# Megbízási szerződés adózása 2026-ban: Fontos szabályok

Összefoglaló a megbízási szerződés 2026. évi adózási szabályairól: részletesen a 15% SZJA-ról, a 18,5% TB-járulékról, a 13% szochóról és a 97 800 forintos biztosítási küszöbről.

**Published:** 2026-07-15  
**Updated:** 2026-07-15  
**Source:** https://aztajournal.com/hu/megbizasi-szerzodes-adozasa-2026-szabalyok

---

> Ez az összefoglaló bemutatja a megbízási szerződés 2026. évi adózási szabályait Magyarországon. Részletesen tárgyaljuk a 15%-os személyi jövedelemadót, a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot, az adóalap-megállapítási módszereket, a biztosítotti küszöbértéket, valamint a kifizetőt terhelő 13%-os szociális hozzájárulási adót gyakorlati számpéldákon keresztül.

A megbízási szerződés alapján kifizetett díj adózása Magyarországon a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján az önálló tevékenységből származó jövedelmekre vonatkozó szabályok szerint alakul. A megbízott adózott nettó jövedelme a bruttó díjból levont adók és járulékok után alakul ki, amelynek mértéke függ a levonható költségektől és a biztosítotti jogviszony létrejöttétől is. 2026-ban a megbízási jogviszonyból származó jövedelmet alapesetben 15% személyi jövedelemadó, bizonyos esetekben 18,5% társadalombiztosítási járulék, a kifizetőt pedig 13% szociális hozzájárulási adó terheli.

## Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)

- **Személyi jövedelemadó (SZJA):** A megállapított jövedelem után 15% SZJA-előleget kell fizetni.
- **Társadalombiztosítási járulék (TB):** A 18,5% TB-járulékot csak akkor kell levonni, ha a jövedelem eléri a jogszabályi biztosítási küszöböt.
- **Szociális hozzájárulási adó (Szocho):** A kifizetőt terhelő adó mértéke a jövedelem után 13%.
- **Biztosítási küszöbértéküszöb:** A havi járulékalapot képező jövedelemnek el kell érnie a havi minimálbér 30%-át, azaz a **97 800 Ft/hó** összeget a biztosítási jogviszony létrejöttéhez.

## Hogyan adózik a megbízási szerződés 2026-ban?

A megbízási szerződés keretében megszerzett bevétel az Szja tv. rendelkezései szerint **önálló tevékenységből származó jövedelemnek** minősül az adózás szempontjából.

A jogszabályi előírások alapján az adókat és járulékokat nem a teljes bruttó bevétel (a kifizetett megbízási díj), hanem a költségekkel csökkentett nettó **jövedelem** alapján kell kiszámítani és megfizetni. A jövedelem az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett összeget jelenti, amely a választott költségelszámolási módszertől függ.

## Hogyan történik a jövedelem megállapítása?

A jövedelem megállapítása a megbízott választása szerint történhet a bizonylatok nélkül igénybe vehető 10%-os költséghányad alkalmazásával vagy tételes költségelszámolással.

| Jellemző | 10%-os igazolás nélküli költséghányad | Tételes költségelszámolás |
| --- | --- | --- |
| Elszámolható költség | A bruttó bevétel fix 10%-a bizonylatok bemutatása nélkül. | A tevékenység érdekében ténylegesen felmerült, számlával igazolt kiadások. |
| Adóköteles jövedelem aránya | A teljes bruttó bevétel 90%-a képezi az adó- és járulékalapot. | A bevételcsökkentő számlák levonása után megmaradó valós nyereség. |
| Adminisztrációs igény | Rendkívül egyszerű, nem igényel számlagyűjtést. | Magas, minden egyes költség tételt szabályszerű bizonylattal kell igazolni. |

## Ki válik biztosítottá a megbízás alapján 2026-ban?

A megbízott akkor válik biztosítottá, ha a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30%-át, azaz a **97 800 Ft/hó** összeget.

A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a megbízott biztosítási jogviszonya a minimálbérhez kötődik. Mivel 2026-ban a minimálbér összege 326 000 Ft/hó, annak 30%-a pontosan 97 800 Ft. Amennyiben a költségek levonása utáni jövedelem eléri ezt a küszöböt, a megbízott biztosítottá válik, és le kell vonni tőle a 18,5% társadalombiztosítási járulékot. Ha a jövedelem nem éri el ezt az összeghatárt, nem jön létre biztosítási jogviszony, így társadalombiztosítási járulékot sem kell fizetni, de a 15% SZJA-t továbbra is le kell vonni.

