# Épületasztalos-szerkezet szerelése egyéni vállalkozóként 2026-ban

Részletes útmutató az ÖVTJ 433201 kód szerinti épületasztalos-szerkezet szereléséhez egyéni vállalkozóknak. Ismerje meg az átalányadó és KATA feltételeit és a 2026-os ÁFA-határt.

**Published:** 2026-07-05  
**Updated:** 2026-07-05  
**Source:** https://aztajournal.com/hu/epuletasztalos-szerkezet-szerelese-egyeni-vallalkozo-2026

---

> Ez az útmutató részletesen bemutatja az épületasztalos-szerkezet szerelésével foglalkozó egyéni vállalkozások 2026-os adózási szabályait. Megismerheti az ÖVTJ 433201 kód sajátosságait, az átalányadó és a KATA feltételeit, a megemelt alanyi adómentességi határt, valamint a fizetendő közterheket a legfrissebb jogszabályok tükrében.

## Kulcsfontosságú tudnivalók 2026-ban (Összefoglaló)

| Kategória / Kötelezettség | Érték / Szabály 2026-ban |
| --- | --- |
| Fő tevékenység ÖVTJ kódja | 433201 (Épületasztalos-szerkezet szerelése, javítása m.n.s.) |
| Átalányadó költséghányad | 45% (általános mérték) |
| Átalányadó éves bevételi korlát | 38 736 000 Ft |
| Átalányadó SZJA-mentes sáv | 1 936 800 Ft (jövedelemre vetítve) |
| KATA tételes adó és korlát | 50 000 Ft/hó; 18 000 000 Ft/év |
| Alanyi adómentesség (ÁFA) határ | 20 000 000 Ft |

## Mi az a TEÁOR 4332 és az ÖVTJ 433201 kód?

Az épületasztalos-szerkezet szerelése tevékenység pontos besorolása elengedhetetlen az egyéni vállalkozói működés megkezdéséhez. A statisztikai nómenklatúrában a TEÁOR 4332 kód jelöli ezt a szakágazatot, míg az egyéni vállalkozók nyilvántartásában az **ÖVTJ 433201** kód alkalmazandó. Ez a kód jelöli hivatalosan az épületasztalos-szerkezet szerelését és javítását a hatályos hazai rendszerben.

A TEÁOR kód a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere, amely a vállalkozások fő profilját határozza meg nemzetgazdasági szinten. Ezzel szemben az ÖVTJ kód az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke, amely sokkal részletesebben, konkrét alcsoportokra bontva határozza meg a végezhető tevékenységeket. Az egyéni vállalkozás elindításakor és bejelentésekor mindig a hatjegyű ÖVTJ kódot kell megadni az állami nyilvántartásban.

## Hogyan történik az egyéni vállalkozás elindítása?

1. Elektronikus azonosítás kezdeményezése az Ügyfélkapun vagy a Digitális Állampolgárság (DÁP) rendszeren keresztül.
2. A személyes adatok, köztük a név, születési hely és idő, lakcím, valamint az állampolgárság megadása és ellenőrzése.
3. A főtevékenység megjelölése a pontos ÖVTJ 433201 kód kiválasztásával a rendszerben.
4. A vállalkozás székhelyének, illetve szükség esetén telephelyeinek pontos címadatainak rögzítése.
5. Az adózási nyilatkozatok megtétele, kiválasztva az átalányadózást, a KATA-t vagy a vállalkozói SZJA-t.
6. A területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarához történő kötelező regisztrációs kérelem benyújtása.

A 2009. évi CXV. törvény 5. §-a szerint az egyéni vállalkozás elindítása teljesen díj- és illetékmentes. Fontos szabály, hogy a vállalkozásban bekövetkező bármilyen adatváltozást, például új telephely nyitását vagy új tevékenység felvételét, a törvény 14. §-a alapján a változást követő 15 napon belül kötelező bejelenteni a hatóságok felé.

