# A nyugdíjas foglalkoztatása: jogszabályok, járulékok és adómentesség Ismerje meg a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatásának részletes szabályait! Cikkünk bemutatja a bejelentési kötelezettséget, a járulékokat és a szocho-mentességet. **Published:** 2026-07-15 **Updated:** 2026-07-15 **Source:** https://aztajournal.com/hu/nyugdijas-foglalkoztatasa-bejelentese-adozasa --- > A nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatása kiemelkedő pénzügyi előnyökkel jár a magyarországi cégek számára. Bár a bejelentési kötelezettség rájuk is vonatkozik, a munkáltatónak nem kell utánuk szociális hozzájárulási adót fizetnie, így jelentős bérköltség-megtakarítás érhető el a törvényi szabályok pontos betartása mellett. ## Legfontosabb tudnivalók a nyugdíjasok foglalkoztatásáról A nyugdíjas munkavállalók alkalmazása egyre népszerűbb a hazai piacon a rendkívül kedvező adózási környezetnek köszönhetően. A foglalkoztatónak tisztában kell lennie a bejelentési folyamattal és a mentességek pontos feltételeivel a jogszabályi megfelelés érdekében. - A nyugdíjas munkavállalót legkésőbb a foglalkoztatás megkezdése előtt be kell jelenteni az adóhatósághoz. - A munkáltató mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól a munkaviszonyban szerzett tagi bér esetében. - A munkavállalótól továbbra is le kell vonni a 15%-os személyi jövedelemadó-előleget és a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot. - A jogviszonyt minden hónapban kötelezően jelenteni kell a havi elektronikus bevallásban. ## Be kell-e jelenteni a nyugdíjas munkavállalót? Igen, a saját jogú nyugdíjas munkavállalót minden esetben kötelező bejelenteni az állami adóhatósághoz a foglalkoztatás kezdetén. A bejelentési kötelezettség elmulasztása komoly bírságot vonhat maga után a munkáltatóra nézve. A 2017. évi CL. törvény (Art.) 1. mellékletének 31. pontja egyértelműen rögzíti, hogy a biztosítási jogviszonyt a biztosítás kezdetére vonatkozóan, a foglalkoztatás megkezdése előtt kell bejelenteni. A bejelentéshez a T1041-es jelű adatlapot kell elektronikus úton benyújtani a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részére. ## Ki minősül nyugdíjas munkavállalónak a törvény szerint? A társadalombiztosítási szabályok szempontjából saját jogú nyugdíjasnak minősül az a természetes személy, aki a hazai jogszabályok vagy nemzetközi egyezmények alapján öregségi nyugdíjban vagy azzal egyenértékű ellátásban részesül, függetlenül attól, hogy a nyugdíjának folyósítása éppen szünetel-e. A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 4. §-a szerint a kiegészítő tevékenységet folytató személy fogalma alá tartozik az a saját jogú nyugdíjas, aki egyúttal biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, így például munkaviszonyban végez munkát. Nem tartoznak ide a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személyek, mivel ők munkajogi szempontból nem minősülnek saját jogú nyugdíjasnak. ## A bejelentés határideje és menete (T1041 adatlap) A nyugdíjas munkavállaló bejelentését a T1041-es bejelentőlapon kell teljesíteni, legkésőbb a jogviszony első napján, még a tényleges munkavégzés megkezdése előtt. A bejelentési eljárást kizárólag elektronikus úton, az ügyfélkapus azonosítást követően lehet végrehajtani. 1. Első lépésként a munkáltatónak be kell szereznie a munkavállaló személyes adatait, adóazonosító jelét és TAJ-számát. 2. Ki kell tölteni a T1041-es nyomtatványt, megjelölve a jogviszony kezdetét, a heti munkaidőt és a FEOR-számot. 3. Az adatlapon külön jelölni kell a nyugdíjas státuszt és az annak megfelelő speciális jogviszony kódot. 