Egyéni vállalkozás adózása Magyarországon: KATA, átalányadó és tételes elszámolás
Részletes útmutató az egyéni vállalkozók adózási formáiról: KATA kisadózás, átalányadózás költséghányaddal és vállalkozói jövedelem szerinti tételes adózás.
Az egyéni vállalkozóknak Magyarországon a KATA (kisadózó vállalkozók tételes adója), az átalányadózás, vagy a klasszikus tételes költségelszámolás (vállalkozói jövedelem szerinti adózás) áll rendelkezésükre. A legoptimálisabb döntés meghozatalához elengedhetetlen a várható bevétel összege, az üzleti kiadások mértéke, valamint a vállalkozó főállású vagy mellékállású státuszának pontos meghatározása.
Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)
- KATA: Havi 50 000 Ft tételes adó fizetendő, amely 18 millió Ft éves bevételi kerethatárig választható kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak.
- Átalányadózás: A jövedelmet törvényi költséghányad (általánosan 40%, esetenként 80% vagy 90%) alkalmazásával kell kiszámítani, elkerülve a számlaalapú költségelszámolást.
- Vállalkozói jövedelem szerinti adózás: A ténylegesen felmerült, bizonylattal igazolt költségeket kell levonni a bevételből, amely után 9% vállalkozói SZJA fizetendő.
- KIVA: Egyéni vállalkozók közvetlenül nem, kizárólag az egyéni cégként működő entitások választhatják ezt az adózási rendszert.
Melyik adózási formát válasszam egyéni vállalkozóként?
A legmegfelelőbb adózási rendszert a vállalkozás jellege, a vevőkör típusa és a várható költségszint alapján kell meghatározni. A KATA kizárólag lakossági ügyfeleknek szolgáltató, fixen főállású egyéni vállalkozóknak ideális választás.
Az átalányadózás a leginkább rugalmas, középutas megoldás azon vállalkozóknak, akiknek alacsony a tényleges költségük, vagy munkaviszony mellett indítanak vállalkozást. A vállalkozói jövedelemadózást a magas anyag- és eszközigényű tevékenységek végzőinek érdemes alkalmazniuk, ahol a valós költségek pontos elszámolása lényegesen csökkenti a nettó nyereség utáni adóalapot.
Hogyan adóznak az egyéni vállalkozók Magyarországon?
Az egyéni vállalkozások alapítását és működési feltételeit az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szabályozza. A nyilvántartásba vételi eljárásért és a bejelentések fogadásáért az Állami Adó- és Vámhivatal (NAV) felel.
A vállalkozók adókötelezettségeit és a választható adózási formákat alapvetően a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.), valamint a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény határozzák meg. A NAV-hoz benyújtott bejelentkezési adatlapon kell jelezni az induláskor alkalmazni kívánt adózási módot.
KATA (Kisadózó vállalkozók tételes adója) szabályai 2026-ban
A KATA szabályrendszere rendkívül egyszerűsített adózási formát biztosít, amely havi 50 000 forint tételes adó megfizetésével kiváltja a legfontosabb vállalkozói és személyi típusú közterheket. A naptári évben 18 millió forintos bevételi határig alkalmazható.
A 2022. évi XIII. törvény előírása alapján a havi adót a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni a NAV részére. Ha a vállalkozás bevétele a naptári évben meghaladja a 18 millió forintot, a keret feletti részre 40%-os mértékű különadót kell fizetni. A különadó bevallása és megfizetése az adóévet követő év február 25-éig esedékes.
Ki választhatja a KATA adózást?
A KATA adózási formát kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják, akik nem rendelkeznek legalább heti 36 órás munkaviszonnyal, és nem kiegészítő tevékenységűek.
A törvény egyértelműen kizárja a választás lehetőségéből azokat a vállalkozásokat, amelyek az ÖVTJ 68.20 alatti saját tulajdonú ingatlan bérbeadása tevékenységből szereznek bevételt az adott évben. Megszűnést követően a jogszabály 12 hónapos várakozási időt ír elő az ismételt bejelentkezés előtt.
Átalányadózás: a legnépszerűbb középutas megoldás
Az átalányadózás egy olyan elszámolási módszer, amelynél a vállalkozó a bevételeiből a jogszabályban rögzített költséghányad levonásával állapítja meg az adóköteles jövedelmét. A jövedelem után 15% SZJA, 18,5% TB-járulék és 13% szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) fizetendő.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az általános költséghányad mértéke 40%, de egyes kiemelt tevékenységeknél ez az arány 80% vagy 90% is lehet. Ez a módszer mentesít a bizonylatok alapján történő tételes költséggyűjtés és könyvelés alól.
