |
| --- | --- | --- | --- | --- |
| Havi fix adó / Adómérték | 50 000 Ft/hó | 15% SZJA + járulékok | 9% vállalkozói SZJA + osztalékadó | 10% adómérték |
| Bevételi korlát | 18 millió Ft | Éves minimálbér 10-szerese / 50-szerese | Nincs korlátozva | 6 milliárd Ft |
| Adminisztrációs igény | Minimális | Közepes | Magas, tételes könyvelés | Magas, kettős könyvvitel |
| Főállású státusz feltétel | Igen, kötelező | Nem feltétel | Nem feltétel | Nem feltétel |

### Visszaléphetek a KATA adózás alá, ha időközben megszüntettem a vállalkozásomat?

A 2022. évi XIII. törvény 6. § (1) bekezdése alapján a KATA alanyiság megszűnését követő 12 hónapon belül nem választható ismételten ez az adózási forma.

### Hogyan módosul a KATA-s egyéni vállalkozó nyugdíj- és táppénzalapja?

A havi tételes adót fizető kisadózó biztosítottnak minősül, az ellátások alapja a törvény értelmében havi 108 000 forintban van meghatározva.

### Lehet-e ingatlant bérbeadni átalányadózó egyéni vállalkozóként?

Igen, az átalányadózásnál nincs olyan tiltó szabály az ingatlan bérbeadásra vonatkozóan, mint a KATA esetében, de a tevékenység adózási következményeit vizsgálni kell az Szja tv. alapján.

### Milyen adókedvezmények érvényesíthetők az átalányadózás során?

Az átalányban megállapított jövedelem adóalapnak minősül, így abból igénybe vehetők a családi kedvezmények, az első házasok kedvezménye, a 25 év alattiak kedvezménye, valamint a 30 év alatti anyák kedvezménye is.

### Kötelező-e könyvelőt megbízni a tételes költségelszámolásos adózásnál?

Nem kötelező jogilag, de a bonyolult bizonylat- és nyilvántartási kötelezettségek, valamint a szigorú adóalap-korrekciós szabályok miatt szakember bevonása erősen ajánlott.
