# Társasági adó 2026: Minden a 9%-os TAO és adókedvezmények szabályairól

Átfogó útmutató a magyarországi társasági adózásról (TAO): a 9%-os adókulcs, a 2%-os jövedelem-minimum, az adóalap-korrekciók és a fejlesztési adókedvezmények szabályai.

**Published:** 2026-07-15  
**Updated:** 2026-07-15  
**Source:** https://aztajournal.com/hu/tarsasagi-ado-tao-szabalyok-keret

---

> A társasági adózás szabályait Magyarországon az 1996. évi LXXXI. törvény határozza meg. Az összefoglaló áttekintést nyújt a 2026-ban érvényes 9%-os adókulcsról, az adóalap-korrekciókról, az adókedvezmények szigorú érvényesítési sorrendjéről és a nyereség-minimumra vonatkozó 2%-os szabályról.

## Kulcsfontosságú tudnivalók

A magyarországi társasági adórendszer a legalacsonyabbak közé tartozik az Európai Unióban, amely a vállalkozások számára stabil adózási környezetet biztosít. A hatályos szabályok alapján a társasági adó mértéke egységesen kilenc százalék, amely a módosított adózás előtti eredmény után fizetendő.

- **9%-os adókulcs**: Egységes társasági adómérték a pozitív adóalap után.
- **2%-os jövedelem-minimum**: Az összes bevétel két százaléka határozza meg a minimális adóalapot.
- **80%-os fejlesztési adókedvezmény korlát**: A fejlesztési kedvezmény legfeljebb a számított adó nyolcvan százalékáig érvényesíthető.
- **70%-os egyéb adókedvezmény korlát**: Minden más típusú kedvezmény legfeljebb a fennmaradó adó hetven százalékáig használható fel.

## Mi a társasági adó és mi a törvény célja?

A társasági adó a belföldi és külföldi vállalkozások jövedelmére kivetett közvetlen adónem Magyarországon. A szabályozást az **1996. évi LXXXI. törvény** (Tao. tv.) rögzíti, amely az állami bevételek biztosítása mellett a vállalkozási feltételek javítását és az uniós szempontok érvényesítését szolgálja.

A jogszabály célja egy olyan kiszámítható és versenyképes adókörnyezet fenntartása, amely ösztönzi a belföldi beruházásokat és a fejlesztéseket. Ezzel egy időben a törvény biztosítja a nemzetközi adóelkerülés elleni uniós irányelvek hatékony hazai beültetését is.

## Melyek a Tao. tv. legfontosabb alapelvei?

A társasági adótörvény alkalmazása során négy alapvető elvnek kell megfelelni a jogszerű adózás és a kedvezmények szabályos igénybevétele érdekében.

- **Valós gazdasági indok elve**: Adóelőny csak akkor érvényesíthető, ha azt valós gazdasági vagy kereskedelmi okok támasztják alá.
- **A kétszeres levonás tilalma (Ne bis in idem)**: Ugyanazon ténybeli alapon csak egyszer lehet csökkentő tételt vagy kedvezményt érvényesíteni.
- **Nemzetközi szerződések elsőbbsége**: Nemzetközi egyezmények eltérő rendelkezése esetén a hazai szabállyal szemben azok élveznek elsőbbséget.
- **Számviteli összhang elve**: A törvény előírásait a számviteli törvénnyel összhangban kell értelmezni és alkalmazni.

## Ki minősül társasági adóalanynak Magyarországon?

Társasági adóalanynak minősül minden olyan belföldi és külföldi szervezet, amely Magyarországon gazdasági tevékenységet végez, vagy jogszabály alapján adóalanyiságot szerez.

A **belföldi illetőségű adózók** körébe tartoznak a gazdasági társaságok, mint a Kft., az Rt., és a Bt., valamint az irodai partnerségek. Belföldi illetőségűnek minősül az a külföldi jogi személy is, amelynek az üzletvezetési helye Magyarországon található.

A **külföldi adóalanyok** korlátozott adókötelezettséggel bírnak, ideértve a belföldi fióktelepet működtető cégeket vagy az ingatlannal rendelkező társaságok részesedésének elidegenítéséből jövedelmet szerzőket. Egyes intézmények, mint a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Fejlesztési Bank, kifejezetten ki vannak zárva az adóalanyok köréből. Lehetőség van továbbá csoportos társasági adóalanyiság létrehozására is.

## Hogyan alakul a társasági adókötelezettség terjedelme?

A társasági adókötelezettség terjedelmét az adózó illetősége határozza meg, elválasztva a belföldi és a külföldi vállalkozások adózási kötelezettségét.

A belföldi illetőségű adózók **teljes körű adókötelezettség** alá esnek. Ez azt jelenti, hogy a belföldről és a külföldről származó összes jövedelmük után Magyarországon kell adózniuk a nemzetközi egyezmények figyelembevételével.

A külföldi illetőségű vállalkozók **korlátozott adókötelezettséggel** rendelkeznek. Esetükben az adókötelezettség kizárólag a belföldi telephelyen végzett gazdasági tevékenységből származó jövedelmekre terjed ki.

## Hogyan kell meghatározni a TAO adóalapot?

A társasági adó alapját a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján kimutatott adózás előtti eredményből kiindulva kell megállapítani.