Milyen bevételi korlátok vonatkoznak az átalányadóra?
Az átalányadózás választásának és fenntartásának szigorú bevételi feltételei vannak, amelyek az éves minimálbér aktuális mértékéhez kapcsolódnak.
- Az általános tevékenységet végző egyéni vállalkozók esetében az éves bevételi korlát az éves minimálbér tízszerese.
- Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozók esetén a bevételi korlát lényegesen magasabb, az éves minimálbér ötvenszerese.
Vállalkozói jövedelem szerinti (tételes) adózás
A vállalkozói jövedelem szerinti adózás a klasszikus elszámolási rendszer, amelyben a vállalkozó a bevételeit csökkentheti a hivatalosan igazolt, felmerült vállalkozási költségekkel. A fennmaradó adóalap után 9% vállalkozói SZJA-t kell fizetni.
A vállalkozásból adózás után kivont nyereség vállalkozói osztalékalapként osztható fel, amelyet további 15% SZJA és 13% szociális hozzájárulási adó terhel a törvényi korlátok figyelembevételével. A vállalkozó saját munkájáért vállalkozói kivétet is elszámolhat, amely bérjövedelemként adózik és járulékköteles.
KIVA egyéni cégként: mikor éri meg a kisvállalati adó?
A KIVA választására egyéni vállalkozóként közvetlenül nincs lehetőség, azonban az egyéni vállalkozásból átalakult egyéni cégek jogosulttá válhatnak erre az adózási formára a 2012. évi CXLVII. törvény szerint.
A KIVA-alanyiság létrejöttének alapfeltétele, hogy az egyéni cég átlagos statisztikai létszáma ne haladja meg a 100 főt, az éves bevétele és mérlegfőösszege pedig maximum 6 milliárd forint legyen. A KIVA mértéke az adóalap 10%-a, amely kiváltja a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót.
Egyéni vállalkozási adónemek összehasonlítása 2026
Az alábbi táblázat közvetlenül összefoglalja az egyéni vállalkozók számára elérhető adózási formákat a legfontosabb gazdasági és adminisztratív szempontok alapján.
| Szempont | KATA | Átalányadózás | Vállalkozói jövedelem adózás | KIVA (egyéni cég) |
|---|---|---|---|---|
| Havi fix adó / Adómérték | 50 000 Ft/hó | 15% SZJA + járulékok | 9% vállalkozói SZJA + osztalékadó | 10% adómérték |
| Bevételi korlát | 18 millió Ft | Éves minimálbér 10-szerese / 50-szerese | Nincs korlátozva | 6 milliárd Ft |
| Adminisztrációs igény | Minimális | Közepes | Magas, tételes könyvelés | Magas, kettős könyvvitel |
| Főállású státusz feltétel | Igen, kötelező | Nem feltétel | Nem feltétel | Nem feltétel |
Visszaléphetek a KATA adózás alá, ha időközben megszüntettem a vállalkozásomat?
A 2022. évi XIII. törvény 6. § (1) bekezdése alapján a KATA alanyiság megszűnését követő 12 hónapon belül nem választható ismételten ez az adózási forma.
Hogyan módosul a KATA-s egyéni vállalkozó nyugdíj- és táppénzalapja?
A havi tételes adót fizető kisadózó biztosítottnak minősül, az ellátások alapja a törvény értelmében havi 108 000 forintban van meghatározva.
Lehet-e ingatlant bérbeadni átalányadózó egyéni vállalkozóként?
Igen, az átalányadózásnál nincs olyan tiltó szabály az ingatlan bérbeadásra vonatkozóan, mint a KATA esetében, de a tevékenység adózási következményeit vizsgálni kell az Szja tv. alapján.
Milyen adókedvezmények érvényesíthetők az átalányadózás során?
Az átalányban megállapított jövedelem adóalapnak minősül, így abból igénybe vehetők a családi kedvezmények, az első házasok kedvezménye, a 25 év alattiak kedvezménye, valamint a 30 év alatti anyák kedvezménye is.
Kötelező-e könyvelőt megbízni a tételes költségelszámolásos adózásnál?
Nem kötelező jogilag, de a bonyolult bizonylat- és nyilvántartási kötelezettségek, valamint a szigorú adóalap-korrekciós szabályok miatt szakember bevonása erősen ajánlott.