# Kötelező számlázási adatok és adózási módok egyéni vállalkozóknak

Részletes útmutató az egyéni vállalkozások kötelező számlázási adatairól és a 2026-ban elérhető adózási formákról (KATA, átalányadó, VSZJA). Ismerje meg az Áfa-törvény előírásait, az értékhatárokat és feltételeket a szabályos működéshez.

**Published:** 2026-07-15  
**Updated:** 2026-07-15  
**Source:** https://aztajournal.com/hu/egyeni-vallalkozo-szamlazasi-adatok-adozas

---

> Ez az útmutató részletesen bemutatja az egyéni vállalkozók kötelező számlázási adatait és a 2026-ban választható főbb adózási formákat. Ismerje meg a KATA, az átalányadó és a vállalkozói jövedelemadó (VSZJA) törvényi szabályait, korlátait és a legfontosabb döntési szempontokat a legális működéshez.

A sikeres magyarországi egyéni vállalkozás alapja a jogszabályoknak megfelelő számlakiállítás és a vállalkozás profiljához legjobban illeszkedő adózási forma kiválasztása. Az adózóknak precízen kell alkalmazniuk az előírt kötelező tartalmi elemeket, és mérlegelniük kell a különböző adónemek bevételi korlátait. Az alábbiakban bemutatjuk a törvényi előírásokat, amelyek segítenek a legoptimálisabb üzleti döntések meghozatalában.

## Legfontosabb tudnivalók

- A számla kötelező tartalmi elemeit az adózóknak az Áfa tv. 169. §-a szerint kötelezően fel kell tüntetniük.
- A KATA adózás havi 50 000 Ft tételes adó megfizetésével jár, de kizárólag lakossági ügyfeleknek adható el termék vagy szolgáltatás.
- Az átalányadózás a bevételtől függő, sávos költséghányad-alapú adózást tesz lehetővé a minimálbérhez kötött értékhatárig.
- A VSZJA (vállalkozói személyi jövedelemadó) a ténylegesen felmerült és igazolt költségek tételes elszámolására épül.

## Melyek a kötelező számlázási adatok Magyarországon?

Magyarországon a kötelező számlázási adatokat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 169. §-a határozza meg egyértelműen. A kibocsátott bizonylatoknak kötelezően tartalmazniuk kell minden olyan azonosító adatot és összeget, amely az adóhatósági ellenőrzéshez és a könyveléshez szükséges.

- A számla kiállításának pontos **kibocsátási kelte**.
- A számlát egyértelműen azonosító, szigorú számadású **egyedi sorszám**.
- A számlakibocsátó eladó teljes **neve, címe és adószáma**.
- A termékbeszerző vagy szolgáltatásigénybevevő vevő teljes **neve és címe**.
- A vevő **adószáma**, amennyiben a vevő belföldi adóalany, és az áthárított adó összege eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot.
- Az értékesített termék, illetve nyújtott szolgáltatás **megnevezése, mennyisége és mértékegysége**.
- A **teljesítés időpontja**, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől.
- Az alkalmazott nettó **egységár**, az esetleges árengedmény, valamint az **adó alapja** forintban kifejezve.
- Az alkalmazott **áfa-kulcs** mértéke és a fizetendő **adó összege** forintban.

### Milyen különleges jelölések kötelezőek a számlán?

A különleges adózási módok vagy speciális ügyletek esetén a jogszabály kötelezően előírja bizonyos szöveges kifejezések elhelyezését a számla testén. Ezen jelölések elhagyása adóigazgatási szankciókat vonhat maga után a számlakibocsátóval szemben.

- **„Pénzforgalmi elszámolás”** felirat, ha az adóalany a speciális pénzforgalmi áfa-elszámolási szabályokat alkalmazza.
- **„Fordított adózás”** kifejezés, amennyiben az adó megfizetésére a termék beszerzője vagy a szolgáltatás igénybevevője kötelezett.
- **„Önszámlázás”** megjelölés, ha a számlát a terméket beszerző vagy szolgáltatást igénybe vevő adóalany állítja ki a kötelezett helyett.
- **„Mentes az adó alól”** felirat vagy jogszabályi hivatkozás, ha az ügylet mentes az általános forgalmi adó alól.

## Milyen adózási formát választhat egy egyéni vállalkozó?

Az egyéni vállalkozók alapvetően három különböző adózási rendszer közül választhatnak a saját tevékenységi körük, várható bevételük és költségszerkezetük alapján. Ezek a Kisadózó Vállalkozók Tételes Adója (KATA), a sávos költséghányadot alkalmazó átalányadózás, valamint a tételes költségelszámoláson alapuló vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA).

