# Iparűzési adó egyéni vállalkozóknak 2026-ban Az egyéni vállalkozók helyi iparűzési adójának (HIPA) kalkulációja 2026-ban. Ismerd meg az általános, a tételes sávos és a KIVA-alapú számítási szabályokat. **Published:** 2026-07-15 **Updated:** 2026-07-15 **Source:** https://aztajournal.com/hu/iparuzesi-ado-egyeni-vallalkozo-2026 --- > Az egyéni vállalkozók helyi iparűzési adójának kiszámítása 2026-ban három különböző módszer alapján történhet, így minden vállalkozó a saját bevételi szintjének és költségszerkezetének megfelelő, legoptimálisabb adózási utat választhatja a törvényi keretek között. ## Legfontosabb tudnivalók a HIPA-ról (Key Takeaways) - A helyi iparűzési adó (HIPA) felső határa az adóalap legfeljebb **2%-a** lehet Magyarországon. - Az egyéni vállalkozók 2026-ban is az általános, a kisvállalkozói tételes, valamint a KIVA-alapú módszer közül választhatnak. - A kisvállalkozói tételes HIPA sávos adózása jelentős adminisztrációs és adómegtakarítási előnyökkel járhat a kisebb árbevételű egyéni vállalkozások számára. ## Hogyan történik az egyéni vállalkozó iparűzési adó számítása? Az egyéni vállalkozó iparűzési adójának megállapítását és kiszámítását a helyi adókról szóló **1990. évi C. törvény (Htv.)** szabályozza. A helyi iparűzési adó maximális mértéke az adóalap legfeljebb **2%-a**, amelyet az illetékes önkormányzatok saját helyi rendeletükben határoznak meg. A törvényi előírások alapján az egyéni vállalkozók 2026-ban három különböző adóalap-megállapítási módszer közül dönthetnek a számukra legkedvezőbb opció mellett. ## Mi az a helyi iparűzési adó (HIPA) egyéni vállalkozóknak? A helyi iparűzési adó olyan helyi adónem, amelyet a vállalkozási tevékenységet végzőknek a székhelyük vagy telephelyük szerinti önkormányzat részére kell megfizetniük az elért gazdasági eredményük után. Az adónem célja, hogy a vállalkozások hozzájáruljanak a működési területükön lévő település infrastrukturális és jóléti fejlesztéseihez. Mivel a konkrét adókulcsot a helyi önkormányzatok rendeletben szabályozzák a jogszabályi maximum alapján, az adó mértéke településenként eltérő lehet. ## 1. módszer: Az általános (főszabály szerinti) adóalap-megállapítás Az általános adóalap-megállapítás a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39. § (1) bekezdése alapján az alapértelmezett módszer, amelyet minden vállalkozónak kötelezően alkalmaznia kell, amennyiben nem nyilatkozik az egyszerűsített módszerek választásáról. Az általános módszer alkalmazása során az adóalap kiszámításához a nettó árbevételt kell alapul venni, amelyből le kell vonni a jogszabály által nevesített tételeket. - Az eladott áruk beszerzési értékét (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatások értékét, - Az alvállalkozói teljesítések értékét, - A vállalkozás érdekében felmerült anyagköltséget, - A kutatás-fejlesztés (K+F) közvetlen költségeit, amennyiben a vállalkozó nem vett igénybe erre vonatkozó egyéb adókedvezményt. ## 2. módszer: Az egyszerűsített (kisvállalkozói tételes) HIPA A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/A. §-a lehetőséget biztosít az egyszerűsített, sávos, úgynevezett kisvállalkozói tételes adóalap választására azon vállalkozásoknak, amelyek árbevétele nem haladja meg a jogszabályi határértékeket. Az egyszerűsített módszer lényege, hogy a vállalkozó a ténylegesen elért nettó bevétele alapján meghatározott fix adóalap után fizeti meg a helyi iparűzési adót. Ebben az esetben nem kell költségelszámolással és levonásokkal kalkulálni, a fizetendő adó összege közvetlenül a bevételi sávhoz igazodik a maximális 2%-os adómértékkel számolva. | Bevétel az adóévben | Fix adóalap (önkormányzatonként) | HIPA 2% kulccsal | | --- | --- | --- | | 0 – 12 millió Ft | 2,5 millió Ft | 50 000 Ft | | 12 – 