Gyermek utáni pótszabadság: Szabályok és napok száma

A gyermeket nevelő szülőknek a nevelt gyermekek száma szerint 2, 4 vagy 7 munkanap pótszabadság jár évente. Ezt a keretet a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény biztosítja minden munkaviszonyban álló szülőnek. A pótszabadság mindkét szülőt külön-külön és a teljes mértékben megilleti.

Legfontosabb tudnivalók a gyermek utáni pótszabadságról

A gyermek után járó pótszabadság egy olyan törvény által garantált plusz pihenőidő, amely segíti a dolgozó szülőket a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartásában.

A legfontosabb alapvető szabályok az alábbi pontokban foglalhatók össze:

• Egy gyermek után 2 munkanap, két gyermek után 4 munkanap, három vagy több gyermek után 7 munkanap jár évente.
• Fogyatékos gyermekenként további 2 munkanap plusz szabadság illeti meg a szülőket a törvényi szabályozás szerint.
• A pótszabadság a gyermek születésének évétől kezdve annak 16. életéve betöltésének évéig vehető igénybe.
• Mindkét szülő önállóan, egyidejűleg is jogosult a teljes pótszabadság-keret kikérésére saját munkáltatójánál.

Mennyi pótszabadság jár a gyermeket nevelő szülőknek?

A pótszabadság mértéke a nevelt gyermekek száma szerint sávosan változik, és évente fix munkanapokban kerül meghatározásra a törvényben.

A táblázatban szereplő napok száma naptári évenként értendő. Ezt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 118. § (1) bekezdése írja elő minden munkavállaló számára.

Mi az a gyermek utáni pótszabadság és ki jogosult rá?

A gyermek utáni pótszabadság a munkavállalónak a saját háztartásában nevelt, tizenhat évesnél fiatalabb gyermeke után járó kiegészítő pihenőidő. A 2012. évi I. törvény alapján jogosultnak minősül a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, továbbá a nevelőszülő és a gyám is, amennyiben a gyermekkel közös háztartásban él.

Hogyan alakul a pótszabadság fogyatékos gyermek esetén?

Fogyatékos gyermek nevelése esetén a szülőket gyermekenként plusz két munkanap pótszabadság illeti meg az alanyi jogon járó napokon felül.

A fogyatékos gyermekek után járó pótszabadság az alábbi gyakorlati példák szerint alakul:

• Ha a családban egy fogyatékos gyermek él, akkor az alap 2 nap mellé további 2 nap jár, így összesen 4 munkanap pótszabadság vehető igénybe.
• Két gyermek nevelése esetén, ha az egyik gyermek fogyatékos, az alap 4 naphoz adódik a plusz 2 nap, ami összesen 6 munkanapot jelent.
• Amennyiben a szülő két fogyatékos gyermeket nevel, az alap 4 nap mellé kétszer 2 nap jár, így a teljes keret 8 munkanapra emelkedik.

Melyik évben jár utoljára a gyermek utáni pótszabadság?

A gyermek után járó pótszabadság utoljára abban a naptári évben vehető igénybe, amelyben a gyermek a 16. életévét betölti.

A 2012. évi I. törvény 118. § (3) bekezdése egyértelműen kimondja ezt a szabályt. Ez azt jelenti, hogy nem kell arányosítani a napokat a születésnap dátuma alapján. Ha a gyermek például decemberben tölti be a 16. évét, a szülőnek még arra a teljes évre jár a pótszabadság.

Mindkét szülőnek jár a pótszabadság ugyanazon gyermek után?

Igen, a hatályos magyar szabályozás szerint mindkét nevelő szülő párhuzamosan és teljesen önállóan jogosult a gyermek utáni pótszabadságra.

A jogalkotó a kedvezményt a munkavállaló egyéni jogaként határozta meg. Tehát az anya és az apa is igénybe veheti a teljes napokat. Nem szükséges megosztani a napokat vagy nyilatkozni arról, hogy a másik szülő nem él a lehetőséggel.

Eltérő szabályok közalkalmazottak és köztisztviselők esetén

A közalkalmazottakra, köztisztviselőkre és a hivatásos állomány tagjaira sajátos ágazati jogszabályok vonatkoznak, amelyek eltérő kedvezményeket is megállapíthatnak.

Bár a fő szabályokat a munka törvénykönyve rögzíti, a Kjt. vagy a Kttv. szabályai speciális rendelkezéseket tartalmazhatnak. Bizonyos állami szektorokban a kollektív szerződések vagy ágazati törvények még az alapvető kereteknél is kedvezőbb szabadságolási feltételeket biztosíthatnak a munkavállalóknak.