# Egyszerűsített foglalkoztatás adózása: Mikor kell bevallani az EFO-t? Összefoglaló az egyszerűsített foglalkoztatásból (EFO) származó jövedelmek adózási és bevallási kötelezettségeiről, a mentesített napi keretösszeg kiszámításáról és a 2025-ös szabályokról. **Published:** 2026-07-02 **Updated:** 2026-07-05 **Source:** https://aztajournal.com/hu/egyszerusitett-foglalkoztatas-adozasa-efo --- > Az egyszerűsített foglalkoztatásból (EFO) származó alkalmi jövedelmet csak akkor kötelező feltüntetni az éves személyi jövedelemadó bevallásban, ha az meghaladja a törvényileg meghatározott mentesített napi keretösszeget. Amennyiben a ténylegesen kézhez kapott nettó munkabér a keret alatt marad, a magánszemélynek sem adófizetési, sem bevallási kötelezettsége nem keletkezik. Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bárt az SZJA-bevallásban kizárólag akkor kell bevallani, ha annak összege meghaladja a mentesített napi keretösszeghatárt. Ebben az esetben csak a keretösszeget meghaladó jövedelemrész után kell megfizetni a tizenöt százalékos személyi jövedelemadót. Ha a napi jövedelem a törvényi korlát alatt marad, az adózónak semmilyen adminisztratív teendője sincsen. ## EFO adózási kisokos: a legfontosabb tudnivalók gyorsan 1. Az alkalmi vagy idénymunkából származó napi nettó bér egy meghatározott adómentes keretösszegig teljesen adó- és bevallásmentes a magánszemély számára. 2. A mentesített napi keretösszeghatárt a ledolgozott EFO-s napok száma és az aktuális minimálbér vagy garantált bérminimum napi összegének szorzata alapján számítják ki. 3. Amennyiben a kifizetett jövedelem átlépi ezt a törvényi határt, a magánszemélynek a különbség után tizenöt százalékos személyi jövedelemadót kell fizetnie az éves bevallásban. ## Mi az az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO)? Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) egy rugalmas, rövidebb időtartamú munkavégzési forma Magyarországon, amelyet elsősorban alkalmi és mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkákra alkalmaznak. Ezt a foglalkoztatási típust az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szabályozza, amely kedvező adózási és egyszerű bejelentési szabályokat biztosít a munkaadóknak és a munkavállalóknak egyaránt. ## Kell-e bevallani az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet? Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet csak akkor kötelező bevallani az SZJA-ban, ha a kézhez kapott munkabér meghaladja a mentesített keretösszeget. A 2010. évi LXXV. törvény 9. § (2) bekezdése pontosan meghatározza a bevallási kötelezettség eseteit az elért jövedelem szintje alapján. Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb adózási helyzeteket a keretösszeg függvényében. | Foglalkoztatási helyzet | Bevallási kötelezettség az adóévben | | --- | --- | | EFO-bevétel kisebb vagy egyenlő, mint a mentesített keretösszeg | Nem kell bevallani, és az eSZJA-tervezetet sem kell emiatt kiegészíteni. | | EFO-bevétel meghaladja a mentesített keretösszeget | A mentesített keretösszeget meghaladó részt be kell vallani (15% SZJA terheli). | | Filmipari statiszta alkalmi munkája | A kereset nagyságától függetlenül soha nem keletkezik bevallási kötelezettség. | ## Hogyan kell kiszámolni a mentesített keretösszeget? A mentesített keretösszeget az egyszerűsített foglalkoztatásban töltött napok száma és a napi minimálbér vagy garantált bérminimum 130 százalékának szorzataként kell kiszámítani. A számítás során figyelemmel kell lenni a betöltött munkakör jellegére is. Amennyiben a munkakör legalább a garantált bérminimum 87 százalékával megegyező alapbérrel rendelkezik, úgy a garantált bérminimum napi értékével kell kalkulálni. - Minimálbér napi mentesített összeg: napi 14 235 forint (havi 290 000 forintos alapbér alapulvételével a 2025-ös adóévben). - Garantált bérminimum napi mentesített összeg: napi 17 485 forint (havi 380 000 forintos garantált bérminimum alapján a 2025-ös adóévben). - Számítási képlet: Mentesített keretösszeg = Ledolgozott EFO napok száma × Napi minimálbér vagy garantált bérminimum × 130%. ## Mi a teendő, ha a jövedelem átlépi a keretösszeget? Ha a nettó munkabér átlépi a mentesített keretet, a magánszemélynek a különbség mint jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót kell bevallania. 1. Határozza meg a teljes adóévben ténylegesen kifizetett, kézhez kapott nettó EFO munkabér összegét a kapott igazolások alapján. 2. Számítsa ki az adóévre vonatkozó teljes mentesített keretösszeget a ledolgozott napok és a napi limit alapján. 3. Vonja le a keretösszeget a teljes nettó bérből; az így kapott pozitív különbséget tüntesse fel az éves SZJA-bevallás megfelelő során. 4. Fizesse meg a bevallott jövedelemrészre eső 15 százalékos személyi jövedelemadót az adóhatóság által előírt hivatalos határidőig. ## Milyen különleges szabály vonatkozik a filmipari statisztákra? A filmipari statisztaként végzett egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételre teljes adó- és bevallásmentesség vonatkozik, függetlenül a megszerzett jövedelem éves nagyságától. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 9. § (4) bekezdése értelmében a filmipari statiszták mentesülnek a napi keretösszeg-számítás alól. Ebből a specifikus tevékenységből származó alkalmi munkabér után soha nem keletkezik személyi jövedelemadó-bevallási vagy adófizetési kötelezettség Magyarországon. ### Kell-e szja-bevallást benyújtanom, ha a jövedelmem nem lépte át a keretet? Nem, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme nem haladja meg a mentesített keretösszeget, sem bevallást benyújtania, sem jövedelmet vallania nem kell. ### Hogyan adózik a mentesített keretösszeget meghaladó EFO-jövedelem? A mentesített napi keretösszeget meghaladó nettó bérrész jövedelemnek minősül, amely után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni és bevallani az éves SZJA-bevallásban. ### A bruttó vagy a nettó bér számít alapnak a határérték túllépésekor? A törvény alapján a ténylegesen kifizetett nettó munkabér 100 százaléka számít a jövedelem alapjának, tehát a nettó bérből kell kiindulni a számítás során. ### Milyen minimálbér összegekkel kell számolni a 2025-ös EFO-keretnél? Tájékoztató jelleggel napi 14 235 forinttal kell számolni minimálbér esetén, és napi 17 485 forinttal a garantált bérminimum alkalmazása esetén.