### Hogyan működik a KATA adózás?

A kisadózó vállalkozók tételes adója egy rendkívül egyszerűsített és alacsony adminisztrációt igénylő adózási forma. A hatályos 2022. évi XIII. törvény szigorú feltételekhez köti ennek az adózási módnak az alkalmazását és fenntartását.

- A főállású kisadózó egyéni vállalkozó által fizetendő tételes adó mértéke **havi 50 000 Ft**, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell rendezni.
- Az éves keretösszeg **18 millió Ft** bevételig terjed, az ezt meghaladó bevételrész után **40%-os különadót** kell fizetni.
- KATA alanyiság mellett kizárólag **magánszemélyek részére** történhet értékesítés, a céges vagy adóalany kifizetőtől származó bevétel az adóalanyiság azonnali megszűnését vonja maga után.
- A vállalkozónak a bizonylatokat a kiállítás évét követő **5. naptári év végéig** kötelezően meg kell őriznie az adóhatósági ellenőrzésekhez.

### Mit kell tudni az átalányadózásról?

Az átalányadózás lényege, hogy a vállalkozónak nem kell gyűjtenie és számlával igazolnia a működési kiadásait, mert a törvény egy vélelmezett költséghányad levonását teszi lehetővé. Az általános tevékenységet végzőknél a bevétel 40%-a minősül elismert költségnek, így a maradék 60% képezi a jövedelmet, amely után 15% SZJA-t, társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót kell fizetni.

A kedvezményes átalányadózás választásának éves bevételi korlátja az éves minimálbér tízszereséhez kötött, míg a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozóknál ez az értékhatár a minimálbér húszszorosa.

### Mikor előnyös a vállalkozói jövedelem szerinti SZJA?

A vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA) azoknak az egyéni vállalkozóknak előnyös, akik jelentős fizikai infrastruktúrát tartanak fenn, anyagokat vásárolnak, vagy alkalmazottakat foglalkoztatnak. Ebben a formában a vállalkozás bevételeiből tételesen levonhatók a ténylegesen felmerült, bizonylattal igazolt működési költségek.

A fennmaradó tiszta vállalkozói jövedelmet 9% vállalkozói jövedelemadó terheli. A vállalkozóból kivont jövedelem (vállalkozói kivét) után pedig a normál bérjövedelemhez hasonlóan 15% SZJA-t és egyéb járulékokat kell fizetni.

## Melyik adózási forma a legjobb választás?

A legmegfelelőbb adózási mód kiválasztásához elengedhetetlen a bevételek, a céges és magánszemély partneri arányok, valamint a valós működési kiadások összevetése az alábbi táblázat alapján.

| Szempont | KATA | Átalányadó | Vállalkozói SZJA (VSZJA) |
| --- | --- | --- | --- |
| Éves bevételi korlát | 18 millió Ft | Éves minimálbér 10-szerese | Nincs korlátozva |
| Céges ügyfelek lehetősége | Nem lehetséges (kitiltva) | Igen, korlátozás nélkül | Igen, korlátozás nélkül |
| Adminisztrációs igény | Rendkívül minimális | Közepes szintű | Összetett, könyvelőt igényel |
| Valós költségek elszámolása | Nem lehetséges | Nem lehetséges (fix hányad) | Igen, számla alapján teljes körűen |

### Számlázhat-e egy KATA-s vállalkozó cégeknek, adóalanyoknak?

Nem, a hatályos 2022. évi XIII. törvény rendelkezései alapján a KATA alanyai kizárólag lakossági fogyasztóknak (magánszemélyeknek) értékesíthetnek terméket vagy nyújthatnak szolgáltatást. Amennyiben egy KATA-s vállalkozó adóalanynak vagy cégnek állít ki számlát, az adóalanyisága a kifizetés napjával azonnal megszűnik.

### Mi történik, ha átlépem a KATA 18 millió forintos éves bevételi keretét?

Ha a kizárólag magánszemélyeknek szolgáltató kisadózó bevétele meghaladja a naptári évre vonatkozó 18 millió forintos értékhatárt, akkor a keretet meghaladó bevételrész után 40%-os mértékű különadót kell fizetnie, miközben a tételes adózási státusza megmarad.

### Mekkora az átalányadózás általános éves bevételi korlátja?

Az átalányadózás általános éves bevételi korlátja az éves minimálbér tízszerese. Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozások esetében ez a korlát magasabb, az éves minimálbér hússzorosa.

### Kötelező-e feltüntetni a vevő adószámát a kiállított számlán?

A vevő adószámát akkor kötelező feltüntetni a számlán, ha a vevő belföldi adóalany, és az áthárított általános forgalmi adó összege eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot, vagy ha a jogszabály alapján a vevő kötelezett a fordított adó megfizetésére.