TEÁOR 8559 egyéni vállalkozás oktatóknak 2026-ban

Az oktatási egyéni vállalkozás elindítása 2026-ban egyszerűen és teljesen díjmentesen kezdeményezhető az Ügyfélkapun vagy a Digitális Állampolgárság (DÁP) rendszeren keresztül. A sikeres regisztrációhoz ki kell választani a megfelelő hatjegyű ÖVTJ-kódot, meg kell jelölni a székhelyet, és nyilatkozni kell a választott adózási formáról. A tevékenység már a nyilvántartásba vétel napján jogszerűen megkezdhető.

Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)

Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a legfontosabb keretszámokat és szabályokat, amelyek meghatározzák az egyéb oktatási tevékenységet végző egyéni vállalkozások működését.

Hogyan indítható el az oktatási vállalkozás 2026-ban?

Az egyéb oktatási egyéni vállalkozás indítása online intézhető, és az alapítási bejelentés teljesen díj- és illetékmentes Magyarországon. A regisztráció elektronikus azonosítást követően a kiválasztott adózási és tevékenységi adatok beküldésével kezdődik.

A tevékenység megkezdésének nincsenek bonyolult induló költségei, a folyamat végén a hatóság azonnal kiállítja az adószámot és a nyilvántartási számot. Az alapításhoz csupán érvényes elektronikus azonosítás, ügyfélkapus vagy DÁP-regisztráció, valamint egy alkalmas székhelycím szükséges.

Mi az a TEÁOR 8559 és milyen ÖVTJ-kódok tartoznak hozzá?

A TEÁOR 8559 az egyéb oktatás szakágazatot jelöli a statisztikai rendszerben, amely magában foglalja a más kategóriába nem sorolható képzéseket. Az egyéni vállalkozók nem közvetlenül a négyjegyű TEÁOR-számot, hanem a hatjegyű ÖVTJ (Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke) kódokat használják a bejelentés során.

A tevékenységek pontos besorolása és bejelentése kötelező az adóhatóság felé. Az oktatási területen az alábbi hatjegyű ÖVTJ-kódok közül kell választani a végzett tevékenység jellege szerint:

Ki lehet egyéni vállalkozó Magyarországon?

Egyéni vállalkozást kizárólag azok a természetes személyek indíthatnak, akik megfelelnek a jogszabályi állampolgársági feltételeknek és nem esnek törvényi kizáró okok alá.

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 3. § (1) bekezdése alapján az alábbi személyek jogosultak a vállalkozás alapítására:

1. Magyar állampolgárok, akik rendelkeznek állandó lakcímmel.
2. Európai Unió tagállamainak vagy az EGT-megállapodásban részes más államnak az állampolgárai.
3. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, Magyarországon jogszerűen tartózkodó személyek.
4. Huzamos tartózkodási jogosultsággal vagy munkavállalási célú engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok.

Ugyanezen törvény 3. § (2) bekezdése szigorú kizáró okokat határoz meg. Nem lehet egyéni vállalkozó az, aki kiskorú, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll, vagy akit gazdasági bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek. Szintén kizáró ok, ha valaki már tag egy egyéni cégben, vagy korlátlanul felelős tag egy gazdasági társaságban (például Bt. beltag).

Az egyéni vállalkozás alapításának lépései

A vállalkozás elindítása egy teljesen digitalizált és strukturált folyamat, amelyet otthonról, online is el lehet végezni.

A bejelentést a központi elektronikus felületen keresztül kell benyújtani az alábbi lépések pontos betartásával:

1. Az Ügyfélkapu vagy a Digitális Állampolgárság (DÁP) felületen történő azonosítás elvégzése.
2. A személyes és lakcímadatok kitöltése a hivatalos okmányok alapján.
3. A főtevékenység és a kiegészítő tevékenységek kiválasztása a hatjegyű ÖVTJ-kódok megadásával.
4. A vállalkozás székhelyének, illetve szükség esetén telephelyének pontos bejelentése.
5. Az adózási nyilatkozatok megtétele (ÁFA-mentesség választása, KATA, átalányadó vagy VSZJA jelölése).
6. A kötelező területi kereskedelmi és iparkamarai nyilvántartásba vételi kérelem kitöltése.

Szükséges-e szakképesítés vagy engedély az oktatáshoz?

Az egyéb oktatási tevékenység végzéséhez a képesítési követelmények a konkrét oktatási formától és a megcélzott korosztálytól függenek.