### Kell-e szakképesítés az épületasztalos-szerkezet szereléséhez?

Az épületasztalos-szerkezet szerelése és javítása önmagában nem kötött kötelező szakképesítéshez az egyéni vállalkozói alapnyilvántartás szintjén. A 2009. évi CXV. törvény 15. §-a ugyanakkor kimondja, hogy ha egy tevékenységet más jogszabály képesítéshez köt, azt csak a megfelelő oklevél birtokában lehet végezni. Amennyiben a szerelési munka engedélyköteles építőipari kivitelezési tevékenységnek minősül, úgy a vonatkozó ágazati jogszabályok előírhatják a szakképzett felelős műszaki vezető vagy szakmunkás részvételét.

## Milyen adózási módok választhatók 2026-ban?

Az épületasztalosok 2026-ban három különböző adózási forma közül választhatnak a vállalkozásuk elindításakor. Az átalányadózás kínálja a legnagyobb rugalmasságot mérsékelt adminisztráció mellett, hiszen a tényleges költségek gyűjtögetése nélkül, fix költséghányaddal határozza meg a jövedelmet. Ez a forma különösen előnyös azoknak, akik kevés anyagköltséggel és leginkább saját fizikai munkájukkal termelnek bevételt.

A KATA rendkívül egyszerű és alacsony adminisztrációs terhet jelent, de szigorú korlátozásai miatt csak szűk körben alkalmazható. Végül a klasszikus vállalkozói SZJA (tételes költségelszámolás) adhat alternatívát azon vállalkozóknak, akik jelentős beruházásokat hajtanak végre, drága gépeket vásárolnak, vagy magas anyagköltséggel dolgoznak, mivel itt a valós, bizonylattal igazolt kiadások vonhatóak le a bevételből.

### Miért kiemelten népszerű az átalányadó 2026-ban?

- **Vonzó költséghányad**: Az ÖVTJ 433201 tevékenységre 45%-os elismert költséghányad vonatkozik, így a bevételnek csupán az 55%-a minősül adóköteles jövedelemnek.
- **Magas bevételi értékhatár**: Az éves bevételi korlát 2026-ban 38 736 000 Ft, ami tág teret biztosít a növekedésre vágyó egyéni vállalkozásoknak.
- **SZJA-mentes jövedelemsáv**: Az éves minimálbér feléig, azaz 2026-ban 1 936 800 Ft jövedelemig a vállalkozónak egyáltalán nem kell személyi jövedelemadót fizetnie.
- **Ütemezett ügyintézés**: Az adóelőlegeket elegendő negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig bevallani és megfizetni a NAV felé.

### Mikor opció a KATA az épületasztalosoknak?

A 2022. évi XIII. törvény értelmében a KATA kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak érhető el, évi 18 millió forintos bevételi határig. A legfontosabb korlátozás, hogy a katás vállalkozó csak és kizárólag magánszemélyeknek nyújthat szolgáltatást és állíthat ki számlát. Ha az épületasztalos akár egyetlen alkalommal is cégnek, társasháznak vagy egyéb kifizetőnek számlázna be, azonnal elveszíti a katás jogállását, ezért ez az adónem csak a tisztán lakossági megrendelésekre dolgozó asztalosoknak jelent valós opciót.

## TB-járulék és szocho fizetési kötelezettségek

A főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak az átalányadózás alatt is kötelezően meg kell fizetniük a minimum járulékokat, még akkor is, ha az adott hónapban nem realizáltak bevételt. A társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót havonta kell számítani, de elegendő negyedévente bevallani és megfizetni az állami adóhatóságnak.

| Járulék megnevezése | Kulcs | Minimum számítási alap (2026) |
| --- | --- | --- |
| Társadalombiztosítási járulék (TB) | 18,5% | A minimálbér összege (322 800 Ft) |
| Szociális hozzájárulási adó (szocho) | 13,0% | A minimálbér összege (322 800 Ft) |

A 2019. évi CXXII. törvény 40. §-a szerint az átalányadózó egyéni vállalkozó járulékalapja a ténylegesen elért átalányban megállapított jövedelem, de az nem lehet kevesebb a minimális járulékalapnál. Amennyiben a jövedelem meghaladja a minimálbért, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót a tényleges jövedelem után kell megfizetni.