## Milyen adók és járulékok terhelik a megbízottat és a kifizetőt?

A megbízási jogviszonyban a levonások a magánszemélyt, míg a szociális hozzájárulási adó kötelezettsége a kifizetőt terheli.

| Közteher megnevezése | Adóalany | Mérték | Jogszabályi hivatkozás |
| --- | --- | --- | --- |
| Személyi jövedelemadó (SZJA) | Megbízott (magánszemély) | 15% | 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 8. § |
| Társadalombiztosítási járulék (TB) | Megbízott (ha biztosítottá válik) | 18,5% | 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 25. § (1) |
| Szociális hozzájárulási adó (Szocho) | Kifizető (foglalkoztató) | 13% | 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 2. § (1) |

## Megbízási szerződés bruttó nettó kalkulátor – adózás és számítási példa

Az alábbi számszaki példa bemutatja egy 100 000 Ft összegű bruttó megbízási díj teljes adó- és járulékkalkulációját, 10%-os költséghányad és fennálló biztosítási kötelezettség mellett.

1. **Adóalap (jövedelem) meghatározása:** A 100 000 Ft bruttó bevételből levonjuk a 10%-os igazolás nélküli költséget (10 000 Ft), így az adóelőleg-alap (jövedelem) **90 000 Ft** lesz.
2. **Személyi jövedelemadó levonása:** A 90 000 Ft-os jövedelem alapulvételével a 15% SZJA összege **13 500 Ft**.
3. **Társadalombiztosítási járulék levonása:** Mivel a 90 000 Ft-os jövedelem eléri a 97 800 Ft-os arányos biztosítási határt (tartós megbízás esetén is figyelemmel a napok számára), a 18,5% TB-járulék összege **16 650 Ft**.
4. **Nettó kifizetendő összeg:** A bruttó 100 000 Ft díjból levonva az SZJA-t (13 500 Ft) és a TB-járulékot (16 650 Ft), a megbízottnak ténylegesen kifizetett nettó összeg **69 850 Ft**.
5. **Kifizetői Szocho teher:** A kifizető a 90 000 Ft jövedelem után 13% szociális hozzájárulási adót fizet, ami **11 700 Ft**.
6. **Teljes kifizetői összköltség:** A kifizető teljes anyagi ráfordítása a bruttó díj (100 000 Ft) és a Szocho (11 700 Ft) összegeként összesen **111 700 Ft**.

## Milyen speciális kivételek és kedvezmények léteznek?

A megbízási szerződések adózása alól több olyan törvényi kivétel határozható meg, amely jelentős adómegtakarítást biztosít az érintettek számára.

A saját jogú nyugdíjasnak minősülő megbízott esetében a Tbj. szabályai szerint nem jön létre biztosítási jogviszony, így a megbízási díjból 18,5% társadalombiztosítási járulékot nem kell levonni. Ezzel egyidejűleg a 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 5. § (1) bekezdés j) pontja értelmében a kifizető mentesül a 13%-os szociális hozzájárulási adó megfizetése alól a nyugdíjas megbízott jövedelme után.

A szociális hozzájárulási adó fizetésénél érvényesül az adófizetési felső határ is. A Szocho tv. 2. § (2) bekezdése alapján a természetes személynek a szocho fizetési kötelezettsége mindaddig áll fenn az adóévben, amíg az összevont adóalapba tartozó jövedelmeinek összege el nem éri a minimálbér 24-szeresét, ami 2026-ban összesen 7 824 000 Ft.

Mindezek mellett bizonyos művészeti, kulturális, valamint sporttevékenységet végző szakmákban a megbízott az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény alapján választhatja az EKHO-t, amely mindössze 15%-os kedvezményes magánszemélyi adózást tesz lehetővé.

### Kell-e TB-járulékot fizetni, ha a jövedelem nem éri el a minimálbér 30%-át?

Nem, ha a megbízási jogviszonyból származó jövedelem a tárgyhónapban nem éri el a minimálbér 30%-át (2026-ban a 97 800 Ft-ot), akkor nem jön létre biztosítási jogviszony, így a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot nem kell levonni. A 15% személyi jövedelemadót azonban ebben az esetben is meg kell fizetni.

### Hogyan adózik a nyugdíjas megbízott megbízási díja?

A saját jogú nyugdíjasként foglalkoztatott megbízott esetében nem áll fenn biztosítási jogviszony, így a kifizetett díjból nem kell levonni a 18,5% társadalombiztosítási járulékot. Továbbá a kifizetőnek sem kell megfizetnie a 13%-os szociális hozzájárulási adót, így a nyugdíjas megbízását kizárólag a 15% személyi jövedelemadó terheli.

### Választható-e az EKHO megbízási szerződés esetén?

Igen, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) választható megbízási szerződés alapján is, amennyiben a megbízott a törvényben meghatározott művészeti, sajtó vagy sporttevékenységet végez, és rendelkezik mellette megfelelő egyéb adózott jövedelemmel.

### Mi a különbség a 10%-os költséghányad és a tételes költségelszámolás között?

A 10%-os költséghányad esetében a bruttó bevétel 90%-a automatikusan adó- és járulékalappá válik számlák bemutatása nélkül is. Tételes költségelszámolásnál a megbízott a tevékenységével kapcsolatban felmerült és számlákkal igazolt valós kiadásait vonhatja le a bevételéből, így csökkentve az adóalapját.