# Nyugdíj melletti munka adózása 2026-ban Részletes útmutató a nyugdíj melletti munkavégzés 2026-os adózási szabályairól. Tudja meg, hogyan spórolhat a járulékokon és a szociális hozzájárulási adón! **Published:** 2026-07-02 **Updated:** 2026-07-02 **Source:** https://aztajournal.com/hu/nyugdij-melletti-munka-adozasa-2026 --- > A nyugdíj melletti munkavégzés rendkívül kedvező adózást biztosít 2026-ban Magyarországon. A saját jogú nyugdíjasként szerzett munkabér után nem kell társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetni. A jövedelmet kizárólag a 15%-os személyi jövedelemadó terheli, miközben kereseti korlátozás sincs érvényben. ## Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways) A nyugdíj melletti munkavégzés adózási szabályai rendkívül kedvezőek Magyarországon, így a dolgozó nyugdíjasok jelentős adóelőnyt élveznek a hagyományos munkavállalókhoz képest. A 2026-ban érvényes legfontosabb szabályokat az alábbiakban foglaljuk össze: - A saját jogú nyugdíjas munkavállaló béréből kizárólag a 15%-os személyi jövedelemadót (SZJA) vonják le. - A nyugdíj mellett dolgozó személy teljesen mentesül a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék (TB) megfizetése alól. - A foglalkoztatónak nem kell megfizetnie a 13%-os szociális hozzájárulási adót (szocho) a nyugdíjas munkavállaló keresete után. - A versenyszférában végzett munka esetében nincs semmilyen kereseti korlát, vagyis a nyugdíj korlátozás nélkül folyósítható a bér mellett. - A járulékmentesség az egyéni és társas vállalkozóként tevékenykedő saját jogú nyugdíjasokra is megfelelően alkalmazandó. ## Kell-e járulékot fizetnem, ha saját jogú nyugdíjasként dolgozom? Saját jogú nyugdíjasként végzett munka után nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie 2026-ban. A hatályos magyar jogszabályok alapján a nyugdíjas munkavállaló jövedelmét kizárólag a 15%-os személyi jövedelemadó terheli. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján a saját jogú nyugdíjas munkavállaló nem minősül biztosítottnak. Ebből adódóan a munkabérből nem vonható le a 18,5%-os társadalombiztosítási járulék. A munkavállaló nettó keresete így lényegesen magasabb marad. A kedvező szabályozás a munkaadói oldalt is érinti, ugyanis a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) értelmében a kifizető mentesül a szocho megfizetése alól. A munkáltatónak nem kell teljesítenie a 13%-os adókötelezettséget a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatása után, ami ösztönzi az idősebb korosztály munkaerőpiaci jelenlétét. ## Mit jelent a kiegészítő tevékenységet folytató személy? A kiegészítő tevékenységet folytató személy olyan saját jogú nyugdíjas, aki a törvényben meghatározott biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, így különösen munkaviszonyban vagy egyéni, illetve társas vállalkozóként keresőtevékenységet végez. A Tbj. 4. §-a szerint ez a jogi státusz határozza meg a nyugdíjasok speciális adózási helyzetét a hazai rendszerben. A kiegészítő tevékenység fogalma alá tartoznak azok a személyek is, akiknek az öregségi nyugdíj folyósítása valamilyen okból, például a közszférában való elhelyezkedés miatt átmenetileg szünetel. A Tbj. 6. §-a kimondja, hogy a biztosítási kötelezettség nem terjed ki a kiegészítő tevékenységet folytató személyre. Ezen jogszabályi rendelkezés teremti meg az alapját annak, hogy a nyugdíj mellett munkát vállalók mentesüljenek a biztosítási jogviszonyhoz kapcsolódó levonások és közterhek alól. ## Hogyan alakulnak a közterhek a nyugdíjas munkavállalónál? A nyugdíjas és a nem nyugdíjas munkavállalók bérét terhelő közterhek között jelentős különbségek mutatkoznak a hatályos jogszabályok alapján. A levonások és a munkaadói terhek eltérését az alábbi táblázat szemlélteti: | Adónem vagy járulék | Saját jogú nyugdíjas munkavállaló | Nem nyugdíjas munkavállaló | | --- | --- | --- | | Személyi jövedelemadó (SZJA) | 15% (fizetni kell) | 15% (fizetni kell) | | Társadalombiztosítási járulék (TB) | 0% (mentes) | 18,5% (fizetni kell) | | Szociális hozzájárulási adó (Szocho) - munkáltatói teher | 0% (mentes) | 13% (fizetni kell) | ## Milyen kivételekre kell figyelni a nyugdíj melletti munkánál? Bár a főszabályok rendkívül egyszerűek, létezik néhány olyan egyedi helyzet és kivétel, amelyeket a nyugdíj melletti munkavégzés során feltétlenül figyelembe kell venni. 