# A másodállású egyéni vállalkozás adózási szabályai 2026-ban A másodállású egyéni vállalkozás 2026-ban is kedvező adózást biztosít. Ismerje meg a TB-járulék, a szocho-plafon és az átalányadózás szabályait heti 36 órás munkaviszony mellett. **Published:** 2026-07-15 **Updated:** 2026-07-15 **Source:** https://aztajournal.com/hu/masodallasu-egyeni-vallalkozas-adozasa --- > A másodállású egyéni vállalkozás kiváló lehetőség, hiszen 2026-ban is mentesül a minimálbér utáni kötelező járulékfizetés alól. Cikkünk bemutatja az átalányadózás szabályait, a társadalombiztosítási járulékot, a szociális hozzájárulási adót és a kedvezmények érvényesítését. Hogyan adózik a másodállású egyéni vállalkozó 2026-ban? A legalább heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozó kizárólag a **ténylegesen elért jövedelme** után köteles adót és járulékot fizetni, mentesülve a minimálbér-alapú kötelező minimum-járulékfizetés alól. Ez a kedvező szabályozás jelentős pénzügyi könnyebbséget jelent a főállású vállalkozókkal szemben. ## Kulcsfontosságú tudnivalók (Key Takeaways) - **Nincs minimum-járulékalap:** Nem kell havonta a minimálbér után megfizetni a közterheket, ha a vállalkozónak nincs tényleges jövedelme. - **Heti 36 órás munkaviszony:** A kedvezményes státusz feltétele az egyidejűleg fennálló, legalább heti 36 órás foglalkoztatás. - **TB-járulék és Szocho:** A tényleges jövedelem után 18,5% társadalombiztosítási járulékot és 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni. - **Szocho-plafon 2026-ban:** Az adófizetési felső határ a minimálbér 24-szerese, azaz 6 960 000 forint évente. - **Mentesség az EGSZ alól:** Másodállásban nem kell megfizetni a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot. ## Hogyan adózik a másodállású egyéni vállalkozó 2026-ban? A másodállású egyéni vállalkozó adózása közvetlenül a megtermelt jövedelemhez igazodik. A főállású vállalkozókkal ellentétben a másodállásban tevékenykedőknek nulla forintos bevétel esetén nem keletkezik adó- és járulékfizetési kötelezettségük. Az adókat (SZJA, TB-járulék, Szocho) kizárólag az elért vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem alapján kell kalkulálni. ## Ki számít másodállású egyéni vállalkozónak? A jogszabályi meghatározás szerint a másodállású státusz létezése egy párhuzamosan fennálló, biztosítással járó jogviszonyon alapul. A 2019. évi CXXII. törvény 42. § (2) bekezdése alapján az egyéni vállalkozó akkor minősül másodállásúnak, ha megfelel az alábbi kritériumok egyikének: - Legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll egy vagy több munkáltatónál. - Munkaviszonyainak hossza több különböző szerződés alapján, együttesen eléri a heti 36 órát, a 2019. évi CXXII. törvény 42. § (3) bekezdésével összhangban. - Közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozatos tanulmányokat folytat. ## Másodállású egyéni vállalkozó költségei: Hogyan változik a TB-járulék? A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5%, amelynek kiszámítása a másodállásúak esetében kedvezményes. A 2019. évi CXXII. törvény 25. §-a rögzíti a 18,5%-os mértéket, amely magában foglalja a nyugdíjjárulékot is. Míg a főállásúaknak ezt a minimálbér (2026-ban 290 000 Ft) után mindenképpen meg kell fizetniük, a másodállásúaknál a minimálbéres alsó határ nem alkalmazandó. > Példaszámítás: Ha egy átalányadózó másodállású egyéni vállalkozó havi jövedelme 290 000 Ft, a fizetendő társadalombiztosítási járulék összege pontosan 53 650 Ft havonta (290 000 Ft x 18,5%). Ha nincs jövedelem, a fizetendő járulék 0 Ft. ## Szociális hozzájárulási adó (Szocho) és az éves plafon A szociális hozzájárulási adó mértéke 13%, melyet szintén csak a tényleges jövedelem után kell megfizetni. A 2018. évi LII. törvény 9. § (5) bekezdése értelmében a heti 36 órás munkaviszony mentesít a minimum-adólap szerinti szocho-fizetés alól. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni a törvényben meghatározott éves adófizetési felső határra is. 1. Határozzuk meg az adóalapot képező összes jövedelmet (munkabér és vállalkozói jövedelem). 