# Helyi iparűzési adó és vállalati adózás: szabályok és 2026-os változások Részletes összefoglaló a helyi iparűzési adó (HIPA) alapjának megállapításáról, az egyszerűsített sávos adózásról, a kapcsolt vállalkozásokról és a 2026-ban életbe lépő legfontosabb jogszabályi változásokról. **Published:** 2026-07-15 **Updated:** 2026-07-15 **Source:** https://aztajournal.com/hu/helyi-iparuzesi-ado-valtozasok-2026 --- > Ez az összefoglaló bemutatja az 1990. évi C. törvény szerinti helyi iparűzési adó alapvető szabályait, a társasági adóval és a kisvállalati adóval való összefüggéseket, valamint a 2026-ban élesedő legfontosabb jogszabályi változásokat és az egyszerűsített adómegállapítási lehetőségeket. Az **1990. évi C. törvény** a helyi iparűzési adó szabályrendszerén keresztül szorosan összekapcsolódik a hazai vállalati adózással. Az adóalap meghatározásának lépései, a kapcsolt vállalkozások kezelése, valamint az adókedvezmények rendszere szerves egységet alkot a társasági adó és a kisvállalati adó előírásaival. A vállalkozásoknak így a helyi adókötelezettségek teljesítése során folyamatosan figyelemmel kell lenniük a központi adónemek szabályaira is. ## Kulcsfontosságú tudnivalók (Key Takeaways) - A helyi iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, amely a törvényben meghatározott tételekkel, például az anyagköltséggel és a K+F költségével csökkenthető. - Az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatások értéke sávos levonási korlát alá esik a nagy forgalmú cégeknél. - A kapcsolt vállalkozások esetében különös konszolidációs szabályok akadályozzák meg az adóalap mesterséges csökkentését. - A kisvállalkozások és a KIVA-alanyok egyszerűsített adóalap-megállapítási módszereket is választhatnak az adminisztráció könnyítése érdekében. - A 2026-os évtől kezdődően új önkormányzati felhatalmazási szabályok és módosított nettó árbevétel-fogalmak lépnek életbe. ## Hogyan kapcsolódik a Htv. és a vállalati adózás 2026-ban? A helyi adókról szóló törvény és a klasszikus vállalati adózás kapcsolódási pontjai határozzák meg a cégek tényleges adóterhelését. Az 1990. évi C. törvény rendelkezései közvetlenül hivatkoznak a társasági adóról szóló törvény fogalmaira és módszertanára. Az adóalap megállapításánál a törvényalkotó szoros kapcsolatot teremtett a transzferár-szabályozás és a kapcsolt vállalkozások fogalmának átvételével. A társasági adó hatálya alá tartozó cégek mellett a kisvállalati adót (KIVA) választók is egyszerűsített adóalapot számíthatnak a KIVA-alap megfelelő növelésével. Ezek a szoros összefüggések biztosítják az adórendszer egységességét, de egyúttal megkövetelik a jogszabályok együttes és következetes alkalmazását is. ## Mi az a helyi iparűzési adó (HIPA) alapja? A helyi iparűzési adó alapja a vállalkozás nettó árbevétele, csökkentve a törvényben nevesített levonható tételek meghatározott összegével. Ezen levonható tételek közé tartozik a belföldi és külföldi eladott áruk beszerzési értéke, az anyagköltség, az alvállalkozói teljesítések és a közvetített szolgáltatások értéke. A nettó árbevételt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés (K+F) adóévben elszámolt közvetlen költsége is. Az 1990. évi C. törvény 39. § (1) bekezdés d) pontja szerint ez a levonás nem alkalmazható, ha a vállalkozó a társasági adóról szóló törvény szerinti K+F adókedvezményt választotta. Ez a tiltó szabály megakadályozza a kettős kedvezményigénybevételt a két különböző adónemben. ## Mennyi az ELÁBÉ-sávos levonási korlát? Az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke csak meghatározott korlátozásokkal vonható le az adóalapból. A jogalkotó az 1990. évi C. törvény 39. § (4) bekezdése alapján sávos korlátozást vezetett be a nagyobb forgalmú vállalkozások számára. | Nettó árbevétel-sáv | Levonható maximum a sávban | | --- | --- | | 0 és 500 millió Ft között | Az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások teljes összege | | 500 millió és 20 milliárd Ft között | Legfeljebb az e sávba eső árbevétel 85%-a | | 20 milliárd és 80 milliárd Ft között | Legfeljebb az e sávba eső árbevétel 75%-a | | 80 milliárd Ft felett | Legfeljebb az e sávba eső árbevétel 70%-a | ## Milyen szabályok vonatkoznak a kapcsolt vállalkozásokra? A kapcsolt vállalkozások esetében az 1990. évi C. törvény 39. § (6) bekezdése szerint az iparűzési adó alapját konszolidáltan kell megállapítani. Ez a kötelezettség akkor áll fenn, ha az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttesen meghaladja a nettó árbevétel 50%-át. Ezen cégcsoportoknál az adóalapot a kapcsolt cégek adatainak összesítésével, majd az árbevételek arányában történő megosztásával határozzák meg. További szabály, hogy az 1990. évi C. törvény 