1. **Korhatár előtti ellátások:** A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülők nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak, így rájuk a normál, nem nyugdíjas adózási és járulékfizetési szabályok vonatkoznak. 2. **Közszférában történő foglalkoztatás:** A közalkalmazotti, kormányzati szolgálati vagy egyéb állami jogviszonyban dolgozó nyugdíjasok esetében a nyugdíj folyósítását a jogviszony fennállása alatt kötelezően szüneteltetni kell. 3. **Egyéni vállalkozók kötelezettségei:** A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozóknak nem kell minimális járulékkalapot képezniük, így mentesülnek a garantált minimum-adózás alól, ha nincs tényleges vállalkozói bevételük. 4. **Anyák kedvezménye:** A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményére jogosult nyugdíjas nőknek az SZJA-mentesség mellett is figyelemmel kell lenniük az egyéb jövedelemtípusok esetleges szocho-kötelezettségeire. ## Van-e kereseti korlát a nyugdíjas munkavégzésnél? Magyarországon a saját jogú öregségi nyugdíj mellett végzett munka során szerzett keresetnek nincsen általános felső korlátja a versenyszférában. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) korábbi korlátozásait eltörölték, így a nyugdíjasok bármilyen magas összegű munkabér mellett is teljes összegben jogosultak az öregségi nyugdíjukra. Ez a szabadság lehetővé teszi a szellemi és fizikai munkaerő teljes körű visszaáramlását a gazdaságba. Fontos különbség ugyanakkor, hogy a költségvetési szerveknél, azaz a közszférában történő munkavállalás esetén a nyugdíj folyósítása a foglalkoztatás időtartama alatt szünetel. Ebben a szektorban a jogszabályok nem teszik lehetővé a bér és a nyugellátás egyidejű felvételét. ## Jogszabályi háttér és hivatalos források A nyugdíj melletti munkavégzés adózási, járulékfizetési és folyósítási szabályait az alábbi elsődleges magyar jogszabályok határozzák meg: - A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) - A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) - A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) - A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vonatkozó hivatalos információs füzetei és állásfoglalásai ### Kell-e járulékot fizetnem, ha saját jogú nyugdíjasként dolgozom 2026-ban? Nem, saját jogú nyugdíjasként nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie. A Tbj. rendelkezései szerint a kiegészítő tevékenységet folytató személyként szerzett jövedelmet kizárólag a 15%-os mértékű személyi jövedelemadó terheli. ### Levonják-e a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot a nyugdíjas béréből? A munkáltató nem vonja le a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot a saját jogú nyugdíjas munkavállaló béréből, mivel a nyugdíjas státuszú munkavállalók nem minősülnek biztosítottnak a Tbj. vonatkozó szabályai szerint. ### Fizetnie kell-e a munkáltatónak szochót a nyugdíjas alkalmazott után? Nem, a foglalkoztató teljesen mentesül a 13%-os szociális hozzájárulási adó megfizetése alól a saját jogú nyugdíjas munkavállaló részére kifizetett bér és egyéb juttatások után. ### Mi a helyzet akkor, ha szünetel a nyugdíjam folyósítása? A kedvező szabályok akkor is érvényesek, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. A Tbj. értelmében a kiegészítő tevékenység státusza és az adómentességek megmaradnak a szüneteltetés időtartama alatt is.