Egyéni vállalkozás adózása 2026: KATA és átalányadó
Részletes útmutató az egyéni vállalkozások 2026-os adózásáról Magyarországon. Hasonlítsa össze a KATA, az átalányadózás és a vállalkozói SZJA legfontosabb szabályait.
Az egyéni vállalkozás adózásának kiválasztása Magyarországon a legfontosabb lépés az indulás előtt, ahol jelenleg három fő adózási forma áll a vállalkozók rendelkezésére. Az ideális adózási mód kiválasztását alapvetően meghatározza a tervezett éves bevétel, a tevékenység jellege, valamint a céges ügyfélkör megléte. A döntést érdemes a 2026. évre érvényes, havi 367 500 Ft-os minimálbér alapulvételével kalkulálni.
A legfontosabb tudnivalók összefoglalása
A három különböző adózási forma alapvetően eltérő adminisztrációs terheket, adókulcsokat és bevételi korlátokat jelent a vállalkozók számára. Az alábbi összehasonlítás segít áttekinteni a legfontosabb jellemzőket a 2026-os szabályozás szerint.
| Jellemző | KATA | Átalányadózás | Vállalkozói SZJA |
|---|---|---|---|
| Havi fix adó / Adókulcs | 50 000 Ft tételes adó | 15% SZJA az adóalap után | 9% vállalkozói SZJA + 15% osztalékadó |
| Éves bevételi korlát | 18 millió Ft | Kb. 44,1 millió Ft (10x minimálbér) | Nincs jogszabályi korlát |
| Céges számlázás | Szigorúan tilos (csak magánszemélyeknek) | Megengedett | Megengedett |
Hogyan működik az egyéni vállalkozás adózása Magyarországon?
Magyarországon az egyéni vállalkozás indításakor kötelezően választani kell a törvény által biztosított adózási rendszerek egyikét. A vállalkozóknak a működésük megkezdése előtt fel kell mérniük a várható költségeiket és a potenciális partneri kört is. A 2026-os minimálbér havi 367 500 Ft-os összege közvetlenül befolyásolja az átalányadózás értékhatárait és a fizetendő minimumjárulékok mértékét.
Kiknek érheti meg a KATA (Kisadózó vállalkozók tételes adója)?
A KATA adózási formát kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják az arra alkalmas tevékenységi körökben. Ez a rendszer rendkívül alacsony adminisztrációt és fix havi költségeket biztosít a lakosságnak szolgáltatók számára.
A 2022. évi XIII. törvény rendelkezései alapján a KATA szerint adózó egyéni vállalkozásokra az alábbi rendkívül szigorú és pontos feltételrendszer vonatkozik:
- Havi fix 50 000 Ft tételes adót kell fizetni minden megkezdett naptári hónapra.
- Az éves adómentes bevételi keretösszeg maximum 18 millió Ft lehet.
- A 18 millió forintos éves keretet meghaladó bevétel után 40%-os különadót kell fizetni.
- Kifizetőtől, azaz cégektől vagy jogi személyektől szigorúan tilos bevételt szerezni, ennek megszegése a KATA-jogviszony azonnali megszűnését vonja maga után.
Hogyan változik az ellátások alapja és a TB KATA adózás mellett?
A 2022. évi XIII. törvény 9. § (1) bekezdése alapján a KATA adózást választó kisadózó biztosítottnak minősül, ám a társadalombiztosítási ellátások számítási alapja csupán havi 108 000 Ft.
Ez az alacsony járulékalap közvetlenül és kedvezőtlenül érinti a jövőbeli állami juttatások mértékét. A vállalkozónak számolnia kell azzal, hogy a gyermekgondozási díj (GYED), a táppénz, valamint a majdani öregségi nyugdíj összege is ezen alacsony alap szerint kerül megállapításra.
Miért az átalányadózás a legnépszerűbb adózási forma?
Az átalányadózás azért a legnépszerűbb rendszer, mert lehetőséget ad céges partnerek számlázására is, miközben kedvező adósávokat biztosít. Ebben a formában nem kell a tényleges költségszámlákat gyűjteni, hanem törvényben rögzített vélelmezett költséghányadokkal dolgozhat a vállalkozó.
Az átalányadózás során a bevételből levonható elismert költséghányad mértékét és a fizetendő személyi jövedelemadót az alábbi táblázat foglalja össze:
| Költséghányad | Érintett főbb tevékenységtípusok | Személyi jövedelemadó (SZJA) mértéke |
|---|---|---|
| 40% | Általános és legtöbb szolgáltató tevékenység | 15% (az adóköteles jövedelemrész után) |
| 80% | Kereskedelmi tevékenységek, meghatározott szakmunkák | 15% (az adóköteles jövedelemrész után) |
| 90% | Mezőgazdasági tevékenységek | 15% (az adóköteles jövedelemrész után) |
Mekkora az átalányadó bevételi korlátja 2026-ban?
Az átalányadózás választásának és megtartásának felső bevételi korlátja az éves minimálbérhez van kötve. Az adórendszer főszabály szerint az éves minimálbér tízszereséig engedi alkalmazni ezt az adózási formát.
