Egyéni vállalkozás indítása: lépések és adózás 2026-ban
Ismerje meg az egyéni vállalkozás elindításának lépéseit Ügyfélkapun keresztül, a szükséges adatokat, valamint a KATA, az átalányadó és a VSZJA közötti főbb különbségeket.

Az egyéni vállalkozás indítása Magyarországon egy teljesen elektronikus és díjmentes folyamat, amely az Ügyfélkapun keresztül végezhető el. A vállalkozói tevékenység a sikeres nyilvántartásba vétel napján azonnal megkezdhető, így az ügyintézés rendkívül gyors. Az indulás előtt azonban kiemelten fontos a megfelelő adózási forma kiválasztása, mivel ez határozza meg a jövőbeli adóterheket és az adminisztrációs kötelezettségeket.
Legfontosabb tudnivalók az egyéni vállalkozás indításáról
- Az egyéni vállalkozás alapítása teljesen díj- és illetékmentes eljárás.
- A tevékenység a hatósági nyilvántartásba vétel napján azonnal, várakozási idő nélkül megkezdhető.
- Az indításhoz aktív és érvényes elektronikus azonosítás (Ügyfélkapu+ vagy digitális állampolgárság) szükséges.
- 2026-ban három fő adózási útvonal közül lehet választani: KATA, átalányadó vagy vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA).
- Az adózási formát már a regisztrációs űrlap kitöltésekor meg kell jelölni a NAV felé történő bejelentkezésként.
Hogyan történik az egyéni vállalkozás indítása Ügyfélkapun?
Az egyéni vállalkozás elindítása kizárólag elektronikus úton kezdeményezhető a hivatalos kormányzati felületen keresztül. A folyamat nem intézhető telefonon, de személyes segítséget lehet kérni az illetékes területi gazdasági kamaráknál.
- Ügyfélkapus bejelentkezés: Első lépésként be kell jelentkezni a Személyre Szabott Ügyintézési Felületre (SZÜF - gov.hu) az Ügyfélkapu+ azonosítóval.
- Űrlap megkeresése: A felületen ki kell választani az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentésére szolgáló elektronikus űrlapot.
- Adatok és nyilatkozatok kitöltése: Pontosan meg kell adni a személyes adatokat, a választott tevékenységeket, a székhelyet és az adózási nyilatkozatokat.
- Adatlap beküldése: Az űrlap ellenőrzése után a rendszer elektronikusan továbbítja a bejelentést a nyilvántartást vezető szervhez.
- Nyilvántartásba vétel: A sikeres feldolgozást követően a hatóság nyilvántartásba veszi a vállalkozást, amelyről elektronikus értesítést küld.
Milyen adatok megadása kötelező a bejelentés során?
A bejelentés során a 254/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet alapján meghatározott kötelező adatokat és nyilatkozatokat kell az űrlapon feltüntetni. Ezek a következők:
- Személyes azonosító adatok: Teljes név, születési név, anyja neve, születési hely és idő, lakcím, valamint az állampolgárság.
- Kizáró okok hiánya: Hivatalos nyilatkozat arról, hogy a kérelmezővel szemben nem állnak fenn a törvényben meghatározott kizáró okok.
- Tevékenységi körök: A főtevékenység és az egyéb kapcsolódó tevékenységek megjelölése a hivatalos ÖVTJ-kódok alapján.
- Székhely és telephely adatai: A vállalkozás hivatalos székhelyének, esetleges telephelyének vagy fióktelepének pontos címe.
- NAV adózási nyilatkozat: Az állami adóhatósághoz való bejelentkezés adatai, kiemelten a választott adózási forma (KATA, átalányadó vagy VSZJA).
- Kamarai nyilvántartás: Az illetékes területi gazdasági kamarához történő bejelentkezésre vonatkozó kérelem jóváhagyása.
Milyen adózási formát válasszak 2026-ban?
A megfelelő adózási mód kiválasztása kulcsfontosságú lépés, mert ez közvetlenül befolyásolja a nettó jövedelmet és a könyvelési feladatokat. Az alábbi táblázat az egyéni vállalkozók számára elérhető háróm fő adózási formát hasonlítja össze.
| Szempont | KATA | Átalányadó | VSZJA |
|---|---|---|---|
| Éves bevételi korlát | 18 millió Ft (felette 40% különadó) | Kb. 18 millió Ft (kereskedelemben több) | Nincs jogszabályi korlát |
| Havi fix adóterhelés | 50 000 Ft/hó | Nincs fix összeg | Nincs fix összeg |
| Költségelszámolás módja | Nem lehetséges | Százalékos költséghányad (40-90%) | Tételes, bizonylatok alapján |
| Mellékállásban végezhető? | Nem (csak főállású választhatja) | Igen, kifejezetten előnyös | Igen, alkalmazható |
| Adminisztráció szintje | Rendkívül egyszerű | Közepes szintű | Összetett, könyvelőt igényel |
Mikor éri meg a KATA (Kisadózó vállalkozók tételes adója)?
