Átutalásos számla szabályai: kiállítás, könyvelés és adózás
Részletes útmutató az átutalásos számlák kiállításának, könyvelésének és adózási szabályainak részleteiről, a NAV online adatszolgáltatási kötelezettségtől a fizetési határidőkig.
Az átutalásos számla olyan bizonylat, amelynél a vevő a vételárat banki átutalással fizeti ki a kiállító bankszámlájára a megjelölt határidőn belül. A magyar adójog szerint az átutalásos számla kiállítása független a pénzügyi teljesítés napjától. A bizonylatnak tartalmaznia kell a felek banki adatait és a felek által előre egyeztetett fizetési határidőt.
Legfontosabb tudnivalók egy pillantás alatt
Az átutalásos számla használata szigorú jogi és adminisztrációs szabályokhoz kötött Magyarországon. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb kötelezettségeket:
- Adatszolgáltatási kötelezettség: Minden belföldi adóalany részére kiállított számlát azonnal jelenteni kell a NAV Online Számla rendszerébe.
- Fizetési határidő: Főszabály szerint a felek szabadon állapodnak meg, de a Polgári Törvénykönyv üzleti partnerek között maximum 60 napos határidőt javasol.
- Kötelező bankszámlaszám: Az átutalásos számlán kötelező feltüntetni a kibocsátó belföldi pénzforgalmi jelzőszámát.
- Készpénz-korlátozás: A kapcsolt vagy üzleti vállalkozások közötti készpénzes kifizetések havi összeghatára legfeljebb 1,5 millió forint lehet adózónként.
Mi az az átutalásos számla és hogyan működik?
Az átutalásos számla olyan fizetési halasztást biztosító bizonylat, amelynél a teljesítés és a tényleges pénzügyi rendezés időben elválik egymástól. Ez a bizonylattípus a vállalkozások közötti (B2B) kereskedelem leggyakoribb elszámolási formája.
Magyarországon az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) nem határoz meg külön fogalmat az átutalásos számlára. A gyakorlatban az átutalásos számla a fizetési mód megjelölésében és a bankszámlaszám kötelező szerepeltetésében különbözik más bizonylatoktól. A könyvelésben a kiállítás napján követelésként, a vevőnél pedig kötelezettségként határozzuk meg az ellenértéket.
Készpénzes vs. átutalásos számla különbségei
A készpénzes és az átutalásos számlák közötti különbségek alapvetően meghatározzák az adózási kötelezettségeket és a vállalkozások adminisztrációs terheit.
| Jellemző | Készpénzes számla | Átutalásos számla |
|---|---|---|
| Fizetés időpontja | A számla kiállításával egyidejűleg történik. | A számlán feltüntetett jövőbeli fizetési határidőig. |
| Készpénzfizetési korlát | Havi 1,5 millió HUF felett jogilag tiltott cégek között. | Nincs jogszabályi összeghatár az átutalásra. |
| Kötelező bankszámlaszám | Nem kötelező elem a számla képén. | Kötelező elem a kibocsátó bankszámlaszáma. |
| Könyvelési lépések | Azonnali pénztári elszámolás történik. | Először vevőkövetelésként kerül rögzítésre. |
Milyen kötelező adatoknak kell szerepelnie a számlán?
Az átutalásos számlának tartalmaznia kell minden olyan kötelező adatot, amelyet az áfatörvény előír az adólevonási jog érvényesítéséhez.
- A számla kibocsátásának kelte: Az a naptári nap, amikor a bizonylatot ténylegesen előállítják.
- A teljesítés időpontja: Az a nap, amelyen a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás a valóságban megvalósult.
- Fizetési határidő: Az a végső dátum, ameddig a vevőnek az átutalást el kell indítania.
- A felek adatai: A kibocsátó és a vevő neve, címe, valamint adószáma.
- A kibocsátó bankszámlaszáma: Az a belföldi fizetési számla, amelyre a vevőnek utalnia kell.
- A termék vagy szolgáltatás megnevezése és értéke: Az adó alapja, az adó mértéke és az áthárított áfa összege.
Mikor kell kiállítani az átutalásos számlát?
Az átutalásos számlát a gazdasági esemény teljesítését követő ésszerű határidőn belül kell kiállítani az adóhatósági szabályok betartásával.
Az Áfa tv. szerint a számlát a teljesítés napjától számított 8 napon belül kötelező kiállítani, ha a számla áfát tartalmaz. Amennyiben a vállalkozás pénzforgalmi elszámolást választott, az adófizetési kötelezettség csak a számla pénzügyi rendezésekor, azaz az utalás megérkezésekor keletkezik.
Hogyan történik az átutalásos számla könyvelése?
Az átutalásos számla könyvelése két különálló lépésből áll a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a pontos mérlegbeszámoló elkészítése érdekében.
A számla kiállításakor a könyvviteli nyilvántartásban a nettó összeget árbevételként, az áfát fizetendő adóként, a bruttó összeget pedig a vevővel szembeni követelésként rögzítik. Amikor a vevő átutalása megérkezik a vállalkozás bankszámlájára, a könyvelő a bankkivonat alapján a vevőkövetelést vezeti ki a pénzeszközök növekedésével szemben.
Mi a teendő, ha a vevő nem fizeti ki a számlát?
Ha a fizetési határidő eredménytelenül telt el, a vállalkozásnak azonnal meg kell kezdenie a követelés kezelését a pénzügyi veszteségek minimalizálása érdekében.
A Polgári Törvénykönyv alapján a határidő lejárta után a vállalkozás jogosult késedelmi kamatot és behajtási költségátalányt felszámítani a partner felé. Tartós nemfizetés esetén a számla kibocsátója fizetési meghagyásos eljárást indíthat a közjegyzőknél.
Az Áfa tv. szigorú feltételek mellett lehetőséget biztosít arra, hogy a vállalkozás mérsékelje az adóalapját a behajthatatlan követelésnek minősülő, ki nem fizetett számlák után, így az előre befizetett áfa visszakérhetővé válhat.
Van-e kötelező fizetési határidő átutalásos számla esetén?
Nincs általános kötelező jogszabályi határidő, a felek megegyezése az irányadó. Viszont üzleti partnerek közötti szerződésekben a fizetési határidő a Polgári Törvénykönyv alapján főszabályként nem haladhatja meg a 60 napot.
Lehet-e készpénzzel kiegyenlíteni egy átutalásosként kiállított számlát?
Igen, jogilag lehetséges az átutalásos bizonylat készpénzes rendezése is. Ebben az esetben a kifizetésről készpénz-befizetési bizonylatot kell kiállítani, és figyelni kell a jogszabályban előírt havi 1,5 millió forintos készpénzfizetési korlátra.
Mi a különbség a teljesítés időpontja és a fizetési határidő között?
A teljesítés időpontja az a nap, amikor a szolgáltatás vagy termék átadása ténylegesen megtörtént és az adófizetési kötelezettség főszabály szerint beáll. A fizetési határidő az a naptári nap, ameddig a vevőnek pénzügyileg rendeznie kell a tartozását.
Hogyan érinti a pénzforgalmi szemléletű adózás az átutalásos számlát?
Pénzforgalmi szemlélet esetén a kibocsátónak csak akkor kell befizetnie az áfát az állami költségvetésbe, ha a vevő az átutalásos számla ellenértékét ténylegesen átutalta és az megérkezett a bankszámlára.