4. A kitöltött nyomtatványt az Ügyfélkapun vagy Cégkapun keresztül kell elküldeni az adóhatóság felé. 5. A munkaviszony megszűnését a megszűnést követő 8 napon belül szintén a T1041-es adatlapon kell bejelenteni. ## Milyen adókat és járulékokat kell fizetni a nyugdíjas után? A nyugdíjas munkavállaló béréből a munkáltatónak le kell vonnia és meg kell fizetnie a jogszabályban előírt munkavállalói adókat és járulékokat. A vonandó terhek megegyeznek a normál munkavállalókra vonatkozó általános levonási mértékekkel. A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 25. §-a alapján a nyugdíjas alkalmazottat 18,5% mértékű társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség terheli, amely magában foglalja a 10%-os nyugdíjjárulékot is. Emellett a bérből le kell vonni a 15%-os személyi jövedelemadó-előleget, amelyet a foglalkoztató utal át az államkasszába. ## Szocho-mentesség: miért éri meg nyugdíjast foglalkoztatni? A nyugdíjasok alkalmazásának legfőbb előnye, hogy a foglalkoztató mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól a munkaviszonyból származó jövedelmek után. A 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 5. § (1) bekezdés j) pontja értelmében nem keletkezik szocho-fizetési kötelezettsége a munkáltatónak a saját jogú nyugdíjas munkavállaló után. Egy bruttó 300 000 forintos havi fizetés esetében ez a 13%-os normál szocho-kulccsal számolva pontosan havi 39 000 forint közvetlen megtakarítást jelent a cégnek. ## Hogyan történik a havi 08-as bevallás? A nyugdíjas munkavállaló havi adatait a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell elektronikus úton bevallani a NAV részére az aktuális évi 08-as jelű nyomtatványon. A 2017. évi CL. törvény (Art.) 50. §-a szerint a bevallásban részletesen szerepeltetni kell a levont társadalombiztosítási járulék alapját és összegét, a levont szja-előleget, valamint a szocho-mentesség jogcímét. Bár szocho-fizetés nem keletkezik, a mentességet megalapozó saját jogú nyugdíjas státusz kódját kötelező feltüntetni a bevallási íveken. ## Mikor nem jár a szocho-mentesség? (Egyéb jövedelmek) A teljes körű szociális hozzájárulási adómentesség kizárólag a klasszikus munkaviszonyból származó, bér jellegű kifizetésekre vonatkozik. A Szocho tv. 5. § (1a) bekezdése és a kapcsolódó szabályok alapján, ha a nyugdíjas munkavállaló az Szja tv. szerinti egyéb jövedelemben részesül (például bizonyos béren kívüli juttatások vagy tőkejövedelmek), ezek után a kifizetőnek meg kell állapítania és le kell nyilatkoznia a szociális hozzájárulási adót. A mentesség határait mindig az adott jövedelemtípus határozza meg. ## Összehasonlítás: Nyugdíjas vs. nem nyugdíjas foglalkoztatása Az alábbi táblázat bemutatja a két státusz közötti alapvető adminisztratív és adózási eltéréseket a hatályos magyar jogszabályok szerint. | Kötelezettség megnevezése | Nem nyugdíjas munkavállaló | Nyugdíjas munkavállaló | | --- | --- | --- | | Bejelentés (T1041-es lap) | Kötelező a foglalkoztatás előtt | Kötelező a foglalkoztatás előtt | | Személyi jövedelemadó (SZJA) | 15% levonás | 15% levonás | | Társadalombiztosítási járulék | 18,5% levonás | 18,5% levonás | | Szociális hozzájárulási adó (Szocho) | 13% (a munkáltató fizeti) | 0% (teljes mentesség) | | Havi 08-as bevallás | Kötelezően benyújtandó | Kötelezően benyújtandó | ### Be kell-e jelenteni a nyugdíjas munkavállalót a NAV-hoz? Igen, a saját jogú nyugdíjas munkavállalót a foglalkoztatás megkezdése előtt kötelező bejelenteni a NAV-hoz a T1041-es elektronikus adatlapon az Art. szabályai szerint. ### Milyen adót és járulékot kell fizetni a nyugdíjas munkavállaló után? A nyugdíjas béréből le kell vonni a 15%-os személyi jövedelemadó-előleget és a 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot, amelyeket a munkáltató utal át az adóhatóságnak. ### Kell-e szociális hozzájárulási adót (szocho) fizetni a nyugdíjas után? Nem, a Szocho tv. 5. § (1) bekezdés j) pontja alapján a saját jogú nyugdíjas munkaviszonyból származó jövedelme után a munkáltató teljesen mentesül a 13%-os szocho megfizetése alól. ### Hány napon belül kell bejelenteni a nyugdíjas munkaviszonyának megszűnését? A nyugdíjas munkavállaló jogviszonyának megszűnését a megszűnést követő 8 napon belül kötelező bejelenteni a T1041-es bejelentőlapon az adóhatóság felé.