# Egyéni vállalkozás adózása 2026-ban: KATA, átalányadó és VSZJA útmutató Részletes útmutató az egyéni vállalkozók számára elérhető három fő 2026-os adózási formáról, a kötelező járulékokról és a legfrissebb jogszabályi változásokról. **Published:** 2026-07-15 **Updated:** 2026-07-15 **Source:** https://aztajournal.com/hu/egyeni-vallalkozo-adozas-2026-kata-atalanyado-2 --- > Ez az útmutató részletesen bemutatja az egyéni vállalkozók számára 2026-ban elérhető három fő adózási formát, az azokhoz kapcsolódó észszerű döntési szempontokat, a törvényileg előírt kötelező járulékokat, valamint a legfrissebb jogszabályi változásokat az optimális adótervezéshez. Az egyéni vállalkozás elindításakor és működtetésekor a megfelelő adózási forma kiválasztása határozza meg a fizetendő közterheket és az adminisztrációs kötelezettségeket. 2026-ban Magyarországon az egyéni vállalkozók alapvetően a **KATA**, az **átalányadózás** és a **vállalkozói jövedelem szerinti adózás (VSZJA)** közül választhatnak a tevékenységük sajátosságai és bevételi várakozásaik alapján. ## Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways) - A kisadózó vállalkozók tételes adóját (KATA) kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják havi 50 000 Ft-os fix összeg fizetése mellett. - Az átalányadózás során a jövedelmet a jogszabályban rögzített költséghányad (40%, 80% vagy 90%) levonásával kell megállapítani, amely az éves minimálbér feléig adómentes. - A vállalkozói jövedelem szerinti adózás (VSZJA) a ténylegesen felmerült és bizonylatolható költségek elszámolásán alapul, 9%-os nyereségadó mellett. - Az egyéni vállalkozói minimális járulékfizetési kötelezettség alapja főszabály szerint a mindenkori minimálbér összege. ## Milyen adózási módok közül választhatsz 2026-ban? A három fő adózási mód a KATA, az átalányadózás és a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (VSZJA), amelyek eltérő bevételi határokkal és adminisztrációval működnek. A választás során mérlegelni kell a vállalkozási tevékenységgel járó valós költségek szintjét, a partnerek körét, valamint a tervezett éves bevételt. Míg a KATA rendkívül egyszerű és alacsony adminisztrációt igényel, addig a másik két adónem nagyobb rugalmasságot biztosít a mellékállásban vagy cégeknek is számlázó vállalkozók számára. ## 1. KATA: Kisadózó vállalkozók tételes adója A KATA egy egyszerűsített adózási forma, amely havi fix összegű adó megfizetésével mentesíti a vállalkozót a legfőbb személyes közterhek bevallása és megfizetése alól. A 2022. évi XIII. törvény rendelkezései alapján a KATA adózás legfontosabb törvényi feltételei és szabályai az alábbiak szerint alakulnak: - Kizárólag **főfoglalkozású** egyéni vállalkozók választhatják ezt az adónemet. - Nem választható a KATA, ha a vállalkozó heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezik, nappali tagozatos hallgató vagy nyugdíjas. - A tételes adó mértéke **havi 50 000 Ft**, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. - Az éves keretösszeg **18 millió Ft**, az ezt meghaladó bevételi rész után **40%-os különadót** kell fizetni. - A vállalkozó mentesül a tételes adó megfizetése alól az olyan teljes hónapokra vonatkozóan, amelyekben például táppénzben, CSED-ben, GYED-ben részesül, vagy a vállalkozási tevékenységét szünetelteti. ### Milyen TB-ellátásra jogosít a KATA? A kisadózó vállalkozóként fizetett havi 50 000 Ft adó teljes körű társadalombiztosítási ellátásra jogosít, azonban az ellátások számítási alapja meglehetősen alacsony. A 2022. évi XIII. törvény értelmében a TB-ellátások alapja havi **108 000 Ft**. Ez az összeg határozza meg a nyugdíj számításánál figyelembe vehető szolgálati időt, valamint a pénzbeli ellátások, így a táppénz, a csecsemőgondozási díj (CSED) és a gyermekgondozási díj (GYED) összegét is. ## 2. Átalányadózási szabályok és költséghányadok Az átalányadózás lényege, hogy a vállalkozó a bevételeiből nem a tényleges igazolt költségeket, hanem a törvény által rögzített vélelmezett költséghányadot vonja le. A jövedelem megállapításához alkalmazandó törvényi költséghányadok és a tevékenységi besorolások összefoglalása: | Tevékenységi kör | Költséghányad | Adóköteles jövedelem aránya | | --- | --- | --- | | Kiskereskedelmi tevékenység | 90% | 10% | | Mezőgazdasági, ipari, építőipari, szállítási tevékenység | 80% | 20% | | Egyéb tevékenységek (pl. lakossági és üzleti szolgáltatások) | 40% | 60% | Az átalányadózás során a jövedelem az éves mindenkori minimálbér **50%-áig** teljesen adómentes. A bevételi határ általános esetben az éves minimálbér tízszerese, míg a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytatókra az