# A számlával egy tekintet alá eső okirat szabályai Ismerje meg a számlával egy tekintet alá eső okirat törvényi előírásait. Összefoglalónkból megtudhatja, hogyan felel meg a módosító okirat a számviteli és az ÁFA-törvénynek, valamint a TAO-nak. **Published:** 2026-07-15 **Updated:** 2026-07-15 **Source:** https://aztajournal.com/hu/szamlaval-egy-tekintet-ala-eso-okirat --- > A számlával egy tekintet alá eső okirat egy olyan módosító bizonylat, amely az ÁFA-törvény és a számviteli törvény együttes előírásainak megfelelve alkalmas a társasági adóalap és a könyvviteli elszámolások jogszerű módosítására, amennyiben kétséget kizáróan hivatkozik az eredeti számlára. ## Kulcsfontosságú tudnivalók a módosító okiratokról - A számlával egy tekintet alá eső okirat kizárólag egy korábban kibocsátott eredeti számlára hivatkozva, annak adatait módosítva érvényes. - Az okiratnak egyszerre kell megfelelnie a 2007. évi CXXVII. törvény (ÁFA-törvény) és a 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) szigorú feltételeinek. - A hibás vagy hiányos módosító bizonylat adóalap-korrekciós kockázatot jelent a társasági adó (TAO) megállapításakor. - Az elszámolhatósághoz elengedhetetlen az eredet hitelességének, a tartalom sértetlenségének és az olvashatóságnak a biztosítása a megőrzési idő végéig. ## Mi az a számlával egy tekintet alá eső okirat? A számlával egy tekintet alá eső okirat olyan bizonylat, amely a 2007. évi CXXVII. törvény 168. § (2) bekezdése alapján az eredeti számla adattartalmának módosítására szolgál. Ez a módosító okirat jogilag nem váltja ki a korábbi számlát, hanem azzal szoros egységet alkotva, arra hivatkozva dokumentálja az ügyletben beállt változásokat. A gyakorlatban ide tartozik minden olyan helyesbítő, stornó vagy egyéb belső és külső módosító bizonylat, amely a gazdasági esemény értékét, mennyiségét vagy egyéb lényeges paraméterét utólagosan korrigálja az adóalanyok között. ## Milyen kötelező tartalmi elemei vannak az okiratnak? Az okirat kötelező tartalmi elemeit a 2007. évi CXXVII. törvény 170. § (1) bekezdése határozza meg a jogszerűség biztosítására. - Az okirat kibocsátásának pontos kelte a kiállítási időpont rögzítésére. - Olyan egyedi sorszám, amely a módosító okiratot kétséget kizáróan azonosítja a nyilvántartásokban. - Kifejezett és egyértelmű hivatkozás arra a számlára, amelynek az adattartalmát a bizonylat közvetlenül módosítja. - A módosítással érintett adat megnevezése, a korrekció jellege és annak számszerűsített számlaértéki hatása. ## Hogyan felel meg az okirat a számviteli törvénynek? A társasági adóalap pontos meghatározásához a módosító okiratnak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 165. § (2) bekezdése szerinti szabályszerű számviteli bizonylatnak kell minősülnie. - A bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és a valóságnak megfelelőnek kell lenniük. - Tartalmaznia kell a 2000. évi C. törvény 167. § (1) bekezdésében előírt kiállító felek nevét, címét és azonosító adatait. - Fel kell tüntetni rajta a gazdasági esemény részletes leírását, a mennyiségi, minőségi és értékben kifejezett módosulás információit. - A bizonylaton szerepelnie kell az arra jogosult személyek jóváhagyó aláírásának vagy a hitelességet igazoló technikai azonosítónak. ## Mikor számolható el a TAO-ban a módosító okirat? A társasági adóban a módosítás hatása akkor számolható el, ha az okirat az ÁFA-törvény és a számviteli törvény követelményeinek egyaránt megfelel. | Követelmény jellege | Alkalmazandó törvényi előírás | Hatás a társasági adóra (TAO) | | --- | --- | --- | | Alaki és tartalmi megfelelés | 2007. évi CXXVII. tv. 170. §, 2000. évi C. tv. 167. § | A szabálytalan bizonylat alapján történő elszámolás adóalap-növelést vonhat maga után. | | Valódiság elve | 2000. évi C. törvény 165. § (2) bekezdés | A módosításnak valós, megtörtént gazdasági eseményt kell tükröznie az adóalap csökkentéséhez. | | Hivatkozási kötelezettség | 2007. évi CXXVII. törvény 168. § (2) bekezdés | Eredeti számlára való utalás hiányában a ráfordításnem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek. | ## Hogyan kell biztosítani a hitelességet és a megőrzést? A 2007. évi CXXVII. törvény 168/A. § (1) bekezdése előírja, hogy az okirat kibocsátásától a megőrzési idő végéig folyamatosan biztosítani kell annak eredetiségét és sértetlenségét. Ez a kötelezettség egyaránt vonatkozik a papíralapú és az elektronikus úton kezelt módosító dokumentumokra is. A gazdálkodóknak olyan üzleti ellenőrzési eljárásokat kell bevezetniük, amelyek megbízható kapcsolatot teremtenek a módosító okirat és a mögöttes gazdasági teljesítés között. Az elektronikus archiválás során fokozott figyelmet kell fordítani az adathordozók tartós olvashatóságára és a jogszabályban előírt megőrzési határidők betartására. ## Mi történik, ha hiányzik az eredeti számla? Ha az eredeti számla nem áll rendelkezésre, a számlával egy tekintet alá eső okirat önmagában nem alkalmas a gazdasági esemény könyvelésére. Mivel a módosító bizonylat jogilag és tartalmilag az alapszámlára támaszkodik, annak hiányában a módosítást sem lehet hitelesnek tekinteni. A társasági adó megállapítása során az eredeti bizonylat nélküli ráfordítás-elszámolások meg nem felelőnek minősülnek, amelyek adóbírságot és adóalap-korrekciós kötelezettséget vonnak maguk után az adóhatósági ellenőrzések során. ### Helyettesítheti-e a számlával egy tekintet alá eső okirat az eredeti számlát? Nem helyettesítheti az eredeti számlát. A számlával egy tekintet alá eső okirat kizárólag egy már meglévő számla adattartalmának módosítására, kiegészítésére vagy javítására szolgál, azzal együtt érvényes. ### Milyen sorszámozási szabályok vonatkoznak a módosító okiratra? A módosító okiratot a 2007. évi CXXVII. törvény 170. § (1) bekezdése alapján egyedi sorszámmal kell ellátni, amely biztosítja annak különálló és egyértelmű azonosítását a nyilvántartási rendszerben. ### Kötelező-e aláírni a számlával egy tekintet alá eső okiratot? Igen, a 2000. évi C. törvény 167. § (1) bekezdése szerint a bizonylat hitelességének igazolásához szükséges a kiállító és a teljesítést igazoló személyek cégszerű vagy felhatalmazáson alapuló aláírása. ### Elfogadható-e az elektronikus úton küldött módosító bizonylat a TAO-ban? Igen, elfogadható, amennyiben az elektronikus bizonylat megfelel a számviteli törvény 167. § (5) bekezdésében előírt hitelességi, sértetlenségi és olvashatósági követelményeknek.