18 millió Ft | 6 millió Ft | 120 000 Ft | | 18 – 25 millió Ft (vagy 120 M Ft kiskereskedelmi átalányadósnál) | 8,5 millió Ft | 170 000 Ft | ### Milyen feltételei és határidei vannak a tételes HIPA-nak? A kisvállalkozói tételes iparűzési adó választása és alkalmazása szigorú törvényi határidőkhöz és feltételekhez kötött a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény rendelkezései alapján. - A sávos adó megfizetésének végső határideje az adóévet követő év május 31-e. - A tételes adóalap választása esetén a vállalkozó a HIPA-ban semmilyen önkormányzati vagy egyéb adómentességre, kedvezményre vagy adócsökkentésre nem jogosult. - A meglévő vállalkozások a tárgyév május 31-ig nyújthatják be a választásról szóló nyilatkozatot az előző évi adóbevallási nyomtatványon. - A bevételi korlátok (25 millió forint, illetve kiskereskedelmi átalányadózóknál 120 millió forint) év közbeni túllépése esetén a tárgyévre és a következő adóévre is az általános módszert kell kötelezően alkalmazni. ## 3. módszer: HIPA a KIVA-alap alapján (KIVA-alanyoknak) A kisvállalati adókörbe tartozó adóalanyoknak a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/B. § (1) bekezdése speciális adóalap-megállapítási lehetőséget biztosít. A KIVA-alap szerinti módszernél az iparűzési adó alapja a kisvállalati adó (KIVA) alapjának **1,2-szerese** (azaz a KIVA-alap növelve 20%-kal). Ez a számítási mód egyéni vállalkozók körében elvétve és rendkívül ritkán fordul elő, mivel magát a kisvállalati adózási formát ritkán választják egyéni vállalkozóként tevékenykedő magánszemélyek. ## Melyik HIPA adózási módot érdemes választanod? Az egyéni vállalkozások optimális adózási módjának kiválasztása nagyban függ a vállalkozás tevékenységi körétől, éves árbevételétől, valamint a felmerülő elszámolható költségek arányától. | Szempont | Általános mód | Kisvállalkozói tételes mód | KIVA-alap mód | | --- | --- | --- | --- | | Bevételi korlát | Nincs korlátozás | Max. 25 millió Ft (vagy 120 millió Ft kisker.) | Kizárólag KIVA-alanyoknak | | Adminisztráció | Magas (költségek tételes elszámolása és igazolása) | Rendkívül alacsony (bevallásmentes és egyszerűsített) | Közepes szintű adminisztráció | | Kedvezmények | Igénybe vehetők a helyi rendeletek alapján | Nem érvényesíthető semmilyen kedvezmény | Önkormányzati rendelettől függően lehetséges | | Mikor előnyös? | Magas anyagköltség vagy jelentős ELÁBÉ esetén | Alacsony költségszerkezetnél, szolgáltató szektorban | Kizárólag meglévő KIVA-státusz esetén | ### Hogyan kell bejelenteni a kisvállalkozói tételes adóalap választását? A már működő egyéni vállalkozók a tárgyév május 31-ig nyújthatják be a nyilatkozatot az előző évi iparűzési adóbevalláshoz használt formanyomtatványon. Az újonnan induló egyéni vállalkozók az első adóévi bevallásukban is megtehetik ezt a bejelentést. ### Mi történik, ha év közben túllépem a kisvállalkozói 25 milliós bevételi határt? Amennyiben az egyéni vállalkozó bevétele az adóévben meghaladja a törvényben rögzített felső korlátot, úgy a tételes adózás lehetősége megszűnik. A vállalkozónak mind a tárgyévre vonatkozóan, mind pedig a következő adóévre az általános módszer szerint kell megállapítania a HIPA-alapját. ### Lehet-e adókedvezményt érvényesíteni az egyszerűsített tételes HIPA mellett? Nem, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 39/A. § (11) bekezdése kifejezetten rögzíti, hogy akik az egyszerűsített kisvállalkozói tételes adóalapot választják, azok semmilyen adókedvezményt, adócsökkentést vagy helyi adómentességet nem vehetnek igénybe. ### Mikor kell megfizetni az egyéni vállalkozóknak a tételes iparűzési adót? A kisvállalkozói tételes iparűzési adót az adóévet követő naptári év május 31-ig kell megfizetni az illetékes önkormányzat részére.