TEÁOR 7020 üzletviteli tanácsadás indítása és adózása 2026-ban

A TEÁOR 7020 üzletviteli tanácsadás indítása 2026-ban egyéni és társas vállalkozási formában is lehetséges, a legoptimálisabb adózási forma pedig a megrendelői körtől és a bevételtől függ. Mivel a tanácsadási szolgáltatásokat szinte kizárólag cégek veszik igénybe, az egyéni vállalkozók számára az átalányadózás, míg a gazdasági társaságok számára a KIVA vagy a TAO jelentheti a valós alternatívát. Az új KATA választása a jogszabályi tiltások miatt a gyakorlatban nem járható út az üzletviteli tanácsadók számára.

Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)

• Az alanyi áfamentesség felső határa 2026-tól 20 millió forintra emelkedett a korábbi 18 millió forintról.
• Az egyéni vállalkozók átalányadózásánál alkalmazható költséghányad a TEÁOR 7020 esetében 40%-ról 45%-ra emelkedett.
• A kisvállalati adó (KIVA) belépési küszöbértéke 100 főre és 6 milliárd forintos árbevételre növekedett.
• A társasági adó (TAO) negyedéves adóelőleg-fizetési határa 5 millió forintról 20 millió forintra emelkedett.
• A KATA adózási forma választása kizárt, ha a tanácsadó cégek részére állít ki számlát.
• Minden egyéni vállalkozónak kötelezővé vált a negyedéves adó- és járulékbevallás benyújtása.

Mi az a TEÁOR 7020 és milyen tevékenységeket foglal magában?

A TEÁOR 7020 (Üzletviteli, egyéb üzletvezetési tanácsadás) egy hivatalos statisztikai besorolás, amely a vállalkozások működésének, stratégiájának és szervezeti felépítésének fejlesztését célzó tanácsadói szolgáltatásokat foglalja magában. Ez a besorolási kategória kifejezetten az irányítási, marketing, pénzügyi és humánerőforrás-kezelési döntések támogatására szolgál, miközben nem tartalmazza a jogi képviseletet vagy az adminisztratív könyvelést.

A TESZOR szerinti bontásban ez a főcsoport több speciális résztevékenységet is lefed. Ide tartozik a stratégiai vezetési tanácsadás, a pénzügyi üzletviteli tanácsadás az adótanácsadás kivételével, a marketing és értékesítési tanácsadás, a humánpolitikai és HR tanácsadás, a termelésszervezési tanácsadás, valamint a nem építési projektek projektmenedzsmentje. Az adótanácsadás és a könyvelés a hatályos szabályozás szerint a 69.20 TEÁOR kód alá tartozik, így azok szigorúan ki vannak zárva a TEÁOR 7020 tevékenységi körből.

Milyen vállalkozási formában végezhető az üzletviteli tanácsadás?

Az üzletviteli tanácsadási tevékenységet a jogszabályok alapján egyéni vállalkozásként és különböző társasági formákban is szabadon lehet gyakorolni. Míg a társas vállalkozások a standard TEÁOR kóddal működnek, addig az egyéni vállalkozóknak a részletesebb ÖVTJ kódokat kell alkalmazniuk a bejelentés során.

Az alábbi összehasonlító táblázat bemutatja a vállalkozási formák és a hozzájuk rendelendő kódok kapcsolatát a hatályos osztályozási rendszerben.

Szükséges-e végzettség vagy engedély a tanácsadáshoz?

A gazdasági tevékenységek bejelentéséről szóló szabályok alapján a TEÁOR 7020 szerinti üzletviteli tanácsadás szabadon végezhető tevékenység, amelyhez nem szükséges hatósági engedély beszerzése. A jogszabályok nem írnak elő kötelező szakképesítést vagy szakmai végzettséget sem ezen szolgáltatás nyújtásához.

A vállalkozás elindításához kötelező regisztrálni az egyéni vállalkozói nyilvántartásba a Webes Ügysegéden keresztül, vagy társas vállalkozás esetén a cégnyilvántartásba. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarai (MKIK) tagság és az éves kamarai hozzájárulás megfizetése a vállalkozás működésének kötelező törvényi feltétele.

Hogyan alakulnak az adózási lehetőségek 2026-ban?

Az üzletviteli tanácsadók 2026-ban négy fő adórendszer közül választhatnak a vállalkozási formájuk és a tervezett árbevételük figyelembevételével. Ezek a társasági adó (TAO), a kisvállalati adó (KIVA), a kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA) és az egyéni vállalkozók átalányadózása.

Mikor éri meg a társasági adót (TAO) választani?

A belföldi társas vállalkozásoknak a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló gazdasági tevékenységük után társasági adókötelezettségük keletkezik az 1996. évi LXXXI. törvény 1. § (1) bekezdése alapján. Az adó mértéke az adóalap 9 százaléka, amelyet a törvény 19. § (1) bekezdése rögzít.

Az adó alapja az adózás előtti eredmény, amelyet a törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételek módosítanak a 6. § (1) bekezdése szerint. A minimális adóalapra vonatkozó szabályok alapján, ha az adózás előtti eredmény nem éri el a teljes bevétel 2 százalékát, a vállalkozásnak nyilatkozatot kell tennie, vagy a jövedelem-minimumot kell adóalapnak tekintenie a 6. § (7) bekezdése értelmében.

