# Egyéni vállalkozó adózás 2026: KATA, átalányadó és VSZJA

Részletes útmutató az egyéni vállalkozók 2026-os adózási formáiról. Ismerje meg a KATA, az átalányadó, a VSZJA, a 13%-os SZOCHO és a sávos HIPA legfontosabb szabályait.

**Published:** 2026-07-15  
**Updated:** 2026-07-15  
**Source:** https://aztajournal.com/hu/egyeni-vallalkozo-adozas-kata-atalanyado-vszja

---

> Ez az útmutató részletesen bemutatja az egyéni vállalkozók 2026-ban választható három fő adózási formáját, a KATA, az átalányadó és a VSZJA szabályait, a 13%-os szociális hozzájárulási adó kiszámítását, valamint a sávos egyszerűsített helyi iparűzési adó kötelezettségeit és a bevallási határidőket.

A magyarországi jogszabályok szerint az egyéni vállalkozók három fő adózási forma közül választhatnak céljaik és tevékenységük szerint. Ezek a kisadózó vállalkozók tételes adója (**KATA**), az **átalányadózás**, valamint a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (**VSZJA**). Minden egyéni vállalkozás alapvető feltétele a hatályos szabályok értelmében az Evectv. szerinti nyilvántartásba való sikeres bejegyzés.

## Kulcsfontosságú tudnivalók (Key Takeaways)

- A **KATA** havi 50 000 Ft tételes adót jelent, de kizárólag a főállású egyéni vállalkozók részére érhető el évi 18 millió forintos bevételi határig.
- Az **átalányadózás** költséghányadok (40%, 80%, 90%) alkalmazásával állapítja meg az adóalapot, amely után 15% SZJA-t és járulékokat kell fizetni.
- A **VSZJA** valós költségelszámoláson alapul, ahol a vállalkozói kivét után 15% SZJA, a fennmaradó nyereség után pedig osztalékadó fizetendő.
- A **SZOCHO** mértéke 13%, amelyet az átalányadó és VSZJA esetén legalább a minimálbér alapján kell megfizetni az adófizetési felső határig.
- A **HIPA** egyszerűsített sávos rendszere évi 25 millió forintos bevételig fix adóalapokat határoz meg, legfeljebb 2%-os helyi adókulccsal.

## Milyen adózási formát választhat egy egyéni vállalkozó 2026-ban?

Az egyéni vállalkozók Magyarországon a KATA, az átalányadózás és a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (VSZJA) közül választhatnak.

Az adózási forma szabad megválasztásának alapfeltétele, hogy a magánszemély az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) szerinti hivatalos nyilvántartásban aktív státusszal szerepeljen. Az adózási formák közötti választás alapvetően meghatározza az adóterheket, az adminisztrációs kötelezettségeket, valamint a fizetendő tb-járulékokat és állami ellátások mértékét.

## Hogyan alakulnak az egyéni vállalkozás adónemei Magyarországon?

| Jellemző / Adónem | KATA | Átalányadó | VSZJA |
| --- | --- | --- | --- |
| Adó jellege | Tételes havi fix összeg | Szja az átalányjövedelemből | Szja a vállalkozói kivét után |
| Mértéke | 50 000 Ft/hó | 15% SZJA | 15% SZJA |
| Bevételi korlát | 18 M Ft (felette 40% különadó) | Évente jogszabályban rögzített | Nincs felső korlát |
| Adminisztráció | Minimális | Közepes | Legbonyolultabb |
| SZOCHO kötelezettség | Kiváltja a KATA-t | 13%, min. a minimálbér | 13%, min. a minimálbér |
| Ellátási alap | 108 000 Ft/hó | Tényleges jövedelem alapján | Vállalkozói kivét alapján |

## Ki választhatja a KATA adózást, és mik az adófizetés szabályai?

A KATA adózást kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja, a havi tételes adó összege fixen 50 000 Ft.

1. A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény 2. § (1) bekezdése alapján csak az Evectv. szerinti nyilvántartásban szereplő főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet kisadózó.
2. A tételes adó mértéke havonta 50 000 Ft, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni a költségvetésbe.
3. A naptári évre vonatkozó bevételi keret 18 millió forint, az ezt meghaladó bevétel után 40%-os különadót kell fizetni.
4. Nem választhatják a KATA-t a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozók, ők nem minősülnek főfoglalkozásúnak.

### Mikor mentesülhet a kisadózó a tételes adó megfizetése alól?

A 2022. évi XIII. törvény 7. § (8) bekezdése értelmében a kisadózó mentesül a tételes adó megfizetése alól azokban a hónapokban, amelyek egészében táppénzben, csecsemőgondozási díjban (CSED), gyermekgondozási díjban (GYED), gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES) részesül. Szintén mentesül a katonai szolgálat, a fogvatartás, valamint a vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt. A mentesség feltétele, hogy az érintett vállalkozó a mentesülés ideje alatt egyáltalán ne szerezzen vállalkozói bevételt.

