# Egyéni vállalkozó adózás 2026: KATA, átalányadó és VSZJA

Összefoglaló az egyéni vállalkozók 2026-os adózási lehetőségeiről. Ismerje meg a KATA, az átalányadó és a vállalkozói SZJA legfontosabb szabályait és követelményeit.

**Published:** 2026-07-15  
**Updated:** 2026-07-15  
**Source:** https://aztajournal.com/hu/egyeni-vallalkozo-adozas-2026-kata-atalanyado

---

> Ez az összefoglaló áttekintést nyújt az egyéni vállalkozók 2026-ban elérhető három fő adózási formájáról: a KATA-ról, az átalányadóról és a vállalkozói SZJA-ról. Megismerheti a legfontosabb jogi feltételeket, a fizetendő minimális közterheket és a választást segítő szempontokat a hatályos magyar jogszabályok alapján.

Az egyéni vállalkozóknak Magyarországon a **KATA**, az **átalányadózás** és a **vállalkozói SZJA (VSZJA)** kínál törvényes adózási keretet. A megfelelő adónem kiválasztása a tervezett bevételektől, a költségszerkezettől és a fő- vagy mellékfoglalkozású státusztól függ. A döntést érdemes már a nyilvántartásba vétel előtt meghozni, mivel a választott formát az induláskor be kell jelenteni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé.

## Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)

- **KATA:** Csak főállásúak választhatják, havi 50 000 forint tételes adó fizetésével jár, és évi 18 millió forintos bevételi korlát vonatkozik rá.
- **Átalányadó:** Egyszerűsített jövedelemszámítás fix költséghányadokkal (például 40%, 80% vagy 90%), ahol a negyedéves adóbevallás kötelező.
- **VSZJA:** Tételes költségelszámolás, amelynél a tényleges üzleti kiadások és a vállalkozói kivét határozzák meg a fizetendő SZJA és járulékok alapját.
- **Járulékfizetés:** Az átalányadónál és a VSZJA-nál a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó havi minimumát a mindenkori minimálbér határozza meg.

## Milyen adózási formák közül választhatsz egyéni vállalkozóként?

Egyéni vállalkozóként a KATA, az átalányadózás és a vállalkozói személyi jövedelemadó rendszeréből választhat az induláskor megküldött NAV-bejelentés során. Mindegyik adózási mód eltérő adminisztrációs terheket és eltérő adóalap-megállapítási szabályokat hordoz magában.

Az adózási mód meghatározza a fizetendő közvetlen adók mértékét, a könyvelési feladatok bonyolultságát, valamint az állami ellátásokra való jogosultság alapját is. A választást a vállalkozás tevékenységi köre és az elszámolni kívánt üzleti kiadások mértéke alapozza meg.

## KATA 2026: Ki választhatja a tételes adózást?

A KATA adózást kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják, akiknek nincsen legalább heti 36 órás munkaviszonyuk, és nem minősülnek kiegészítő tevékenységet folytatónak. Nem választható ez a forma ingatlanbérbeadási tevékenység végzése esetén, vagy ha a vállalkozó adószámát a megelőző egy évben törölték.

A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény 1. § (1) bekezdése értelmében a KATA szigorú személyi feltételekhez kötött. A jogalkotó kizárja a részmunkaidős vagy nyugdíjas vállalkozókat ebből a körből. A törvény 4. § (5) bekezdése kifejezetten tiltja az adónem alkalmazását, ha a vállalkozó a 68.20 saját vagy bérelt ingatlan bérbeadása szakágba tartozó tevékenységből szerez bevételt az adott évben.

### Hogyan működik a KATA adózás és mit vált ki?

A KATA megfizetése havi 50 000 forint tételes adót jelent, amely kiváltja a személyi jövedelemadót, a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót. Az éves bevételi keret 18 millió forint, az ezt meghaladó bevétel után pedig 40 százalékos különadót kell fizetni.

A 2022. évi XIII. törvény 7. § (1) és (2) bekezdése alapján a tételes adót minden megkezdett naptári hónapra meg kell fizetni a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig. A törvény 9. § (1) bekezdése szerint a katás vállalkozó biztosítottnak minősül, azonban a társadalombiztosítási ellátások, mint például a táppénz vagy a CSED alapja csupán havi 108 000 forint.

Az adózó mentesül a tételes adó megfizetése alól azokra a hónapokra, amelyekben táppénzben, gyermekgondozási díjban részesül, vagy ha a vállalkozási tevékenységét szünetelteti. Amennyiben a vállalkozó az adóévben eléri a 18 millió forintos értékhatárt, az afeletti részre eső 40 százalékos különadót a következő év február 25-ig kell bevallania és megfizetnie.

## Átalányadózás 2026: Az egyszerűsített jövedelemszámítás

Átalányadózás esetén a vállalkozó nem a valós számlák alapján számol el költséget, hanem a bevételéből a törvényben rögzített 40, 80 vagy 90 százalékos költséghányadot vonhat le. Az így fennmaradó tiszta jövedelem után kell megfizetni a 15 százalékos személyi jövedelemadót.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról és azok fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 40. §-a szabályozza az átalányadózók járulékalapját. A TB-járulék alapja a negyedévben szerzett, SZJA-köteles jövedelem, de havonta legalább a minimálbér összege.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 6. § (2) bekezdése alapján a szocho alapja szintén legalább a minimálbér havi szinten. Az átalányadózóknak a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallaniuk és befizetniük az államkincstárba.