A negyedéves társasági adóelőleg-fizetési értékhatár 2026-ban 20 millió forintra emelkedett az eddigi 5 millió forintról, csökkentve az adminisztrációs terheket. Ugyanakkor az 1996. évi LXXXI. törvény 3. melléklet A) részének 4. pontja alapján a nem a vállalkozás érdekében felmerült, áfa nélküli 200 000 forintot meghaladó tanácsadói számlák értéke nem minősül elszámolható költségnek.

Kinek optimális választás a KIVA 2026-ban?

A kisvállalati adó (KIVA) a 2012. évi CXLVII. törvény 16. § (2) bekezdése szerint akkor választható, ha a vállalkozás átlagos állományi létszáma nem haladja meg a 100 főt, valamint az előző évi bevétele és a mérlegfőösszege sem lépi át a 6 milliárd forintot. Az adó mértéke az adóalap 10 százaléka.

A KIVA sikeresen kiváltja a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót is. Az adó alapját a pénzforgalmi szemléletű eredmény és a személyi jellegű kifizetések összege adja a 20. § rendelkezései szerint. A 2026. évi XIV. törvény módosítása nyomán a tagra jutó minimális személyi kifizetés számítása először a 2026-os adóévben alkalmazandó a 32/H. § (1) bekezdése alapján.

Az adóalanyiság automatikusan megszűnik, ha a vállalkozás éves bevétele meghaladja a 12 milliárd forintos határt a 19. § (5) bekezdése szerint. A KIVA rendszeréből való kilépés vagy kizárás után a vállalkozás 24 hónapig nem választhatja újra ezt az adónemet a 19. § (8) bekezdése értelmében.

Miért nem alkalmas szinte soha az új KATA a tanácsadóknak?

A 2022. évi XIII. törvény 1. § (1) bekezdése szerint a kisadózó vállalkozások tételes adóját kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják. A KATA havi tételes adója 50 000 forint a 7. § (1) bekezdése alapján, a bevételi keret pedig évi 18 millió forint.

Az üzletviteli tanácsadók esetében a legsúlyosabb korlátozást az 5. § (1) bekezdésének g) pontja jelenti, amely kimondja, hogy ha a kisadózó kifizetőtől (azaz cégtől vagy szervezettől) szerez bevételt, a KATA adóalanyisága a bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik. Mivel az üzletviteli tanácsadókat szinte kizárólag társaságok és vállalkozások bízzák meg, ez az adózási forma a gyakorlatban alkalmazhatatlan.

Hogyan működik az egyéni vállalkozók átalányadózása?

Az egyéni vállalkozók átalányadózása 2026-ban legfeljebb 38 736 000 forintos éves bevételi határig választható, amely az éves minimálbér tízszeresének felel meg. A TEÁOR 7020 alá tartozó üzletviteli tanácsadás az általános, nem kiemelt tevékenységek kategóriájába tartozik.

Az állami adóhatóság hivatalos tájékoztatása alapján a korábbi 40 százalékos általános költséghányad mértéke 2026-tól 45 százalékra emelkedett. Ezzel a módosítással a tanácsadók bevételének 55 százaléka minősül adóköteles jövedelemnek, miközben az éves jövedelem első 1 200 000 forintja továbbra is személyi jövedelemadó-mentes marad.

Adminisztrációs szempontból fontos változás, hogy 2026-tól kezdődően minden egyéni vállalkozónak negyedévente kötelező benyújtania a járulék- és szociális hozzájárulási adóbevallást. A benyújtási és befizetési határidő egységesen a negyedévet követő hónap 12. napja.

Melyik a legjobb adózási forma üzletviteli tanácsadóként?

A legmegfelelőbb adózási mód kiválasztásához mérlegelni kell a vállalkozási formát, a tervezett éves bevételt, valamint azt, hogy kik lesznek a szolgáltatás végfelhasználói. Az alábbi táblázat közvetlenül összehasonlítja a négy különböző adózási rendszert a legfontosabb üzleti szempontok szerint.

ÁFA szabályok és az alanyi adómentesség 2026-os új határa

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 82. § (1) bekezdése alapján az üzletviteli tanácsadói tevékenység a 27 százalékos általános adókulcs alá tartozik. Az alanyi adómentesség választásának felső határa a korábbi 18 millió forintról 2026-tól kezdődően 20 000 000 forintra emelkedett a törvény 188. § (2) bekezdése alapján.

Amennyiben a tanácsadó bevétele nem haladja meg az évi 20 millió forintot és alanyi mentességet választ, nem kell áfát felszámítania a számláin, azonban a beszerzései utáni áfalevonási jogát sem gyakorolhatja a 187. § (2) bekezdése szerint. Ha a tanácsadást külföldi adóalany részére nyújtják, a teljesítés helye a 37. § (1) bekezdése alapján a megrendelő letelepedési helye lesz, így belföldi áfa felszámítása nélkül, a fordított adózás szabályai szerint kell eljárni a 140. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében.

Elsődleges jogforrások és törvényi hivatkozások

1. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról – Szabályozza az adóalapot, a 9 százalékos kulcsot és az elszámolhatósági határokat.

2. 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról – Meghatározza a KIVA 10 százalékos kulcsát és a belépési küszöbértékeket.

3. 2022. évi XIII. törvény a kisadózó vállalkozók tételes adójáról – Rendelkezik a KATA feltételeiről és a kifizetőktől származó bevételek tilalmáról.

4. 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról – Rögzíti a 27 százalékos kulcsot, a 20 millió forintos alanyi mentességet és a határon átnyúló szolgáltatások szabályait.

5. Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatalos tájékoztatója az egyéni vállalkozók átalányadózásának szabályairól – Az átalányadózás 2026-os kereteit és a 45 százalékra emelt költséghányadot részletezi.