## Hogyan működik az átalányadózás az Szja törvény szerint?

Az átalányadózás során a jövedelmet a bevételből levont, törvényben meghatározott költséghányad segítségével kell meghatározni, nem a valós számlák alapján.

1. Az 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) alapján a vállalkozási tevékenység típusától függően 40%, 80% vagy 90% elismert költséghányad vonható le a bevételből.
2. A kapott összeg az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme, amely után 15% személyi jövedelemadót (SZJA) kell fizetni.
3. Az átalányadózóknak törvényben rögzített adómentes jövedelemi értékhatár áll rendelkezésre, amely az éves minimálbér felének megfelelő összegig biztosít SZJA-mentességet.

## Mi az a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (VSZJA)?

A VSZJA a klasszikus költségelszámolási módszer, ahol az adó alapját a ténylegesen felmerült és bizonylatolt kiadások határozzák meg.

Az 1995. évi CXVII. törvény szabályai szerint a vállalkozói jövedelem kiszámításakor a bruttó bevételekből le kell vonni a törvényesen elszámolható, bizonylattal igazolt költségeket. A vállalkozó saját magának személyes munkavégzése címén **vállalkozói kivétet** állapíthat meg, amely a magánszemély szintjén 15% személyi jövedelemadó (SZJA) alá esik. A vállalkozói kivét levonása után megmaradó tiszta vállalkozói jövedelem képezi a vállalkozói osztalékalap utáni adó alapját.

## Hogyan számítandó a szociális hozzájárulási adó (Szocho)?

A szociális hozzájárulási adó mértéke az adóalap 13%-a, amelyet a jogszabályban előírt minimális adóalap figyelembevételével kell megállapítani.

| Adózási forma | SZOCHO adóalap meghatározása | Minimális adóalap szabálya | Maximális adókorlát |
| --- | --- | --- | --- |
| Átalányadózás | A göngyölített SZJA-köteles jövedelem negyedéves szinten. | Legalább a minimálbér összege havi szinten. | A minimálbér 24-szeresének megfelelő összeg évente. |
| VSZJA | A tényleges vállalkozói kivét összege. | Legalább a minimálbér összege havi szinten. | A minimálbér 24-szeresének megfelelő összeg évente. |

## Milyen szabályok vonatkoznak a helyi iparűzési adóra (HIPA)?

A HIPA fizetésére minden egyéni vállalkozó kötelezett az önkormányzat illetékességi területén végzett tevékenysége után.

| Éves bevételi sáv | Egyszerűsített HIPA-alap | Kereskedelmi speciális korlát | Maximális adókulcs |
| --- | --- | --- | --- |
| 0 – 12 millió Ft | 2,5 millió Ft fix alap | Nem alkalmazandó | 2% |
| 12 – 18 millió Ft | 6,0 millió Ft fix alap | Nem alkalmazandó | 2% |
| 18 – 25 millió Ft | 8,5 millió Ft fix alap | Kereskedőknek 120 M Ft bevételig | 2% |

## Milyen határidőkre és bevallási kötelezettségekre kell ügyelni?

Az adókötelezettségek jogszerű teljesítéséhez elengedhetetlen a negyedéves és havi bevallási határidők szigorú betartása.

1. Az átalányadózók és a VSZJA-t alkalmazó vállalkozók a SZOCHO-t és a tb-járulékokat negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig vallják be.
2. A KATA adózás alá tartozóknak a havi 50 000 Ft tételes adót minden tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell átutalniuk az adóhatósághoz.
3. Az éves KATA nyilatkozatot a tárgyévet követő év február 25-ig köteles benyújtani az egyéni vállalkozó.

### Választhatja-e a KATA-t az, aki főállású munkaviszony mellett vállalkozik?

Nem. A 2022. évi XIII. törvény értelmében kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozók jogosultak a KATA- adózást választani, így a heti 36 órát elérő munkaviszony kizárja ezt a lehetőséget.

### Hogyan érinti a vállalkozás szüneteltetése a szocho- és HIPA-fizetési kötelezettséget?

A naptári hónap egészében tartó szünetelés idejére nem keletkezik szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség. A HIPA esetében a vállalkozó az adóéven belüli, egybefüggően 180 napot meg nem haladó szünetelés alatt is adóalany marad az 1990. évi C. törvény alapján.

### Mekkora ellátási alapra jogosult egy KATA-s vállalkozó táppénz vagy nyugdíj esetén?

A havi 50 000 Ft tételes adót fizető kisadózó egyéni vállalkozó esetében az állami társadalombiztosítási ellátások és a nyugdíj számításának alapja fixen havi 108 000 Ft.

### Miként alakul az átalányadózó adómentes kerete 2026-ban?

Az átalányadózóknak az éves minimálbér felének megfelelő jövedelemrészig nem kell személyi jövedelemadót (SZJA) fizetniük, az ezen felüli jövedelem válik csak adókötelessé.

### Lehetséges-e év közben váltani az egyes adózási formák között?

Az adózási formák közötti áttérés szigorú bejelentési szabályokhoz kötött, a rendes váltás általában csak az adóév első napjával, azaz január 1-jével megengedett.