Átutalásos számla fizetési határideje: Mi a törvényi szabály?
Milyen szabályok vonatkoznak az átutalásos számla fizetési határidejére Magyarországon? Ismerje meg a maximum 60 napos korlátot és a késedelmi következményeket.
A magyar jogszabályok szerint az átutalásos számla fizetési határideje alapesetben 30 nap, amennyiben a felek a szerződésben nem állapodtak meg másként. A vállalkozások közötti szerződésekben ez a határidő közös megegyezéssel legfeljebb 60 napra növelhető anélkül, hogy az tisztességtelennek minősülne. Ha a kötelezett késedelembe esik, a törvény alapján késedelmi kamat és fix összegű behajtási költségátalány megfizetésére köteles.
Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)
- A törvényes fizetési határidő főszabály szerint 30 nap a számla kézhezvételétől.
- A vállalkozások közötti szerződésekben a 60 napot meghaladó fizetési határidő vélelmezetten tisztességtelennek minősül.
- Késedelmes fizetés esetén a késedelmi kamat mértéke az adódó félév első napján érvényes MNB alapkamat növelve 8 százalékponttal.
- A késedelmes adóstól törvény szerint követelhető egy fix 40 euró összegű behajtási költségátalány is.
Mi az átutalásos számla fizetési határidő törvényi szabályozása?
Az átutalásos számlák kifizetésének határidejét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) határozza meg a kereskedelmi ügyletek biztonsága érdekében.
Ezt a jogszabályi hátteret egészíti ki a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény, amely az Európai Unió késedelmes fizetésekről szóló irányelvét ülteti át a hazai gyakorlatba. E törvények együttesen biztosítják, hogy a hitelezők időben hozzájussanak a pénzükhöz, és korlátozzák a nagyobb piaci erővel rendelkező vevők visszaéléseit.
Hány nap a törvényes fizetési határidő a Ptk. szerint?
A Polgári Törvénykönyv 6:130. § (1) bekezdése értelmében a pénztartozást főszabály szerint a számla kézhezvételétől számított 30 napon belül kell teljesíteni.
A számla kézhezvételétől számított 30 nap
Ez a leggyakoribb forgatókönyv a mindennapi üzleti életben. Ha a szerződő felek írásban vagy szóban nem rögzítettek egyedi fizetési határidőt, akkor a vevőnek a számla kézhezvételét követő 30 naptári napon belül át kell utalnia a vételárat.
A teljesítés időpontjától számított 30 nap
Amennyiben a számla még a szolgáltatás vagy termék átadása előtt megérkezik a vevőhöz, a 30 napos határidőt a tényleges teljesítés napjától kell számítani. Ugyanez a szabály irányadó akkor is, ha a feleknek törvény vagy szerződés alapján ellenőrizniük kell a teljesítés megfelelőségét, és a számla a vizsgálati eljárás alatt érkezik be.
Hogyan lehet eltérni a 30 napos határidőtől?
A felek szabadon eltérhetnek a 30 napos határidőtől, de a törvény maximális korlátokat szab a visszaélések elkerülése végett.
| Szerződő felek típusa | Maximális fizetési határidő | Jogi megítélés a maximum felett |
|---|---|---|
| Vállalkozás - Vállalkozás (B2B) | Legfeljebb 60 nap | A 60 napot meghaladó határidő vélelmezetten tisztességtelen, bíróság előtt megtámadható. |
| Közjogi szerv - Vállalkozás | Legfeljebb 60 nap | A 60 napot meghaladó rész jogilag semmisnek minősül. |
Mit kell fizetni késedelmes teljesítés esetén?
Ha a kötelezett elmulasztja a fizetési határidőt, a jogosult részére törvényileg meghatározott többletfizetési kötelezettségek keletkeznek automatikusan.
- A jegybanki alapkamatnál lényegesen magasabb összegű törvényes késedelmi kamatot.
- A felmerülő adminisztratív terhek fedezésére szolgáló fix összegű behajtási költségátalányt.
- A követelés tényleges behajtásával kapcsolatos bírósági és ügyvédi költségeket.
A vállalkozások közötti késedelmi kamat mértéke
A Ptk. 6:155. § (1) bekezdése szerint vállalkozások közötti szerződésekben a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt értéke. A kamatfizetési kötelezettség a fizetési határidő lejártát követő naptól automatikusan beáll, külön felszólítás nélkül.
A 40 eurós behajtási költségátalány szabályai
A behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény 3. § (1) bekezdése alapján a kötelezett késedelme esetén köteles a jogosultnak legalább 40 eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank hivatalos deviza-középárfolyama alapján számított forintösszeget fizetni.
Ez az összeg a követelés behajtásával kapcsolatos költségek fedezésére szolgál, és a késedelem beálltával azonnal jár. A felek a szerződésben nem zárhatják ki érvényesen ezt a kötelezettséget, az erre irányuló megállapodás semmis. A jogosult a késedelem beálltától számított egyéves jogvesztő határidőn belül követelheti ezt az összeget partnerétől.
Átutalásos számla fizetési határidő a vállalati adózásban: hogyan befolyásolja az Áfa törvény?
Az Áfa törvény szerint a fizetési határidő nem azonos az adófizetési kötelezettség keletkezésének napjával. Időszaki elszámolású ügyleteknél a teljesítés időpontja főszabályként a fizetési határidő, de ha ez meghaladja a számlázási időszak utolsó napját követő 60. napot, akkor a teljesítés időpontja a 60. nap lesz.
Megegyezhetnek-e a felek 60 napnál hosszabb fizetési határidőben?
Igen, magánszférabeli vállalkozások megegyezhetnek 60 napnál hosszabb határidőben is, azonban az ilyen kikötés a Ptk. szerint jóerkölcsbe ütközőnek, vagyis tisztességtelennek minősülhet. Vita esetén a kötelezettnek kell bizonyítania, hogy a hosszabb határidő nem sérti a jóhiszeműség és tisztesség követelményét.
Kötelező-e kiszámlázni a 40 eurós behajtási költségátalányt?
Nem kötelező. A behajtási költségátalány a jogosult törvényi alapon járó joga, de dönthet úgy, hogy nem érvényesíti a partnerével szemben. Ha nem követeli az összeget az egyéves jogvesztő határidőn belül, a követelés automatikusan megszűnik.
Mi a teendő, ha a vevő vitatja a teljesítést?
Ha a felek között teljesítési vita alakul ki, a fizetési határidő folyása felfüggesztésre kerülhet a kifogás kivizsgálásáig. Ajánlott a hibás vagy vitatott tételeket azonnal, írásban jelezni a kibocsátónak, hogy elkerülhető legyen a késedelmi kamat és a költségátalány automatikus felszámítása.