A 2026-os 367 500 Ft-os havi minimálbér alapulvételével a normál átalányadós bevételi keretösszeg 44,1 millió Ft. Az exkluzívan kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozók számára az értékhatár jóval magasabb, az éves minimálbér ötvenszerese lehet.
Hogyan kell fizetni a járulékokat az átalányadózásban?
Főfoglalkozású átalányadózóként a járulékalap negyedéves göngyölítéses módszerrel kerül meghatározásra, de havonta el kell érnie a törvényi minimumot. A társadalombiztosítási járulék mértéke a 2019. évi CXXII. törvény alapján 18,5%.
A szociális hozzájárulási adó mértéke a 2018. évi LII. törvény szerint 13%, melyet szintén legalább a minimálbér után meg kell fizetni. Ha a kiszámított negyedéves átalányjövedelem nem éri el a minimálbért, a járulékokat akkor is a minimálbér mint minimum-járulékalap után kell teljesíteni.
Mikor előnyös a vállalkozói SZJA (tételes költségelszámolás)?
A vállalkozói SZJA rendszerét akkor érdemes választani, ha a vállalkozásnak kifejezetten magasak és számlával igazolhatóak a tényleges kiadásai. Ilyen kiadásnak minősülhet a magas anyagköltség, az irodabérlet, az eszközvásárlások vagy az alkalmazottak bérköltsége.
Ebben az adózási formában a számlával igazolt költségek levonása után megmaradó vállalkozói adóalapot 9% vállalkozói SZJA terheli. Ezen felül a vállalkozásból kivont jövedelem után 15% személyi jövedelemadót, valamint az osztalékalapként kivett összeg után további 15% SZJA-t és 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni.
Milyen kötelező járulékokat kell fizetni 2026-ban?
A nem KATA adózású főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak kötelezően meg kell fizetniük a törvény által előírt minimális járulékokat, függetlenül attól, hogy realizáltak-e bevételt a tárgyhónapban.
A kötelező járulékok mértékét, alapjait és a mentesülési szabályokat a következő táblázat részletezi a hatályos jogszabályok alapján:
| Közteher megnevezése | Adókulcs | Fizetési kötelezettség alapja és korlátai |
|---|---|---|
| Társadalombiztosítási járulék (TB) | 18,5% | A 2019. évi CXXII. törvény alapján az alap legalább a havi minimálbér összege. |
| Szociális hozzájárulási adó (Szocho) | 13% | A 2018. évi LII. törvény alapján havonta legalább a minimálbér után fizetendő. |
| Szocho felső határa | Maximum limit | A Szochót az éves minimálbér 24-szeresének eléréséig kötelező fizetni. |
| Mellékállású vállalkozó mentessége | Kivétel | Heti 36 órás munkaviszony megléte esetén a minimum-járulékalap szabálya nem érvényesül. |
Egyéni vállalkozás indítása: adózási tippek kezdőknek
Az egyéni vállalkozás elindítása előtt elengedhetetlen egy szakképzett, aktív részvétele a tervezési folyamatban. Egy tapasztalt könyvelő megbízása már a hatósági regisztráció ügyintézése előtt kritikus fontosságú, mivel az utólagos korrekciókra sokszor nincs törvényes lehetőség.
A szakember segít pontosan kiszámítani a várható bevételek és költségek mentén az adóterheket, segít kiválasztani a legoptimálisabb adózási formát, és elkerülni az olyan végzetes adminisztratív hibákat, mint például a tiltott céges számlázás KATA adóalanyként.
KATA-sként számlázhatok cégeknek vagy csak magánszemélyeknek?
A 2022. évi XIII. törvény szigorú előírásai szerint KATA adózóként kizárólag lakossági ügyfeleknek, azaz magánszemélyeknek lehet számlázni. Ha bármilyen kifizetőtől (cégtől vagy szervezettől) bevétel érkezik a vállalkozáshoz, a KATA-alanyiság azonnal megszűnik.
Milyen határidővel kell bevallani és befizetni az átalányadót?
Az átalányadózó egyéni vállalkozóknak a szociális hozzájárulási adót negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallaniuk és megfizetniük a 2018. évi LII. törvény 19. § (2) bekezdése alapján. Az éves SZJA-bevallás benyújtásának és rendezésének határideje május 20.
Hogyan adózik az egyéni vállalkozó, ha van heti 36 órás főállása?
A heti 36 órás munkaviszony mellett végzett mellékállású egyéni vállalkozás esetében nem érvényesül a minimális járulékfizetési kötelezettség a 2018. évi LII. törvény 9. § (5) bekezdése szerint. A vállalkozó csak a ténylegesen megszerzett vállalkozói jövedelme után köteles megfizetni a TB-járulékot és a szociális hozzájárulási adót.
Alkalmazható-e a kisvállalati adó (KIVA) egyéni vállalkozói formában?
Nem, a kisvállalati adózás (KIVA) a 2012. évi CXLVII. törvény rendelkezései alapján kizárólag egyéni cégek és társas vállalkozások (például Kft., Bt.) számára elérhető kedvezményes adózási forma, így a hagyományos egyéni vállalkozásokra közvetlenül nem alkalmazható.