# Osztalékfizetés és társasági adózás 2026-ban Részletes útmutató a 2026-os magyarországi osztalékadózásról és társasági adózásról: a 13%-os szocho, a 9%-os Tao, valamint a mentességek és adófizetési felső határok szabályai. **Published:** 2026-07-15 **Updated:** 2026-07-15 **Source:** https://aztajournal.com/hu/osztalek-adozas-tarsasagi-ado-2026 --- > Ez az összefoglaló bemutatja az osztalékfizetés és a vállalati adózás 2026. évi szabályait Magyarországon. Részletesen tárgyaljuk a 13%-os szociális hozzájárulási adót, a 9%-os társasági adót, valamint az adófizetési felső határokat és a törvényi mentességeket. ## Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways) A magyarországi osztalékadózás és társasági adózás szabályai világos kereteket szabnak a vállalkozásoknak és a magánszemélyeknek. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a legfontosabb rendelkezéseket. - Az osztalékot terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke egységesen **13%**. - A társasági adó (Tao) mértéke kedvező, mindössze **9%** a pozitív adóalap után. - A szocho-fizetésnek van egy éves felső határa, amely a garantált bérminimumhoz kötődik. - Bizonyos esetekben, például nyugdíjasoknál vagy EGT-tőzsdén jegyzett papíroknál szocho-mentesség érvényesíthető. ## Hogyan adózik az osztalék 2026-ban? A magánszemély által kapott osztalék után 2026-ban összesen **28%**-os adóterheléssel kell számolni, amely a **15%**-os személyi jövedelemadóból és a **13%**-os szociális hozzájárulási adóból tevődik össze. A szociális hozzájárulási adót ugyanakkor csak a jogszabályban rögzített éves felső korlát eléréséig kell megfizetni. A vállalkozás szintjén jelentkező társasági adó és a magánszemélyt terhelő közvetlen adók együttesen határozzák meg a végső adóterhet. Az alábbi táblázat részletesen bemutatja az egyes adónemeket és azok mértékét. | Adónem | Alany | Kulcs | Különleges szabály / Felső határ | | --- | --- | --- | --- | | Szociális hozzájárulási adó (szocho) | Magánszemély | 13% | A garantált bérminimum 24-szerese a maximum adóalap. | | Személyi jövedelemadó (SZJA) | Magánszemély | 15% | Külön adózó jövedelemként adózik, nincs felső határa. | | Társasági adó (Tao) | Vállalkozás | 9% | A pozitív adóalap után fizetendő, a kapott osztalék levonható. | ## Milyen szocho-kötelezettség terheli az osztalékot? Az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó egy olyan állami kötelezettség, amelyet a magánszemélynek kell megfizetnie a megszerzett osztalékjövedelme után a törvényi felső határig. A szociális hozzájárulási adóról szóló **2018. évi LII. törvény** 2. § (1) bekezdése alapján az adó mértéke az adóalap **13%**-a. A törvény 1. § (5) bekezdés c) pontja szerint szocho-köteles jövedelemnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti osztalék (Szja tv. 66. §), valamint a vállalkozói osztalékalap (Szja tv. 49/C. §). Fontos szabály, hogy az adófizetési kötelezettség kizárólag a Magyarországon adóztatható jövedelemrészre terjed ki. ### Mennyi az osztalék szocho felső határa? A szocho-fizetési felső határ egy olyan törvényi korlát, amely maximalizálja az egy évben osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét. A **2018. évi LII. törvény** 2. § (2) bekezdése alapján a szocho-t addig kell megfizetni, amíg az adózó naptári évben elért összes érintett jövedelme el nem éri a minimálbér 24-szeresét. A 2026. évben érvényes garantált bérminimum (havi 290 700 Ft) alapulvételével a számítás menete a következő: 1. Kiindulópont az irányadó havi összeg: **290 700 Ft**. 2. A jogszabály által előírt szorzó alkalmazása: **24-szeres** szorzó. 