## ÁFA szabályok és az alanyi adómentesség (AAM)

Az általános forgalmi adó tekintetében az egyéni vállalkozás indításakor célszerű az alanyi adómentességet választani. 2026-ban az alanyi adómentesség értékhatára 20 000 000 Ft-ra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy amíg a naptári évben a vállalkozás bevétele nem lépi túl ezt az összeghatárt, a kibocsátott számlákra nem kell ÁFÁ-t felszámítani, és a beszerzések utáni ÁFA sem vonható le.

Az alanyi adómentesség hatalmas versenyelőnyt jelent a lakossági piacon, hiszen az épületasztalos árai így 27%-kal kedvezőbbek lehetnek az ÁFA-körös versenytársakénál. Ha a vállalkozó az év során akár egyetlen forinttal is átlépi a 20 millió forintos értékhatárt, az átlépés pillanatától kezdve azonnal ÁFA-körössé válik, és köteles lesz a számláit 27%-os adókulccsal kiállítani.

## Helyi iparűzési adó (HIPA) egyszerűsített meghatározása

A helyi iparűzési adó egy önkormányzati adónem, amelyet a vállalkozás székhelye szerint illetékes önkormányzatnak kell megfizetni évente. Az adó mértéke önkormányzatonként eltérő lehet, de törvényileg legfeljebb a nettó árbevétel 2%-a. Az átalányadózást választó egyéni vállalkozók jogosultak az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapításra is, amely jelentősen leegyszerűsíti a kalkulációt.

Az egyszerűsített módszer lényege, hogy az iparűzési adó alapja az átalányban megállapított jövedelem 120%-a lesz. Erre az összegre kell alkalmazni a helyi önkormányzat által meghatározott adómértéket. Ez a számítási mód rendkívül kedvező és alacsony adminisztrációs terhet jelent, mert elkerülhetővé teszi a bonyolult, tételes bevétel- és költségelszámolást az iparűzési adó bevallásakor.

### Választhatom-e a 80%-os költséghányadot épületasztalosként az átalányadóban?

Nem, az ÖVTJ 433201 kód alá tartozó épületasztalos-szerkezet szerelése nem tartozik a jogszabályban nevesített 80%-os építőipari kivitelezési kategóriák közé, így erre a tevékenységre az általános 45%-os költséghányadot kell alkalmazni 2026-ban.

### Számlázhatok-e cégeknek, ha KATA-s egyéni vállalkozóként szerelek épületasztalos-szerkezetet?

Nem, a 2022. évi XIII. törvény értelmében a katás egyéni vállalkozó kizárólag magánszemélyeknek számlázhat. Ha cégnek vagy bármilyen egyéb jogi személynek számláz be, az adóalanyisága azonnali hatállyal megszűnik.

### Kell-e külön bejelentenem a biztosítotti jogviszonyomat a NAV felé 2026-ban?

Nem, a 2026-ban hatályos adminisztrációs könnyítések értelmében az egyéni vállalkozóknak már nem kell külön bejelenteniük a biztosítotti jogviszonyukat, ezt a folyamatot a NAV hivatalból, automatikusan végzi el a nyilvántartásba vétel során.

### Mi történik, ha év közben átlépem a 20 millió forintos ÁFA-mentességi határt?

Abban a pillanatban, amikor a bevétele meghaladja a 20 000 000 Ft-os határt, az alanyi adómentesség megszűnik. Az ezt követően kiállított számlákra már fel kell számítania a 27%-os általános forgalmi adót, és be kell jelentkeznie az ÁFA-körbe.