# A másodállású egyéni vállalkozás adózása és szabályai 2026-ban A másodállású egyéni vállalkozás óriási kedvezményeket biztosít 2026-ban. Ismerd meg az átalányadózás, az SZJA és a járulékmentesség legfontosabb feltételeit. **Published:** 2026-07-15 **Updated:** 2026-07-15 **Source:** https://aztajournal.com/hu/masodallasu-egyeni-vallalkozo-adozasa --- > A másodállású egyéni vállalkozás jelentős adóelőnyöket kínál 2026-ban, hiszen a heti 36 órás munkaviszony mellett tevékenykedők mentesülnek a minimális járulékfizetési kötelezettség alól. Az átalányadózást választók számára egy meghatározott összeghatárig teljesen adómentes a szerzett jövedelem, így minimális kockázat mellett indítható saját vállalkozás. A másodállású egyéni vállalkozó adózása 2026-ban rendkívül kedvező, mivel havi rendszeres fix adóteher nélkül, kizárólag a ténylegesen elért jövedelem után szükséges adót és járulékot fizetni. Amennyiben a vállalkozásnak nincs bevétele, úgy a főállású munkaviszony teljes mértékben lefedi a biztosítási jogviszonyt, így járulékfizetési kötelezettség sem keletkezik. Ez a rugalmas struktúra ideális választás azoknak, akik alkalmazotti munka mellett szeretnének saját vállalkozásba kezdeni. ## Kulcsfontosságú tudnivalók (Legfontosabb szabályok gyorsan) A nem főfoglalkozású egyéni vállalkozás legfőbb pénzügyi előnye, hogy mentesül a főállásúakra jellemző kötelező minimum-adómegállapítás alól. - **Nincs minimum-járulékalap**: Ha nincs realizált bevétele, nem kell TB-járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnie a vállalkozás után. - **Adómentességi értékhatár**: Az átalányadózás keretében az éves minimálbér 50%-áig, azaz 2026-ban körülbelül 1 242 000 forintig az átalányjövedelem teljesen SZJA-mentes. - **Kizárólag tényleges jövedelem utáni adózás**: Az adómentes értékhatár feletti jövedelemrészre 15% SZJA és 13% szociális hozzájárulási adó terjed ki. - **TB-járulék mértéke**: Ha keletkezik adóköteles jövedelem, azután 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. ## Ki számít másodállású egyéni vállalkozónak? A magyar jogszabályok szerint a nem főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül minden olyan bejegyzett önálló vállalkozó, aki a tárgyhó egészében rendelkezik egy másik, törvényileg meghatározott fő biztosítási jogviszonnyal vagy státusszal. A 2022. évi XIII. törvény (KATA tv.) 2. § (1) bekezdésének 2. pontja tételesen felsorolja azokat az élethelyzeteket, amelyek kizárják a főfoglalkozású státuszt. A törvény alapján a nem főfoglalkozású kategóriába tartoznak az alábbi személyek: - **Heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkezők**: Az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőket össze kell számítani. - **Nappali tagozatos diákok**: Köznevelési, szakképzési vagy felsőoktatási intézményben tanulók 25 éves korig, ideértve a hallgatói jogviszony szüneteltetésének időszakát is. - **Saját jogú nyugdíjasok**: A társadalombiztosítás szabályai szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyek. - **Rokkantsági ellátásban részesülők**: Azok a megváltozott munkaképességű személyek, akiknek egészségi állapota a hatósági vizsgálat szerint 50%-os vagy ennél kisebb mértékű. - **Külföldön biztosítottak**: Azok, akik uniós rendeletek vagy kétoldalú egyezmények alapján másik tagállamban biztosítottnak minősülnek. ## Választható-e a KATA másodállásban? Nem, a KATA adózási forma másodállásban egyáltalán nem választható, mivel ezt a jogalkotó kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozók részére tartja fenn. A 2022. évi XIII. törvény 1. § (1) bekezdése értelmében a kisadózók tételes adója csak főfoglalkozású vállalkozóként alkalmazható. Ha a KATA alanyiság fennállása alatt olyan élethelyzet áll be, amely miatt a vállalkozó már nem minősül főfoglalkozásúnak, például munkaviszonyt létesít heti 36 órát elérő munkaidőben, úgy az adóalanyiság a törvény 5. § (1) bekezdés h) pontja alapján a változás hónapjának utolsó napjával automatikusan megszűnik. Ezt a változást a vállalkozónak tizenöt napon belül be kell jelentenie az adóhatóság felé. Fontos szabály, hogy a KATA-alanyiság megszűnését követően ez az adózási mód