éves minimálbér ötvenszeres határa vonatkozik. ### Hogyan alakulnak az átalányadózó járulékai? Az átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapját az átalányban megállapított jövedelem adja, de figyelembe kell venni a kötelező minimumokat is. A 2019. évi CXXII. törvény szerint a TB-járulék alapja a negyedév során elért adóköteles átalányjövedelem havi bontásban. Főállású vállalkozóként azonban a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót legalább a minimálbér után akkor is meg kell fizetni, ha az adott hónapban nem keletkezett tényleges jövedelem. ## 3. Vállalkozói jövedelem szerinti adózás (VSZJA) A vállalkozói jövedelem szerinti adózás (VSZJA) a klasszikus, tételes költségelszámoláson alapuló adózási forma, ahol a bevétellel szemben a számlákkal igazolt kiadások állnak. A VSZJA szerinti adózásban a vállalkozónak a következő kulcsokkal és kötelezettségekkel kell számolnia: - A vállalkozás érdekében felmerült és számlával igazolt költségek teljes egészében elszámolhatók a bevétellel szemben. - A személyes közreműködésért elszámolt jövedelem (vállalkozói kivét) után **18,5% TB-járulékot** és egyéb személyi jövedelemadó-terheket kell fizetni. - A költségek levonása után megmaradó vállalkozói adóalapot **9%-os vállalkozói SZJA** terheli. - Az adózott nyereség vállalkozásból történő kivonásakor (osztalékalap megszerzésekor) osztalékadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetni. ## Kötelező járulékok és szocho mértéke 2026-ban Az egyéni vállalkozókat terhelő kötelező állami elvonások alapját és mértékét szigorú törvényi előírások szabályozzák. A 2019. évi CXXII. törvény alapján fizetendő legfontosabb kötelező járulékok összefoglalása: | Kötelezettség megnevezése | Mérték | Fizetési alap főszabálya | | --- | --- | --- | | Társadalombiztosítási (TB) járulék | 18,5% | Legalább a minimálbér összege | | Nyugdíjbiztosítási részarány | 10% | A TB-járulékon belül elkülönített rész | | Szociális hozzájárulási adó (szocho) | 13% | Legalább a minimálbér összege | | Egészségügyi szolgáltatási járulék | Jogszabályi fix összeg | A biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezők esetén fizetendő | ## Melyek a legfontosabb 2026-os adóváltozások? A 2026-os adóévet érintő legjelentősebb jogszabályi változások az adminisztráció egyszerűsítését és a családok anyagi támogatását célozzák. A 2024. évi LV. törvény rendelkezései alapján 2026. január 1-jén hatályba lépett módosítások megduplázták a gyermekek után járó családi adókedvezmény összegét. Emellett az adminisztrációs terhek jelentős csökkentésével egyszerűsödött a bevallások benyújtása, valamint a biztosított egyéni vállalkozók számára biztosított az állami TB rendszer teljes körű ellátási jogosultsága. ## KATA, Átalányadó vagy VSZJA? Összehasonlítás A vállalkozás indítása előtt kulcsfontosságú a három adózási mód közvetlen összevetése a legfontosabb működési szempontok alapján. | Szempont | KATA | Átalányadó | Vállalkozói SZJA (VSZJA) | | --- | --- | --- | --- | | Adminisztráció szintje | Minimális | Közepes | Részletes, könyvelőt igénylő | | Fix havi adóteher | 50 000 Ft | Nincs fix összeg | Nincs fix összeg | | Bevételi értékhatár | 18 millió Ft/év | 10-szeres minimálbér | Nincs felső korlát | | TB-ellátás alapja | Havi 108 000 Ft | Tényleges adóköteles jövedelem | Vállalkozói kivét összege | | Ideális célcsoport | Lakosságnak szolgáltatók | Kevés költségű, cégeknek is dolgozók | Nagy forgalmú, sok költséget elszámolók | ### Ki választhatja a KATA adózást 2026-ban? A 2022. évi XIII. törvény értelmében a KATA-t kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják, akik kizárólag magánszemélyek részére nyújtanak szolgáltatást vagy értékesítenek termékeket. ### Hány százalék a különadó, ha átlépem a KATA keretet? Amennyiben a KATA-s vállalkozó éves bevétele meghaladja a 18 millió forintos törvényi értékhatárt, az azt meghaladó bevételrész után 40%-os mértékű különadót köteles fizetni. ### Mennyi az átalányadó adómentes értékhatára 2026-ban? Az átalányadózás esetében a jövedelem az éves mindenkori minimálbér 50%-áig mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól. ### Ki mentesülhet a minimálbér utáni kötelező járulékfizetés alól? A 2019. évi CXXII. törvény alapján a vállalkozók mentesülhetnek a minimum járulékfizetés alól például táppénz, CSED, GYED folyósítása vagy a tevékenység hivatalos szüneteltetése alatt. ### Mennyi jövedelemnek számít a KATA bevétel hitelfelvételnél? A 2022. évi XIII. törvényben rögzített szabályok szerint a KATA-s egyéni vállalkozó igazolt bevételének 60%-a minősül hivatalos jövedelemnek a hitelképesség vizsgálatakor.