A 2009. évi CXV. törvény 16. § (2) bekezdése előírja, hogy ha egy tevékenység képesítéshez kötött, azt az egyéni vállalkozó csak akkor végezheti egyedül, ha maga is rendelkezik a megfelelő képesítéssel. Ennek hiányában olyan munkavállalót kell foglalkoztatnia, aki igazoltan rendelkezik az előírt végzettséggel.

Kiemelten fontos, hogy a felnőttképzési tevékenységet végzőknek (jellemzően a 855904 és 855905 ÖVTJ-kódok esetén) meg kell felelniük a felnőttképzési jogszabályoknak. Ez bejelentési kötelezettséggel vagy bizonyos esetekben külön engedély beszerzésével járhat. Érdemes szem előtt tartani, hogy az egyéni vállalkozó a 15. § (1) bekezdése alapján teljes saját vagyonával korlátlanul felel a tevékenységéből eredő kötelezettségekért.

Melyik adózási formát válasszam 2026-ban oktatóként?

A megfelelő adózási mód kiválasztása alapvetően befolyásolja az adminisztrációs terheket és a nettó bevételek összegét.

Az alábbi táblázatban összehasonlítjuk a legnépszerűbb adózási formákat a legfontosabb szempontok alapján:

Hogyan működik a KATA az oktatási szektorban?

A kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény értelmében a KATA kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak érhető el, havi fix 50 000 Ft adó megfizetése mellett. Az éves bevételi keret 18 millió forint, amelyet időarányosan kell számítani, ha a vállalkozást év közben alapítják.

A törvény 5. § (1) bekezdés g) pontja kimondja, hogy ha a kisadózó kifizetőtől (azaz belföldi vagy külföldi vállalkozástól, jogi személytől) szerez bevételt, a KATA adóalanyiság a bevétel megszerzését megelőző nappal automatikusan megszűnik. Ezért a KATA csak olyan oktatóknak opció, akik kizárólag lakossági ügyfeleknek adnak magánórákat, és nem vállalnak céges tréningeket.

Milyen szabályok vonatkoznak az átalányadózásra?

Az átalányadózás keretében az egyéni vállalkozónak nem kell a számláit gyűjtenie a költségek igazolásához, hanem a törvény által meghatározott költséghányaddal csökkentheti a bevételét. Az oktatási tevékenységeknél alkalmazható általános költségátalány mértéke 40%, ami azt jelenti, hogy a teljes bevétel 60%-a minősül adóköteles jövedelemnek.

Az átalányadózóknak kedvező szabály az adómentes sáv, amely az éves minimálbér feléig (2026-ban ez a jövedelemrész eléri a közel 1,74 millió forintot) mentesíti a vállalkozót a jövedelemadó fizetése alól. Ezen sáv felett a jövedelem után 15% személyi jövedelemadót, 18,5% társadalombiztosítási járulékot és 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni.

Mikor éri meg a vállalkozói jövedelemadózást (VSZJA) választani?

A vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA) a tényleges költségek tételes elszámolásán alapul, így azoknak az oktatóknak éri meg, akik magas igazolható kiadásokkal dolgoznak. Például oktatótermek bérleti díja, drága technikai eszközök vagy alvállalkozók igénybevétele esetén ez a forma kedvezőbb lehet.

A jövedelem után először havi 9% vállalkozói SZJA-t kell fizetni, majd a fennmaradó osztalékalap után 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó terheli az egyéni vállalkozót. Az adminisztráció bonyolultsága miatt ehhez az adózási formához feltétlenül szakértő könyvelő bevonása javasolt.

Kell-e ÁFÁ-t fizetni a TEÁOR 8559 tevékenység után?

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 85. §-a szerint a közérdekű jellegére tekintettel adómentesek bizonyos iskolarendszerű vagy államilag elismert képzések. A piaci alapon végzett magánoktatás, a korrepetálás és a céges soft-skill tréningek azonban főszabály szerint ÁFA-kötelesnek minősülnek.

Az induló egyéni vállalkozásoknak célszerű az alanyi adómentességet választaniuk, amelynek felső határa évi 18 millió forint bevétel. Az alanyi adómentesség választása esetén nem kell ÁFÁ-t felszámítani a kiállított számlákon, de a vállalkozás nem jogosult a beszerzései után felhalmozott előzetesen felszámított ÁFA levonására sem.