A nyugdíjas ingatlan bérbeadása és adózási szabályai
A nyugdíjas magánszemély ingatlan bérbeadása kedvező feltételekkel végezhető: a jövedelem után csupán 15% SZJA fizetendő, és teljes mentesség jár a szocho alól.
Kulcsfontosságú tudnivalók (Gyors összefoglaló)
A nyugdíjas bérbeadóknak alapvetően a 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadót kell megfizetniük a megszerzett bérleti jövedelem után. A hatályos magyar jogszabályok alapján a saját jogú nyugdíjasok mentesülnek a szociális hozzájárulási adó fizetése alól, ami jelentős pénzügyi előnyt biztosít a bérbeadás során.
- Az adó mértéke egységesen a jövedelem 15 százaléka.
- A saját jogú nyugdíjas bérbeadót nem terheli szociális hozzájárulási adó.
- Az adózó választhat a 10 százalékos és a tételes költségelszámolás között.
- A bérbeadáshoz a legtöbb esetben nem kötelező adószámot igényelni.
- Az adóelőleget negyedévente kell kiszámítani és megfizetni a NAV részére.
Hogyan adózik a nyugdíjas bérbeadó 2024-ben?
A nyugdíjas bérbeadó 2024-ben kizárólag a 15 százalékos személyi jövedelemadó fizetésére köteles a bérbeadásból származó adóköteles jövedelem alapja után. Ez az adózási forma rendkívül egyszerű, mert nem terheli egyéb járulék- vagy hozzájárulás-fizetési kötelezettség a magánszemélyt.
Mivel a bérbeadó saját jogú nyugdíjasnak minősül, a bérleti díjból származó bevétele után nem kell szociális hozzájárulási adót (szocho) fizetnie. Az adóalap megállapításához a bérbeadónak választania kell a törvényileg meghatározott költségelszámolási módszerek közül. A megmaradt nettó összeg után kell kiszámítani a 15 százalékos személyi jövedelemadót.
Mi számít nyugdíjas bérbeadásnak a NAV szerint?
A NAV értelmezésében a nyugdíjas bérbeadás olyan ingatlan-hasznosítás, amelyet a társadalombiztosítási jogszabályok szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő magánszemély végez nem egyéni vállalkozóként. A saját jogú nyugdíjas jogállást a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló törvény határozza meg egyértelműen.
Saját jogú nyugdíjasnak minősül az a személy, aki öregségi nyugdíjban, vagy a nők negyven év jogosultsági idővel rendelkező kedvezményes öregségi nyugdíjában részesül. Ez a státusz adójogi szempontból kiemelt mentességeket biztosít az ingatlan bérbeadásából származó egyéb jövedelmek esetében is.
Milyen költségelszámolási módszerek közül választhatunk?
A nyugdíjas bérbeadó a jövedelem kiszámításakor a 10 százalékos bizonylat nélküli költséghányad vagy a tételes költségelszámolás alkalmazása közül választhat.
| Jellemző szempont | 10%-os költséghányad | Tételes költségelszámolás |
|---|---|---|
| Bizonylatok szükségessége | Nem szükséges számlákat gyűjteni. | Minden költséget számlával kell igazolni. |
| Költségként elszámolható rész | A teljes bevétel pontosan 10 százaléka. | Valós, bizonylattal igazolt működési költségek. |
| Értékcsökkenés leírása | Ebben a módszerben nem alkalmazható. | Legfeljebb évi 2 százalék amortizáció leírható. |
| Kiknek javasolt leginkább? | Alacsony fenntartási költségű lakásoknál. | Magas rezsijű vagy sokat javított ingatlannál. |
Hogyan kell kiszámolni az SZJA-előleget?
Az SZJA-előleget a nyugdíjas bérbeadónak negyedévente saját magának kell kiszámítania, majd a negyedévet követő hónap 12. napjáig megfizetnie.
- Adja össze az adott naptári negyedévben ténylegesen megszerzett bérletidíj-bevételeket.
- Vonja le a választott költségelszámolási módszer szerinti költségeket a bevételből.
- Szorozza meg a megmaradt jövedelmet a 15 százalékos SZJA-kulccsal az adó kiszámításához.
- Utalja el az összeget a NAV megfelelő személyi jövedelemadó-bevételi számlájára a megadott határidőig.
Kell-e szocho-t fizetnie a nyugdíjas bérbeadónak?
A nyugdíjas bérbeadónak nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie az ingatlan bérbeadásából származó jövedelme után, függetlenül annak összegétől.
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény kifejezetten rögzíti a mentességet a saját jogú nyugdíjasok számára. Ennek értelmében a nyugdíjas magánszemély bérbeadónak semmilyen határérték felett nem keletkezik szocho-fizetési kötelezettsége a lakásbérbeadásból származó jövedelme után. Ez jelentősen növeli a bérbeadás nettó nyereségességét a többi adózói csoporthoz képest.
Hogyan történik a rezsi és a közüzemi díjak elszámolása?
A közüzemi díjak és a rezsi elszámolása közvetlenül befolyásolhatja a fizetendő személyi jövedelemadó tényleges alapját a bérbeadás során.
- Ha a mérőórák a bérlő nevére kerülnek, a rezsi összege egyáltalán nem számít a bérbeadó bevételének.
- Ha a mérőórák a bérbeadó nevén maradnak, a bérlő által megtérített rezsi a bérbeadó bevételének minősül.
- Tételes költségelszámolás esetén a bérbeadó által megfizetett közüzemi számlák költségként teljes egészében leírhatók.
- A társasházi közös költség szintén a bevételt növeli, ha azt a bérlő fizeti meg a tulajdonos helyett.
Szükséges-e adószám az ingatlan bérbeadásához?
A nyugdíjas magánszemélynek az ingatlan bérbeadásához főszabály szerint nem kötelező adószámot igényelnie az állami adóhatóságtól.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény lehetővé teszi a magánszemélyek számára az adószám nélküli bérbeadást. Ez a könnyítés akkor alkalmazható, ha a bérbeadó nem egyéni vállalkozó, nem terheli általános forgalmi adókötelezettség, és nem végez egyéb adóköteles tevékenységet. Ebben az esetben a bérbeadó a saját adóazonosító jelét használja az adminisztráció során.
Kell-e egyéni vállalkozónak lenni a nyugdíjas bérbeadáshoz?
Nem, a lakásbérbeadás végezhető magánszemélyként is, így a nyugdíjasnak nem szükséges egyéni vállalkozói igazolványt kiváltania a tevékenységhez.
Hogyan vallja be a nyugdíjas az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmét?
A bérbeadásból származó jövedelmet és a megfizetett adóelőleget az éves SZJA-bevallásban (53-as jelű nyomtatvány) kell feltüntetni a tárgyévet követő május 20-ig.
Milyen bizonylatot kell adnia a nyugdíjasnak a bérleti díjról?
Adószám nélküli magánszemélyként a bérleti díj átvételéről elegendő egy szabályszerűen kiállított átvételi elismervényt vagy bizonylatot adni a bérlő számára.
Levonható-e az amortizáció a tételes költségelszámolás során?
Igen, a tételes költségelszámolást választó bérbeadó az épület beszerzési értékének legfeljebb évi 2 százalékát elszámolhatja értékcsökkenési leírásként.