3. A 2026-os éves adófizetési felső határ meghatározása: **24 × 290 700 Ft = 6 976 800 Ft**. Ha a magánszemély munkaviszonyból származó vagy egyéb meghatározott jövedelme az év során eléri ezt a **6 976 800 Ft**-os összeghatárt, az azon felül kifizetett osztalék után már nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. ### Kik és milyen esetekben kaphatnak szocho-mentességet? A szocho-mentesség azokat a törvényben rögzített kivételes eseteket jelenti, amikor a kifizetett osztalék után egyáltalán nem kell megfizetni a 13%-os szociális hozzájárulási adót. A **2018. évi LII. törvény** több olyan esetet és személyi kört határoz meg, amelyek mentesülnek a kötelezettség alól. Ezeket az alábbi táblázat tartalmazza: | Mentesség esete / Jogosult | Jogszabályi hivatkozás | | --- | --- | | EGT-állam tőzsdéjére bevezetett értékpapír osztaléka | 2018. évi LII. törvény 5. § (3) bekezdés | | Saját jogú nyugdíjas által megszerzett osztalékjövedelem | 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdés j) pont | | A Tbj. szerint külföldinek minősülő személyek meghatározott jövedelme | 2018. évi LII. törvény 5. § (6) bekezdés | ### Hogyan történik az osztalék szocho bevallása és befizetése? Az osztalék utáni szocho bevallása az éves adóadminisztráció része, amelyet a magánszemélynek önállóan kell teljesítenie a megadott határidőig. A **2018. évi LII. törvény** 19. § (1) bekezdése szerint a magánszemélynek az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adót a tárgyévet követő év személyi jövedelemadó-bevallásában kell feltüntetnie és rendeznie. 1. Az osztalék kifizetését követően a kifizető levonja és bevallja az adóelőleget. 2. Az adózó elkészíti vagy jóváhagyja az éves személyi jövedelemadó-bevallását. 3. A bevallást és az adófizetést a tárgyévet követő év **május 20-ig** kell benyújtani az adóhatósághoz. ## Hogyan alakul a vállalti adózás és a kapott osztalék? A társasági adózás a vállalkozások nyereségét terhelő közvetlen adó, amelynél a más cégektől kapott osztalék különleges adóalap-csökkentő tételként jelenik meg. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló **1996. évi LXXXI. törvény** 19. § (1) bekezdése értelmében a társasági adó mértéke a pozitív adóalap **9%**-a. Ez az adómérték nemzetközi szinten is rendkívül versenyképesnek számít. A vállalkozások közötti kettős adóztatás elkerülése érdekében a **1996. évi LXXXI. törvény** 7. § (1) bekezdés g) pontja kimondja, hogy a vállalkozás által kapott osztalék és részesedés bevétele levonható az adózás előtti eredményből. Ez azt jelenti, hogy a kapott osztalék után a társaságnak főszabály szerint nem kell társasági adót fizetnie, kivéve, ha az nem ellenőrzött külföldi társaságtól származik. ### Mennyi szochót kell fizetni az osztalék után 2026-ban? Az adó mértéke a megszerzett osztalék 13%-a, de ezt az összeget legfeljebb az éves adófizetési felső határ eléréséig kell megfizetni. ### Mikor mentesül az osztalék a szocho fizetése alól? Mentesül az osztalék a szocho alól, ha a magánszemély saját jogú nyugdíjasnak minősül, ha az osztalék EGT-tőzsdére bevezetett értékpapírból származik, vagy ha a kedvezményezett a Tbj. szerint külföldi személy. ### Hogyan befolyásolja a kapott osztalék a társasági adó alapját? A vállalkozás által kapott osztalék csökkenti a társasági adó alapját az 1996. évi LXXXI. törvény értelmében, így az után főszabály szerint nem kell megfizetni a 9%-os társasági adót. ### Beleszámít-e a munkabér az osztalék szocho felső határába? Igen, a munkaviszonyból származó jövedelem és az egyéb szocho-köteles jövedelmek beleszámítanak a garantált bérminimum 24-szeresében meghatározott éves limitbe.