A KATA a legegyszerűbb adózási forma, amely havonta fix 50 000 Ft tételes adó megfizetését írja elő a 2022. évi XIII. törvény rendelkezései szerint. Ez az adónem mentesít a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó kiszámítása és megfizetése alól.
A KATA választásának és megtartásának azonban szigorú törvényi feltételei és korlátai vannak:
- Kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja, akinek nincs legalább heti 36 órás munkaviszonya.
- Csak magánszemélyeknek teljesíthet szolgáltatást vagy értékesíthet terméket; cégektől, jogi személyektől nem szerezhet bevételt.
- Nem választható olyan évben, amikor a vállalkozó ingatlan bérbeadásból szerez jövedelmet.
- Az éves bevételi keret 18 millió forint, az ezt meghaladó részre 40%-os különadót kell fizetni.
- Nem választhatja az a vállalkozó, akinek az adószámát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a megelőző 12 hónapban törölte.
Mikor jobb választás az átalányadózás?
Az átalányadózás a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján működő, rendkívül népszerű adózási forma. Kiváló alternatívát jelent azoknak, akik kiesnek a KATA rendszeréből vagy cégeknek is számláznak.
- Mellékállásban is választható: Heti 36 órás munkaviszony mellett is alkalmazható, így ideális másodállású vállalkozóknak.
- Nincs számlázási korlát cégekre: Bármilyen vállalkozásnak, jogi személynek és magánszemélynek is szabadon lehet számlázni.
- Kedvező költséghányadok: A tevékenység típusától függően 40%, 80% vagy akár 90% elismert költséghányad vonható le a bevételből bizonylatok nélkül.
- Adómentes sáv: A mindenkori minimálbérhez kötött éves jövedelemhatárig a jövedelem rész adómentes lehet.
Kinek javasolt a vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA)?
A vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA) egy klasszikus, tételes költségelszámoláson alapuló adózási forma. Ennél az adónál a vállalkozó a tényleges, számlával igazolt kiadásait vonhatja le a bevételeiből a nettó jövedelem megállapításához.
Ez a rendszer leginkább azon vállalkozóknak javasolt, akik magas alapanyag-költéséggel, jelentős eszközbeszerzésekkel vagy magas bérleti díjakkal dolgoznak. Mivel az adó alapját a tényleges nyereség képezi, magas költségszint esetén ez az adónem kedvezőbb nettó eredményt adhat, mint a fix kulcsos átalányadó.
Milyen további kötelezettségekre kell figyelni az indítás után?
A sikeres nyilvántartásba vétel után az egyéni vállalkozónak több adminisztratív és törvényi kötelezettséget is teljesítenie kell a jogszerű működéshez.
- Kamarai regisztráció: A nyilvántartásba vételt követő 5 napon belül kötelező regisztrálni a területileg illetékes kereskedelmi és iparkamarához.
- Helyi iparűzési adó: Be kell jelentkezni a székhely szerinti önkormányzat adóhatóságánál a helyi iparűzési adó hatálya alá.
- Bankszámlanyitás: Bár a lakossági bankszámla is használható bizonyos esetekben, az áfás vállalkozóknak kötelező külön vállalkozói bankszámlát fenntartani.
- Számlázó program: Gondoskodni kell egy jogszabályoknak megfelelő, a NAV-hoz bekötött online számlázó program használatáról.
- Könyvelő kiválasztása: Az adózási és bevallási szabályok betartása érdekében javasolt szakképzett könyvelő segítségét igénybe venni.
Mennyibe kerül az egyéni vállalkozás elindítása?
Az egyéni vállalkozás elindítása teljesen ingyenes. Az Ügyfélkapun keresztül végzett bejelentési és nyilvántartási eljárás díj- és illetékmentes.
Lehet egyéni vállalkozásom, ha van heti 36 órás munkaviszonyom?
Igen, lehet egyéni vállalkozása heti 36 órás munkaviszony mellett is. Ebben az esetben a vállalkozás másodállásnak minősül, ami kedvezőbb járulékfizetési szabályokat jelent átalányadózás vagy VSZJA esetén, azonban a KATA adózási formát így nem választhatja.
Hogyan módosíthatom a vállalkozásom adatait a regisztráció után?
A vállalkozás adatainak módosítása (például székhelyváltozás vagy új tevékenységi kör felvétele) kizárólag elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül intézhető a változás-bejelentő űrlap kitöltésével.
Beleszámít-e a KATA-s időszak a nyugdíjba és a TB-ellátásba?
Igen, a KATA-s időszak alatt a vállalkozó biztosítottnak minősül. A havi 50 000 Ft tételes adó megfizetése mellett az ellátások számítási alapja havonta 108 000 Ft a hatályos jogszabályok szerint.