2. Számítsuk ki a szocho-plafont: a 2026. évi minimálbér (290 000 Ft) 24-szerese, amely pontosan 6 960 000 Ft. 3. Amint az összevont jövedelmek elérik ezt a 6 960 000 Ft-os értékhatárt, a naptári évben további szociális hozzájárulási adót már nem kell fizetni. ## Milyen SZJA-adózási módokat választhatunk? Az egyéni vállalkozóknak dönteniük kell a költségelszámolás típusa és az SZJA-bevallás módszere között. Főszabály szerint választható a fix költséghányadot alkalmazó átalányadózás, vagy a tételes költségelszámoláson alapuló vállalkozói jövedelemadózás. Mindkét formának egyedi értékhatárai és adózási szabályai vannak 2026-ban. | Jellemző | Átalányadózás (2026) | Vállalkozói jövedelemadózás (2026) | | --- | --- | --- | | Alapvető adómérték | 15% SZJA az adóalap után | 9% vállalkozói SZJA + 15% osztalékadó | | Adómentes korlát | Éves minimálbér fele (1 740 000 Ft) | Nincs adómentes sáv | | Bevételi értékhatár | Minimálbér 18-szorosa (kb. 62,28 M Ft) | Nincs jogszabályi felső határ | | Költségelszámolás | Fix költséghányad (40%, 80% vagy 90%) | Tényleges, számlával igazolt költségek | ## Milyen közterheket nem kell fizetnie a másodállású vállalkozónak? A másodállású státusz megóvja az egyéni vállalkozót a felesleges, többszörös adófizetéstől. A 2019. évi CXXII. törvény 25. § (3) bekezdése szerint a másodállású egyéni vállalkozónak nem kell megfizetnie a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot (EGSZ). Mivel a heti 36 órás munkaviszonyában a munkáltató már megfizeti a szükséges járulékokat, a magánszemély egészségügyi ellátásra való jogosultsága teljesen biztosított. ## Mit kell tenni a kedvezményes adózás érvényesítéséhez? A kedvező szabályok alkalmazásának elengedhetetlen feltétele az adminisztratív kötelezettségek teljesítése. A 2018. évi LII. törvény 9. § (9) bekezdésével összhangban a másodállású adózó köteles írásbeli nyilatkozatot tenni, és értesíteni az érintett feleket a jogviszonyáról. - Nyilatkozatot kell tenni a kifizetők felé a legalább heti 36 órás munkaviszony fennállásáról. - Közölni kell az állami adóhatósággal a párhuzamos jogviszony tényét a bejelentkezés során. - A munkaviszony megszűnése vagy munkaidő-változás esetén haladéktalanul új nyilatkozatot kell benyújtani. ## Főállású vs. Másodállású egyéni vállalkozás összehasonlítása Az alábbi táblázat részletesen bemutatja a két vállalkozási forma közötti legfőbb eltéréseket a 2026-os jogszabályok alapján. | Kötelezettség típusa | Másodállású vállalkozó | Főállású vállalkozó | | --- | --- | --- | | TB-járulék alapja | Kizárólag a tényleges jövedelem | Legalább a havi minimálbér | | Szocho alapja | Kizárólag a tényleges jövedelem | Legalább a minimálbér 112,5%-a | | EGSZ fizetése | Nem kell fizetni | Kötelező, ha nincs egyéb biztosítás | | Minimális adómentesség | Érvényesíthető az átalányadóban | Érvényesíthető az átalányadóban | ### Hány órás munkaviszony kell a másodállású egyéni vállalkozáshoz? A másodállású státusz eléréséhez egyidejűleg fennálló, legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony szükséges, melyet akár több részmunkaidős állás munkaidejének összeszámításával is össze lehet adni. ### Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni másodállásban? Nem, a másodállású egyéni vállalkozónak nem kell megfizetnie a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert a legalább heti 36 órás munkaviszonya alapján már biztosítottnak minősül. ### Hogyan számítódik a szocho-plafon több jogviszony esetén 2026-ban? A szocho-plafont az összes érintett jogviszonyból származó jövedelem együttes összege alapján kell kiszámítani, melynek felső határa a minimálbér 24-szorosa, vagyis 2026-ban összesen 6 960 000 forint. ### Mi történik, ha megszűnik a heti 36 órás munkaviszonyom a vállalkozás mellett? Ha a heti 36 órás munkaviszony megszűnik, a vállalkozó azonnal főállású egyéni vállalkozóvá válik, és a továbbiakban a minimális járulékalapok után köteles megfizetni a TB-járulékot és a szociális hozzájárulási adót.