Egyéni vállalkozás adózása 2026-ban: KATA, átalányadó és VSZJA útmutató

Az egyéni vállalkozás elindításakor és működtetésekor a megfelelő adózási forma kiválasztása határozza meg a fizetendő közterheket és az adminisztrációs kötelezettségeket. 2026-ban Magyarországon az egyéni vállalkozók alapvetően a KATA, az átalányadózás és a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (VSZJA) közül választhatnak a tevékenységük sajátosságai és bevételi várakozásaik alapján.

Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)

• A kisadózó vállalkozók tételes adóját (KATA) kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják havi 50 000 Ft-os fix összeg fizetése mellett.
• Az átalányadózás során a jövedelmet a jogszabályban rögzített költséghányad (40%, 80% vagy 90%) levonásával kell megállapítani, amely az éves minimálbér feléig adómentes.
• A vállalkozói jövedelem szerinti adózás (VSZJA) a ténylegesen felmerült és bizonylatolható költségek elszámolásán alapul, 9%-os nyereségadó mellett.
• Az egyéni vállalkozói minimális járulékfizetési kötelezettség alapja főszabály szerint a mindenkori minimálbér összege.

Milyen adózási módok közül választhatsz 2026-ban?

A három fő adózási mód a KATA, az átalányadózás és a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (VSZJA), amelyek eltérő bevételi határokkal és adminisztrációval működnek.

A választás során mérlegelni kell a vállalkozási tevékenységgel járó valós költségek szintjét, a partnerek körét, valamint a tervezett éves bevételt. Míg a KATA rendkívül egyszerű és alacsony adminisztrációt igényel, addig a másik két adónem nagyobb rugalmasságot biztosít a mellékállásban vagy cégeknek is számlázó vállalkozók számára.

1. KATA: Kisadózó vállalkozók tételes adója

A KATA egy egyszerűsített adózási forma, amely havi fix összegű adó megfizetésével mentesíti a vállalkozót a legfőbb személyes közterhek bevallása és megfizetése alól.

A 2022. évi XIII. törvény rendelkezései alapján a KATA adózás legfontosabb törvényi feltételei és szabályai az alábbiak szerint alakulnak:

• Kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják ezt az adónemet.
• Nem választható a KATA, ha a vállalkozó heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezik, nappali tagozatos hallgató vagy nyugdíjas.
• A tételes adó mértéke havi 50 000 Ft, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.
• Az éves keretösszeg 18 millió Ft, az ezt meghaladó bevételi rész után 40%-os különadót kell fizetni.
• A vállalkozó mentesül a tételes adó megfizetése alól az olyan teljes hónapokra vonatkozóan, amelyekben például táppénzben, CSED-ben, GYED-ben részesül, vagy a vállalkozási tevékenységét szünetelteti.

Milyen TB-ellátásra jogosít a KATA?

A kisadózó vállalkozóként fizetett havi 50 000 Ft adó teljes körű társadalombiztosítási ellátásra jogosít, azonban az ellátások számítási alapja meglehetősen alacsony.

A 2022. évi XIII. törvény értelmében a TB-ellátások alapja havi 108 000 Ft. Ez az összeg határozza meg a nyugdíj számításánál figyelembe vehető szolgálati időt, valamint a pénzbeli ellátások, így a táppénz, a csecsemőgondozási díj (CSED) és a gyermekgondozási díj (GYED) összegét is.

2. Átalányadózási szabályok és költséghányadok

Az átalányadózás lényege, hogy a vállalkozó a bevételeiből nem a tényleges igazolt költségeket, hanem a törvény által rögzített vélelmezett költséghányadot vonja le.

A jövedelem megállapításához alkalmazandó törvényi költséghányadok és a tevékenységi besorolások összefoglalása:

Az átalányadózás során a jövedelem az éves mindenkori minimálbér 50%-áig teljesen adómentes. A bevételi határ általános esetben az éves minimálbér tízszerese, míg a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytatókra az éves minimálbér ötvenszeres határa vonatkozik.

Hogyan alakulnak az átalányadózó járulékai?

Az átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapját az átalányban megállapított jövedelem adja, de figyelembe kell venni a kötelező minimumokat is.

A 2019. évi CXXII. törvény szerint a TB-járulék alapja a negyedév során elért adóköteles átalányjövedelem havi bontásban. Főállású vállalkozóként azonban a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér után akkor is meg kell fizetni, ha az adott hónapban nem keletkezett tényleges jövedelem.

3. Vállalkozói jövedelem szerinti adózás (VSZJA)

A vállalkozói jövedelem szerinti adózás (VSZJA) a klasszikus, tételes költségelszámoláson alapuló adózási forma, ahol a bevétellel szemben a számlákkal igazolt kiadások állnak.

A VSZJA szerinti adózásban a vállalkozónak a következő kulcsokkal és kötelezettségekkel kell számolnia:

• A vállalkozás érdekében felmerült és számlával igazolt költségek teljes egészében elszámolhatók a bevétellel szemben.
• A személyes közreműködésért elszámolt jövedelem (vállalkozói kivét) után 18,5% TB-járulékot és egyéb személyi jövedelemadó-terheket kell fizetni.
• A költségek levonása után megmaradó vállalkozói adóalapot 9%-os vállalkozói SZJA terheli.
• Az adózott nyereség vállalkozásból történő kivonásakor (osztalékalap megszerzésekor) osztalékadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetni.

Kötelező járulékok és szocho mértéke 2026-ban

Az egyéni vállalkozókat terhelő kötelező állami elvonások alapját és mértékét szigorú törvényi előírások szabályozzák.

A 2019. évi CXXII. törvény alapján fizetendő legfontosabb kötelező járulékok összefoglalása:

Melyek a legfontosabb 2026-os adóváltozások?

A 2026-os adóévet érintő legjelentősebb jogszabályi változások az adminisztráció egyszerűsítését és a családok anyagi támogatását célozzák.

A 2024. évi LV. törvény rendelkezései alapján 2026. január 1-jén hatályba lépett módosítások megduplázták a gyermekek után járó családi adókedvezmény összegét. Emellett az adminisztrációs terhek jelentős csökkentésével egyszerűsödött a bevallások benyújtása, valamint a biztosított egyéni vállalkozók számára biztosított az állami TB rendszer teljes körű ellátási jogosultsága.

KATA, Átalányadó vagy VSZJA? Összehasonlítás

A vállalkozás indítása előtt kulcsfontosságú a három adózási mód közvetlen összevetése a legfontosabb működési szempontok alapján.