# Mellékállású átalányadózó egyéni vállalkozó adózása

A mellékállású átalányadózás legfontosabb szabályai, költséghányadai és adómentes határai. Ismerje meg a járulékfizetés részleteit kalkulációval és példákkal.

**Published:** 2026-07-15  
**Updated:** 2026-07-15  
**Source:** https://aztajournal.com/hu/mellekallasu-atalanyadozo-egyeni-vallalkozo-adozasa

---

> A mellékállású átalányadózó egyéni vállalkozóként végzett tevékenység rendkívül kedvező adózási feltételekkel bír. Az éves minimálbér felét meg nem haladó átalányban megállapított jövedelem teljesen adó- és járulékmentes, ráadásul a főállásúakkal ellentétben a mellékállásúaknak nem kell a minimális járulékalapok után fizetniük semmilyen közterhet a mentesség felett sem.

A mellékállású átalányadózó egyéni vállalkozó adózása lényegesen kedvezőbb, mint a főállású vállalkozóké, mivel mentesül a kötelező minimális adó- és járulékfizetés alól. A vállalkozói tevékenység után csak a ténylegesen elért, az adómentes értékhatárt meghaladó jövedelem után kell adót és járulékokat fizetni. Ez a rugalmas rendszer tökéletes megoldást nyújt azok számára, akik heti 36 órás munkaviszony vagy nappali tagozatos tanulói jogviszony mellett szeretnének plusz jövedelemre szert tenni.

## Kulcsfontosságú tudnivalók (Key Takeaways)

Az alábbiakban összefoglaltuk azokat a legfontosabb határokat és szabályokat, amelyek alapjaiban határozzák meg a mellékállású átalányadózás működését és pénzügyi előnyeit a jogszabályok tükrében.

- **Adómentes jövedelemhatár**: Az éves minimálbér feléig terjedő átalányjövedelem teljesen mentesül a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alól.
- **Kötelező minimumok hiánya**: Nem terheli a vállalkozót a havi minimálbér vagy garantált bérminimum utáni kötelező tb-járulék és szocho fizetése azon hónapokban sem, amikor nem keletkezik bevétele.
- **Felső bevételi korlát**: Az átalányadózás választásának és fenntartásának általános felső határa a tárgyévre vonatkozó éves minimálbér tízszerese.
- **Költséghányadok**: A végzett tevékenység jellegétől függően 40%, 80% vagy 90% költségátalány vonható le a bevételből, így alakítva ki az adóalapot képező jövedelmet.

## Ki minősül mellékállású egyéni vállalkozónak?

Mellékállású egyéni vállalkozónak az a magánszemély minősül, aki a vállalkozása mellett rendelkezik egy olyan állandó, törvény által elismert elsődleges jogviszonnyal, amely biztosítja a társadalombiztosítási járulékok alapvető elszámolását.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról és azok fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) értelmében a mellékállású tagság és státusz fennállásának szigorú törvényi feltételei vannak. Az egyéni vállalkozónak folyamatosan ellenőriznie kell ezen feltételek teljesülését, és az adatváltozásokat be kell jelentenie az adóhatóság felé a megadott nyomtatványokon.

- **Heti 36 órás munkaviszony**: Legalább heti 36 órás munkaidővel járó munkaviszony egy vagy több munkáltatónál együttesen számítva.
- **Nappali tagozatos hallgató**: Középfokú vagy felsőoktatási intézményben, nappali rendszerű oktatás keretében folytatott aktív tanulmányok.
- **Nyilatkozattételi kötelezettség**: A jogosultságot megalapozó jogviszony létrejöttéről, fennállásáról vagy esetleges megszűnéséről haladéktalanul tájékoztatni kell az illetékes hatóságokat.
- **Külföldi jogviszonyok**: EU/EGT tagállamban vagy Svájcban fennálló, igazolt nappali tagozatos tanulói vagy munkavállalói jogviszony is megalapozhatja a státuszt.

## Milyen adókat kell fizetni mellékállású átalányadózóként?

Mellékállásban az adók alapja kizárólag a költséghányad levonása után megmaradó, adóköteles sávba eső tényleges átalányjövedelem.

| Adónem megnevezése | Adó mértéke | Számítási alap meghatározása |
| --- | --- | --- |
| Személyi jövedelemadó (Szja) | 15% | A költséghányad levonása utáni jövedelem adómentes sáv feletti része. |
| Társadalombiztosítási járulék (TB) | 18,5% | Az Szja-köteles átalányjövedelem összege, nem pedig a minimálbér. |
| Szociális hozzájárulási adó (Szocho) | 13% | A jövedelem adómentes határt meghaladó jövedelemrésze. |

## Hogyan működik az Szja-mentesség és a költséghányad?

Az adómentesség határát a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szabja meg, amely az éves minimálbér felét jelöli meg korlátként.