az adott naptári évre, valamint az azt követő tizenkét hónapra ismételten nem választható. ## Hogyan működik az átalányadózás és a vállalkozói SZJA? A nem főfoglalkozású vállalkozók az adómentességi határok és az egyszerűbb adminisztráció miatt leggyakrabban az átalányadózás vagy a vállalkozói SZJA szabályai szerint adóznak. Az átalányadózás során a leadózandó jövedelmet nem a tényleges számlákkal igazolt költségek alapján számítják ki, hanem a bevételből levonják a törvényben meghatározott költséghányadot, amely a legtöbb tevékenység esetében negyven százalék. Az így meghatározott átalányban megállapított jövedelem az éves minimálbér feléig adómentes, ami 2026-ban várhatóan körülbelül 1 242 000 forint jövedelemhatárt jelent. Ezzel szemben a vállalkozói SZJA rendszerében a vállalkozói kivét és a tételes költségelszámolás után megmaradó nyereség képezi az adó alapját. Mivel ennél a formánál nincs adómentes sáv és a könyvvezetés is bonyolultabb, a másodállásban tevékenykedők túlnyomó többsége számára az átalányadózás nyújtja a legkedvezőbb és legbiztonságosabb adózási környezetet. ## TB-járulék és Szocho: Mit kell fizetni, ha van 36 órás munkaviszonyod? A heti 36 órás munkaviszony megléte felmenti az egyéni vállalkozót a kötelező minimális alapok utáni járulékfizetés alól mind a TB, mind a szocho tekintetében. A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 42. § (2) bekezdése és a 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 9. § (5) bekezdése alapján a másodállású vállalkozónak nem kell tartania a minimálbérhez kötött adóminimumoktól. Az alábbi táblázat bemutatja az eltéréseket a főfoglalkozású és a legalább heti 36 órás munkaviszony mellett végzett egyéni vállalkozói státusz között. | Adónem / Járulék típusa | Főfoglalkozású egyéni vállalkozó | Másodállású egyéni vállalkozó (36+ óra) | | --- | --- | --- | | Társadalombiztosítási járulék (18,5%) | Legalább a minimálbér után havonta kötelező | Kizárólag a ténylegesen elért jövedelem után fizetendő | | Szociális hozzájárulási adó (13%) | Legalább a minimálbér 112,5%-a után kötelező | Kizárólag a ténylegesen elért jövedelem után fizetendő | | Fizetendő összeg nulla bevételnél | A törvényi minimumok szerint havonta fizetni kell | Nulla forint (nincs fizetési kötelezettség) | ## Másodállású egyéni vállalkozó adózása: tippek és trükkök A másodállású egyéni vállalkozás adózási szempontból optimális kihasználásához érdemes figyelemmel kísérni a párhuzamos jogviszonyok együttes hatásait. Gyakori és rendkívül előnyös optimalizálási lehetőség az aktív hallgatói jogviszony fenntartása huszonöt éves korig, amely tanulmányi szüneteltetés alatt is biztosítja a nem főfoglalkozású státuszt. Emellett a részmunkaidős állásokkal rendelkezőknek célszerű összeadniuk a különböző munkaviszonyaikban lekötött órákat. Ha az egyidejűleg fennálló munkaviszonyok heti munkaideje eléri a harminchat órát, a vállalkozó mentesül az adóminimumok megfizetése alól. ### Fizetnem kell-e járulékot a másodállású vállalkozásom után, ha nincs bevételem? Nem, a 2019. évi CXXII. törvény értelmében a legalább heti 36 órás munkaviszony mellett működő egyéni vállalkozónak bevétel és jövedelem hiányában nem keletkezik társadalombiztosítási járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége. ### Mi történik, ha a munkaviszonyom heti 36 óra alá csökken? Amennyiben a munkaviszonyban kikötött munkaidő heti 36 óra alá süllyed, a vállalkozó az érintett hónaptól kezdődően főfoglalkozásúvá válik, így beáll a kötelező minimális alapok szerinti TB- és szocho-fizetési kötelezettség. ### Nappali tagozatos hallgatóként indíthatok másodállású egyéni vállalkozást? Igen, a nappali tagozaton tanuló diákok a KATA tv. és a Tbj. szerint nem főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősülnek, így rájuk is a rendkívül kedvező, minimum-járulékoktól mentes szabályok vonatkoznak. ### Hogyan érinti a szocho-kötelezettséget a több egyidejű munkaviszony? A törvény lehetővé teszi a párhuzamosan futó munkaviszonyok munkaidejének összeszámítását. Ha ezek együttesen elérik a heti 36 órát, a vállalkozás mentesül a szociális hozzájárulási adó minimális alapja alól.