# Kommunális adó vállalkozásoknak: kötelezettségek és mentességek

A magyarországi vállalkozások mentesülnek a kommunális adó fizetése alól, mivel az kizárólag a magánszemélyeket terheli. Ismerje meg a jogi hátteret és a kivételeket.

**Published:** 2026-07-15  
**Updated:** 2026-07-15  
**Source:** https://aztajournal.com/hu/kommunalis-ado-vallalkozasok-mentesseg

---

> A magyarországi vállalkozások mentesülnek a kommunális adó fizetése alól, mivel az kizárólag a magánszemélyeket terheli. Az önkormányzatok nem vethetnek ki ilyen típusú adóterhet a cégekre. Cikkünk tisztázza a jogszabályi hátteret, a pontos kivételeket és az egyéb helyi adókötelezettségeket.

## Kulcsfontosságú tudnivalók (Key Takeaways)

- A gazdasági társaságok és az egyéni vállalkozók vállalkozói minőségükben nem alanyai a kommunális adónak.
- A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény kifejezetten kizárja a vállalkozásokat ebből az adónemből.
- A magánszemélyek kommunális adója kizárólag a magánszemély tulajdonosokat vagy bérlőket terhelheti.
- Az adó maximális mértéke törvényileg korlátozott, jelenleg évente legfeljebb 17 000 forint adótárgyanként.

## Fizetnek-e a vállalkozások kommunális adót?

**A vállalkozások jogilag nem fizetnek kommunális adót.** Az 1990. évi C. törvény rendelkezései alapján a cégek és az egyéni vállalkozók nem minősülnek ezen adónem alanyainak, így az önkormányzatok nem vethetik ki rájuk ezt a kötelezettséget.

A jogszabályi környezet egyértelműen meghatározza a helyi adók rendszerét Magyarországon. A vállalkozásoknak kizárólag a rájuk szabott egyéb adónemeket kell teljesíteniük, mint amilyen a helyi iparűzési adó. A települések saját hatáskörben sem írhatják felül a törvényi mentességet a vállalkozások kárára.

## Mi az a magánszemélyek kommunális adója és ki az adóalanya?

A magánszemélyek kommunális adója egy olyan helyi adónem, amelyet az önkormányzatok vethetnek ki a területükön található ingatlanok tulajdonosaira vagy bérlőire. Ezt az adótípust a helyi infrastruktúra és közösségi szolgáltatások fejlesztésére, fenntartására használhatják fel a települések.

Az 1990. évi C. törvény 24. § (1) bekezdése alapján az adó alanyai kizárólag a következő kategóriákba tartozó személyek lehetnek:

1. Az a magánszemély, aki az önkormányzat illetékességi területén építményadó-köteles ingatlannal vagy telekadó-köteles telekkel rendelkezik.
2. Az a magánszemély, aki a nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik a településen.

## Miért nem alanya a kommunális adónak a vállalkozó?

A jogalkotó az 1990. évi C. törvény 1/A. § (1) bekezdésében kifejezetten rögzítette, hogy a vállalkozókat vállalkozási tevékenységükkel összefüggésben nem lehet ilyen adóval terhelni. Ez a garanciális szabály védi az üzleti szereplőket a többszörös helyi adóztatástól.

- Vállalkozói minőség kizárása: Gazdasági tevékenység végzése okán senki sem válhat kommunális adó alanyává.
- Magánszemélyi kivétel: Ha az egyéni vállalkozónak magánszemélyként van saját lakóingatlana, úgy kizárólag magánszemélyi minőségében adóztatható.
- Céges ingatlanok helyzete: A vállalkozás tulajdonában lévő ingatlanok után a cég nem kommunális adót, hanem építményadót vagy telekadót fizethet.

## Mennyi a kommunális adó mértéke?

A kommunális adó mértékét az érintett települési önkormányzat képviselő-testülete határozza meg a helyi rendeletében, a törvényi kereteken belül. Az adó mértéke nem haladhatja meg a jogszabályban rögzített maximális összeghatárt.

Az 1990. évi C. törvény 26. § (1) bekezdése szerint az adó évi mértéke adótárgyanként specializált felső korláttal rendelkezik, amelyet az önkormányzatok kötelesek betartani.

| Adókötelezettség alapja | Törvényi maximum (évente) |
| --- | --- |
| Ingatlantulajdon vagy bérleti jog adótárgyanként | Legfeljebb 17 000 HUF |

## Kik és milyen szervezetek kaphatnak teljes adómentességet?

A magyar jogrendszer bizonyos intézményeket és szervezeteket teljesen kivon a helyi adófizetési kötelezettség alól. Ezek a mentességek az állami feladatok zavartalan ellátását, valamint a nemzetközi szerződő felek jogállását biztosítják.

Az 1990. évi C. törvény 3. § (5) bekezdése, valamint a 3. § (2) bekezdése pontosan meghatározza a mentességben részesülők körét, amelyeket az alábbi összehasonlító táblázat mutat be.

| A törvény hatályán kívüli szervezetek (3. § (5)) | Szervezeti adómentességben részesülők (3. § (2)) |
| --- | --- |
| Állam és a helyi önkormányzatok | Társadalmi szervezetek, egyesületek |
| Költségvetési szervek és egyházak | Alapítványok és köztestületek |
| Vasútvonal-hálózat üzemeltetői | Önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak |
| Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) és parancsnokságai | Magánnyugdíjpénztárak és nonprofit szervezetek |

### Kötelezheti-e az önkormányzat rendeletben a vállalkozásokat kommunális adó fizetésére?

Nem, az önkormányzatok nem kötelezhetik a vállalkozásokat a kommunális adó megfizetésére. Helyi rendelet nem írhatja felül az 1990. évi C. törvény azon rendelkezését, amely a vállalkozásokat kizárja az adóalanyok köréből.

### Mi a helyzet akkor, ha egy egyéni vállalkozónak magánszemélyként van ingatlana?

Ha egy egyéni vállalkozó magánszemélyként olyan ingatlannal rendelkezik, amely az önkormányzat rendelete alapján adóköteles, akkor magánszemélyi minőségében köteles megfizetni az adót. Ez a kötelezettség azonban nem a vállalkozói tevékenységéből fakad.

### Milyen egyéb helyi adókkal kell számolnia egy magyar vállalkozásnak?

A magyarországi vállalkozásoknak elsősorban a helyi iparűzési adóval (HIPA) kell számolniuk. Emellett az önkormányzat döntésétől függően a cég tulajdonában vagy használatában álló ingatlanok után építményadó vagy telekadó fizetési kötelezettség is keletkezhet.