39. § (11) bekezdése alapján a szokásos piaci árat kell alkalmazni a kapcsolt felek közötti ügyleteknél. Az adóalap-korrekció feltétele, hogy a vállalkozó rendelkezzen a partner adózó ellentétes irányú korrekciós nyilatkozatával. ## Hogyan működik az egyszerűsített adóalap-megállapítás? Az egyszerűsített adóalap-megállapítás a kisebb méretű vállalkozások számára biztosít jelentős adminisztrációs könnyítést és kiszámítható adóterheket. Az 1990. évi C. törvény 39/A. § (1) bekezdése meghatározza a jogosultsági bevételi határokat és a hozzájuk rendelhető fix adóalapokat. - 2,5 millió Ft a megállapított adóalap, amennyiben a vállalkozó adóévi bevétele nem haladja meg a 12 millió Ft-ot. - 6 millió Ft a megállapított adóalap, amennyiben a vállalkozó adóévi bevétele 12 millió és 18 millió Ft között alakul. - 8,5 millió Ft a megállapított adóalap, amennyiben az adóévi bevétel 18 millió és 25 millió Ft (kiskereskedelmi átalányadózónál 120 millió Ft) között van. - A kisvállalati adó (KIVA) alanyai az egyszerűsített adóalapot a KIVA-alap 20%-kal növelt összegében is meghatározhatják. Fontos rögzíteni, hogy az egyszerűsített tételes adóalapot választó vállalkozó az 1990. évi C. törvény 39/A. § (11) bekezdése alapján semmilyen egyéb adómentességre vagy helyi adókedvezményre nem válik jogosulttá. ## Milyen adómértékek és adócsökkentési lehetőségek vannak? A helyi iparűzési adó maximális mértéke az 1990. évi C. törvény 40. § (1) bekezdése alapján az adóalap 2%-a. A helyi önkormányzatoknak ugyanakkor jogukban áll ennél alacsonyabb kulcsot meghatározni, vagy akár teljes adómentességet biztosítani a 2,5 millió Ft-ot meg nem haladó adóalapú vállalkozásoknak. Az adózók élhetnek az 1990. évi C. törvény 40/A. § (1) bekezdése szerinti útdíj-kedvezménnyel, amely a ráfordításként leírt útdíj 7,5%-ának levonását teszi lehetővé. Emellett az önkormányzatok rendeleti úton engedélyezhetik a K+F tevékenységek elszámolt közvetlen költségeinek legfeljebb 10%-át elérő adócsökkentést is. ## Milyen újítások lépnek hatályba 2026-ban? Az 1990. évi C. törvény 2026-tól érvénybe lépő változásai új kereteket szabnak többek között az önkormányzati rendeletalkotásnak és a kedvezmények igénylésének. Ezen módosítások pontos átmeneti szabályait a törvény záró rendelkezései rögzítik. A jogszabály új 6/A. §-a, amely az önkormányzatok adókedvezmény-nyújtási felhatalmazását szabályozza, a 2026-os adóévre vonatkozó kötelezettségeknél alkalmazandó először. A nettó árbevétel fogalmának módosított változata a 2025. június 30. utáni időszakok elszámolásainál játszik szerepet. A háziorvosok és védőnők számára biztosított vállalkozói kedvezmény módosításait ugyancsak a 2026-os adóévtől kötelesek alkalmazni az érintett adózók. ### Kikre vonatkoznak az IFRS szerinti egyedi szabályok? Az IFRS nemzetközi számviteli elveket alkalmazó vállalkozásokra egyedi adóalap-megállapítási szabályok vonatkoznak az 1990. évi C. törvény 40/B. § (1) bekezdése alapján. Az érintett cégeknek a nettó árbevételt és a levonható tételeket a nemzetközi standardok szerinti beszámolójuk adataiból, a törvény 40/C–40/M. §-ai által előírt korrekciók figyelembevételével kell levezetniük. ### Hogyan befolyásolja a társasági adó (Tao) a helyi iparűzési adó (HIPA) alapját? A HIPA alapját csökkentő tételek meghatározásakor több ponton közvetlen az átfedés. Ha a cég a társasági adónál érvényesíti a K+F kedvezményt, a HIPA esetében már nem csökkentheti az adóalapot ugyanezen költségekkel. Emellett a kapcsolt vállalkozások és a transzferárak minősítése is a Tao-törvény fogalmi rendszerén alapszik. ### Milyen bevételi határig választható az egyszerűsített, sávos adóalap-megállapítás? Az egyszerűsített tételes adóalap-megállapítás a kisvállalkozások számára 25 millió Ft évi bevételig ügyfélkör-szinten választható. Azon kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozók esetében, akik az adóévben az átalányadózást alkalmazzák, ez a bevételi értékhatár 120 millió Ft-ig terjed. ### Levonható-e a K+F közvetlen költsége egyszerre a Tao-ból és a HIPA-ból? Nem, a két adónemben egy időben nem vonható le ugyanaz a költség. Az 1990. évi C. törvény 39. § (1) bekezdés d) pontja kifejezetten rögzíti, hogy a K+F közvetlen költsége csak akkor csökkenti a HIPA alapját, ha a vállalkozó nem élt a társasági adóról szóló törvény szerinti K+F kedvezmény lehetőségével. ### Milyen igazolásra van szükség a transzferár-korrekció alkalmazásához a HIPA-ban? A transzferár-korrekció alkalmazásához a vállalkozónak kötelezően rendelkeznie kell a szerződő kapcsolt fél írásbeli nyilatkozatával. Ennek a nyilatkozatnak hitelt érdemlően igazolnia kell, hogy a partner ugyanakkora összeggel, de ellentétes előjellel korrigálta a saját iparűzési adóalapját.