A vállalkozó a bevételeiből nem a valós, számlákkal igazolt költségeit vonja le, hanem a törvény által a tevékenységéhez rendelt fix költséghányadot. Így kapjuk meg az átalányjövedelmet, amelyből le kell vonni az adómentes sávot, hogy megkapjuk a ténylegesen adózás alá eső jövedelemrészt.

| Tevékenységi kör jellege | Költséghányad mértéke | Adóalapot képező jövedelemarány |
| --- | --- | --- |
| Fő szabály szerinti szolgáltatások és szellemi tevékenységek | 40% | A bevétel 60%-a minősül jövedelemnek |
| Törvényben nevesített ipari, mezőgazdasági és építőipari tevékenységek | 80% | A bevétel 20%-a minősül jövedelemnek |
| Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalkozók | 90% | A bevétel 10%-a minősül jövedelemnek |

### Számítási példák: Mennyi adót kell fizetni a gyakorlatban?

Az első példában tételezzünk fel egy alacsony keresetű, 80%-os költséghányadú vállalkozót, akinek az éves bevétele 6 000 000 Ft. A jövedelme a bevétel 20%-a, vagyis 1 200 000 Ft, amely nem haladja meg az éves minimálbér feléből adódó 1 741 200 Ft-os adómentes határt, így sem Szja-t, sem járulékokat nem kell fizetnie.

A második példában a magasabb jövedelmű vállalkozó éves bevétele ugyanezen a kulcson 15 000 000 Ft. A jövedelem itt már 3 000 000 Ft, amelyből levonva az 1 741 200 Ft-os adómentes keretet, az adóköteles alap 1 258 800 Ft lesz. Ez után fizetendő a 15% Szja (188 820 Ft), a 18,5% TB (232 878 Ft) és a 13% szocho (163 644 Ft), ami összesen 585 342 Ft éves közterhet jelent.

## Miért kedvező a TB-járulék és a Szocho fizetése mellékállásban?

A mellékállású státusz legnagyobb anyagi előnye a kötelező minimum járulékfizetés teljes hiánya, amelyet a Tbj. és a szocho-törvény egyaránt rögzít.

Amíg a főállású átalányadózónak bevétel hiányában is minden hónapban meg kell fizetnie a minimálbér vagy a garantált bérminimum után számított járulékokat, addig a mellékállású vállalkozó terhelése kizárólag a tényleges adóköteles jövedelemhez igazodik. A negyedéves elszámolás ráadásul egy sajátos gördülő logikát alkalmaz, amely kiegyenlíti a naptári éven belüli egyenetlen bevételi hullámokat.

1. Biztosítási jogviszonyok vizsgálata országos szinten, napra pontosan elszámolva.
2. Az év elejétől a tárgynegyedév utolsó napjáig megszerzett összesített göngyölített jövedelem meghatározása.
3. Az adómentes jövedelemrész levonása az összesített jövedelemből, meghatározva a halmozott adóalapot.
4. A korábbi negyedévekben már bevallott és adóalapként figyelembe vett összegek levonása a friss negyedéves alapból.

## Mik az átalányadózás felső bevételi határai?

Az átalányadózás választásának felső határa a tárgyév első napján érvényes havi minimálbér tízszeresének tizenkétszerese, azaz az éves minimálbér tízszerese.

Ennek megfelelően a 2026. évi 290 200 Ft-os havi minimálbér alapulvételével az általános tevékenységet végzők esetében az éves bevételi korlát pontosan 34 824 000 Ft. Amennyiben a vállalkozó év közben kezdi meg a tevékenységét, úgy ezt a felső összeghatárt a működés napjaival arányosan kell csökkenteni.

### Mi történik, ha év közben megszűnik a heti 36 órás munkaviszonyom?

A munkaviszony megszűnését követő naptól a vállalkozás főállásúvá minősül át. Ekkor a kötelező minimális Tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót arányosan meg kell fizetni azokra a napokra, amelyeken nem állt fenn a munkaviszony.

### A fizetés nélküli szabadság vagy táppénz ideje alatt is mellékállásúnak minősülök?

A fizetés nélküli szabadság alatt a munkaviszony szünetel, így a vállalkozó erre az időszakra főállásúvá válik és kötelezetté válik a minimális járulékalapok utáni adózásra, kivéve, ha a szünetelés gyermekgondozás miatt történik.

### Kell-e iparűzési adót (HIPA) fizetnie a mellékállású egyéni vállalkozónak?

Igen, a mellékállású egyéni vállalkozó is alanya a helyi iparűzési adónak, amelynél választhatja a sávos egyszerűsített adóalap-megállapítást vagy a normál bevételarányos elszámolást is.

### Beleszámít-e a diplomás GYED vagy a GYES a 36 órás munkaviszonyba a mellékállás szempontjából?

Nem számít bele klasszikus munkaviszonyként, viszont a gyermekgondozási díjban vagy segélyben részesülő egyéni vállalkozó szintén mentesül a minimális járulékfizetési alapszabályok alól a folyósítás időszaka alatt.