Az adózás előtti eredményt a törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételekkel kell korrigálni. Amennyiben a kiszámított adóalap nem éri el az összes bevétel 2 százalékát, az adózónak a **jövedelem-minimum** szabályait kell alkalmaznia, vagy nyilatkozatot kell tennie az adóhatóság felé.

### Melyek a leggyakoribb adóalap-korrekciós tételek?

Az adóalap korrekciója során a törvény meghatározza azokat a tételeket, amelyek növelik vagy csökkentik az adózás előtti eredményt.

| Növelő tételek (Adóalapot növelő tényezők) | Csökkentő tételek (Adóalapot csökkentő tényezők) |
| --- | --- |
| Nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek | Fejlesztési tartalék képzése a jövőbeli beruházásokra |
| Kamatlevonási korlát az ATAD-irányelv alapján | Kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenység közvetlen költségei |
| Kapcsolt vállalkozások közötti transzferár-korrekció | Kapott (járó) osztalék és részesedések összege |
| Elszámolt számviteli értékcsökkenési leírás | Elhatárolt veszteségek törvényi mértékű felhasználása |

## Mekkora a társasági adó mértéke?

Magyarországon a társasági adó mértéke egységesen kilenc százalék, amely független a vállalkozás méretétől és a megszerzett jövedelem nagyságától.

A **9%-os adókulcs** a pozitív adóalap és az adómérték szorzataként határozza meg a fizetendő összeget. Ez a kedvező kulcs kiemelkedő versenyelőnyt biztosít a magyarországi adóalanyoknak az európai uniós piacon.

## Hogyan működnek a TAO adókedvezmények és a korlátok?

Az adókedvezmények igénybevétele szigorú jogszabályi sorrendhez és maximális korlátokhoz kötött a fizetendő adó kiszámításakor.

1. **Kutatás-fejlesztési (K+F) kedvezmény**: Ezt a tételt kell elsőként érvényesíteni a számított adóval szemben.
2. **Fejlesztési adókedvezmény**: A törvény szerint a K+F kedvezménnyel csökkentett adó legfeljebb nyolcvan százalékáig vehető igénybe.
3. **Egyéb adókedvezmények**: Minden más típusú kedvezmény a korábbi tételek levonása után fennmaradó adó legfeljebb hetven százalékáig érvényesíthető.

## Kik részesülhetnek társasági adómentességben?

Bizonyos szervezeti formák és tevékenységek esetében a törvény adómentességet biztosít az adóalanyok számára a jogszabályban rögzített feltételek mellett.

A **társasági adómentesség** legfontosabb eseteit a törvény 20. §-a szabályozza. Mentességben részesülhetnek az alapítványok és egyesületek, ha vállalkozási bevételük nem haladja meg a tízmillió forintot és az összes bevételük tíz százalékát. Szintén mentesülhetnek a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel érintett kezelt vagyonok, a szociális szövetkezetek, valamint a HUN-REN kutatási hálózat tagjai.

## Összefoglaló: A társasági adózás legfontosabb számai

A társasági adórendszer legfontosabb számszaki adatait és határait az alábbi táblázat foglalja össze a gyors áttekinthetőség érdekében.

| Adózási kategória | Érvényes érték / Szabályozás (2026) |
| --- | --- |
| Társasági adó mértéke | **9%** (egységesen minden adóalanyra) |
| Minimális adóalap | Az összes bevétel **2%-a** (jövedelem-minimum) |
| Fejlesztési adókedvezmény korlátja | A számított adó maximum **80%-a** |
| Egyéb adókedvezmények korlátja | A fennmaradó adó maximum **70%-a** |
| Nonprofit szervezetek mentességi határa | Vállalkozási bevétel legfeljebb **10 millió Ft** |

### Mikor lépett hatályba a jelenleg is érvényes 164. módosítású Tao. tv.?

A társasági adóról szóló törvény 164. módosítása 2026. február 28-tól lépett hatályba Magyarországon.

### Mi történik, ha egy cég adóalapja nem éri el az összes bevétel 2%-át?

Ebben az esetben a vállalkozás választhat, hogy a 2%-os jövedelem-minimum után adózik, vagy nyilatkozatot tesz az adóhatóság felé a valós adóalapjáról.

### Milyen sorrendben érvényesíthetőek a különböző vállalati adókedvezmények?

Először a kutatás-fejlesztési kedvezményt kell levonni, ezt követi a fejlesztési adókedvezmény legfeljebb 80%-ig, végül az egyéb kedvezmények érvényesíthetők legfeljebb 70%-os korlátig.

### Mely külföldi vállalkozások esnek korlátozott adókötelezettség alá Magyarországon?

Azok a külföldi vállalkozások, amelyek belföldi telephelyen végeznek tevékenységet, vagy belföldi ingatlanhoz kapcsolódó részesedés értékesítéséből szereznek jövedelmet.

### Hogyan befolyásolja a transzferár-korrekció a társasági adóalapot?

A kapcsolt vállalkozások közötti szokásos piaci ártól eltérő árazás növelheti vagy csökkentheti az adóalapot a törvényben meghatározott dokumentált korrekciók szerint.