## Vállalkozói SZJA (VSZJA): Tételes költségelszámolás

A vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA) a ténylegesen felmerült és bizonylattal igazolt költségek elszámolásán alapul, ahol az adózó a bevételeit és a kiadásait állítja szembe egymással. Ebben a rendszerben a vállalkozói kivét után kell megfizetni a kötelező járulékokat és az adókat.

A vállalkozói kivét minősül a vállalkozó személyes jövedelmének, amely után a 15 százalékos SZJA mellett a társadalombiztosítási járulékot is meg kell fizetni. A 2019. évi CXXII. törvény 40. § (1) és (3) bekezdése szerint a TB-járulék alapja a kivét összege, de legalább a minimálbér.

A szociális hozzájárulási adó alapját a 2018. évi LII. törvény 6. § (1) bekezdése határozza meg, amely szintén megegyezik a vállalkozói kivéttel, de nem lehet alacsonyabb a minimálbérnél. A VSZJA-t alkalmazó vállalkozónak a negyedéves bevallási és fizetési kötelezettségeket a negyedévet követő hónap 12-ig kell teljesítenie.

## Kötelező közterhek és minimum járulékok összehasonlítása

Az egyéni vállalkozók különböző adózási formáira eltérő kötelező minimumok vonatkoznak, amelyeket a jogszabályok írnak elő. Az alábbi táblázat összefoglalja a 2026-ban érvényes alapvető közterheket és azok törvényi alapjait főszabály szerint.

| Adónem / Járulék | Mérték | Minimum havi alap | Irányadó jogforrás |
| --- | --- | --- | --- |
| Társadalombiztosítási járulék | 18,5% | Minimálbér | 2019. évi CXXII. törvény 25. § és 40. § |
| Szociális hozzájárulási adó | 13% | Minimálbér | 2018. évi LII. törvény 2. § és 8. § |
| Személyi jövedelemadó (SZJA) | 15% | Tényleges jövedelem | Személyi jövedelemadóról szóló törvény |
| KATA tételes adó | Havi 50 000 Ft | Nem releváns | 2022. évi XIII. törvény 7. § |

## További kötelezettségek: ÁFA, HIPA és egyéb járulékok

Az egyéni vállalkozóknak a közvetlen jövedelemadókon kívül egyéb adminisztratív és pénzügyi kötelezettségeknek is meg kell felelniük működésük során. Ezeket a kötelezettségeket határidőre kell teljesíteni az adóhatóság és az önkormányzatok felé.

1. **Alanyi ÁFA-mentesség:** Évi 12 millió forintos bevételi határig választható az alanyi áfamentesség, az értékhatár túllépése esetén azonban be kell jelentkezni az ÁFA-körbe.
2. **Helyi iparűzési adó (HIPA):** A székhely szerinti önkormányzat részére fizetendő helyi adó, amelynek maximális mértéke a nettó árbevétel 2 százaléka lehet.
3. **Egészségügyi szolgáltatási járulék:** Biztosítási jogviszony hiányában, például a vállalkozás szüneteltetése esetén, a 2019. évi CXXII. törvény 25. § (3) bekezdése alapján fizetendő kötelezettség.
4. **Negyedéves bevallások:** Az átalányadósoknak és a VSZJA-soknak a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig elektronikusan be kell nyújtaniuk a járulékbevallást a NAV-hoz.

## Melyik adózási formát érdemes választanod 2026-ban?

A legoptimálisabb adózási forma kiválasztása a vállalkozás várható bevételétől, a működési költségektől és a tevékenységi körtől függ. A KATA, a flat-rate átalányadó és a progresszív VSZJA eltérő helyzetekben nyújt pénzügyi előnyöket.

A KATA azoknak a főállásúaknak előnyös, akik kizárólag magánszemélyeknek szolgáltatnak, alacsony a költségigényük, és a bevételük nem éri el a 18 millió forintos határt. Az átalányadózás ideális a magasabb kiadásokkal vagy céges ügyfélkörrel rendelkező, akár mellékállású vállalkozóknak is, mivel nem követeli meg a bizonylatok tételes gyűjtését az adóalap megállapításához. A VSZJA-t pedig ott érdemes alkalmazni, ahol a vállalkozásnak jelentős fizikai eszközigénye vagy igazolható anyagköltsége keletkezik a működés során.

### Hány órás munkaviszony mellett nem lehet valaki katás?

A 2022. évi XIII. törvény 2. §-a szerint nem lehet katás az, aki legalább heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezik, mivel ő nem minősül főfoglalkozású egyéni vállalkozónak.

### Mi történik, ha átlépem a KATA 18 milliós keretét?

A 18 millió forintos bevételi határ feletti összegre 40 százalékos különadót kell fizetni, amelyet a tárgyévet követő év február 25-ig kell bevallani és megfizetni.

### Mikor kell bevallani és befizetni az átalányadó járulékait?

Az átalányadó utáni társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallani és befizetni a NAV felé.

### Lehet-e szüneteltetni az egyéni vállalkozást és mi lesz az adókkal?

Igen, a vállalkozás szüneteltethető. A szünetelés időtartama alatt a KATA tételes adót nem kell megfizetni, és az átalányadós vagy VSZJA-s járulékfizetési kötelezettség is szünetel, de a biztosítási jogviszony is megszűnik.