Egyéni vállalkozás indítása: Lépésről lépésre útmutató
Az egyéni vállalkozás elindítása egyszerű, online és díjmentes folyamat Magyarországon. Ismerje meg az alapítás lépéseit, a KATA, az átalányadózás és a VSZJA szabályait!
Hogyan történik az egyéni vállalkozás indítása 2026-ban? Az egyéni vállalkozás alapítása teljesen online, ingyenesen és gyorsan elintézhető az állami Webes Ügysegéd vagy az ONYA (Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás) felületén keresztül. A regisztráció benyújtása után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szinte azonnal, legtöbbször még a bejelentés napján kiadja a vállalkozás adószámát és nyilvántartási számát.
Legfontosabb tudnivalók az egyéni vállalkozás indításáról
- Díjmentes alapítás: Az egyéni vállalkozás elindításáért sem illetéket, sem igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.
- Online ügyintézés: A bejelentés és az adózási mód kiválasztása elektronikusan, Ügyfélkapu+ hozzáféréssel történik.
- Adózási formák 2026-ban: Választható a havi 50 000 forintos fix adójú KATA, az adminisztratív korlátok nélküli átalányadózás, vagy a tételes VSZJA.
- Alanyi ÁFA-mentesség: Évi 18 millió forintos árbevételig választható az alanyi adómentesség, amely felett ÁFA-bejelentési kötelezettség keletkezik.
- Kötelező adminisztráció: Minden vállalkozónak rendelkeznie kell székhellyel, NAV-bekötött számlázóval és bevételi nyilvántartással.
Hogyan történik az egyéni vállalkozás indítása 2026-ban?
Az egyéni vállalkozás indítása teljesen ingyenes és online zajlik a Webes Ügysegéd vagy az ONYA felületén.
A bejelentéshez csupán egy aktív Ügyfélkapu+ hozzáférésre és az adatok pontos kitöltésére van szükség. Az eljárás illetékmentes, így a leendő vállalkozónak a regisztráció során semmilyen állami díjat nem kell fizetnie.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a beérkezett adatok alapján azonnal generálja az adószámot és bejegyzi a vállalkozást a nyilvántartásba. A teljes folyamat általában mindössze néhány órát, legfeljebb 1-2 munkanapot vesz igénybe.
Mik az egyéni vállalkozás alapításának törvényi előfeltételei?
Az egyéni vállalkozás alapításának jogi feltételeit a 2009. évi CXV. törvény (Evectv.) határozza meg szigorúan.
A törvényi előírások alapján kizárólag cselekvőképes természetes személyek indíthatnak egyéni vállalkozást hazánkban. Az alapítónak rendelkeznie kell magyar állampolgársággal, EGT-állampolgársággal, vagy érvényes tartózkodási engedéllyel.
A jogszabály kizáró okokat is rögzít, amelyek megléte esetén a tevékenység nem kezdhető meg. Nem lehet egyéni vállalkozó az, aki gazdálkodó szervezetben korlátlanul felelős tag, vagy akit a bíróság jogerősen eltiltott a vállalkozási tevékenység gyakorlásától.
Az egyéni vállalkozás alapításának 6 lépése
Az egyéni vállalkozás elindítása hat, egymásra épülő adminisztratív lépésből áll a törvényes működés megkezdéséig.
- Előfeltételek és adatok ellenőrzése: Ellenőrizze a jogosultságot az Evectv. alapján, keresse ki a megfelelő ÖVTJ-kódokat, és határozza meg a székhelyét.
- Regisztráció a Webes Ügysegéden: Lépjen be az Ügyfélkapu+ segítségével az online felületre, majd töltse ki a bejelentő űrlapot.
- Adószám megszerzése: Várja meg, amíg az adóhatóság automatikusan kiállítja az adószámot és az egyéni vállalkozói nyilvántartási számot.
- Adózási forma kiválasztása: Jelölje meg a vállalkozásának leginkább megfelelő adózási formát (KATA, átalányadó vagy VSZJA).
- ÁFA-státusz meghatározása: Nyilatkozzon arról, hogy választja-e az alanyi ÁFA-mentességet a 18 millió forintos éves értékhatár alatt.
- Számlázó szoftver beállítása: Válasszon egy NAV-bekötéssel rendelkező online számlázóprogramot, és regisztrálja azt a hatóságnál a számlaadási kötelezettség teljesítéséhez.
Milyen adózási formát válasszak 2026-ban?
Az adózási mód megválasztása határozza meg a vállalkozás adminisztrációs terheit és a fizetendő közterhek mértékét.
| Adózási forma | Bevételi korlát | Főbb adóterhek | Kinek ajánlott? |
|---|---|---|---|
| KATA | 18 millió Ft / év | Havi 50 000 Ft fix tételes adó | Főfoglalkozású, lakossági ügyfeleknek szolgáltató egyéni vállalkozók számára. |
| Átalányadózás | Nincs korlát 2026-tól | 15% SZJA és járulékok a költséghányad feletti jövedelem után | Szolgáltatóknak, kereskedőknek, akiknek alacsony vagy rugalmas a költségszintjük. |
| VSZJA | Nincs korlát | 15% SZJA a vállalkozói kivét után, osztalékadó és járulékok | Magas induló- vagy működési költséggel rendelkező, tőkeigényes vállalkozásoknak. |
Ki választhatja a KATA adózást?
A KATA adózást kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják, akiknek nincs munkaviszonyuk vagy egyéb kizáró státuszuk.
A 2022. évi XIII. törvény szabályai szerint a KATA-s vállalkozás nem nyújthat be bérbeadási szolgáltatást, és nem szerezhet bevételt ingatlanbérbeadásból. Az adózási forma éves bevételi kerete 18 millió forint, amely felett 40%-os különadó terheli a vállalkozót.
A kisadózó havi 50 000 forint tételes adót köteles fizetni a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig. Ez a fix összeg mentesít a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulék és az önálló szociális hozzájárulási adó megfizetése alól, miközben havi 108 000 forint ellátási alapot igazol a biztosítási jogviszonyban.
Hogyan működik az átalányadózás korlátok nélkül 2026-tól?
2026-tól megszűnt a korábbi bevételi korlát az átalányadózás választásánál, így bármekkora bevétel mellett alkalmazható.
Az egyéni vállalkozók átalányadózásának alapvető szabályairól szóló NAV-útmutató alapján a jövedelmet a bevételből levont fix költséghányaddal kell kiszámítani. A tevékenység típusától függően ez a költséghányad általánosan 40%, kiemelt iparágaknál 80%, a kizárólagos kiskereskedelemnél pedig 90%.
Az adózóknak az éves minimálbér felével megegyező összegű jövedelemig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Az átalányadózás választását az újonnan induló vállalkozók a regisztrációkor, a már működők pedig legkésőbb május 20-ig jelezhetik az adóhatóság felé.
Mikor éri meg a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (VSZJA)?
A VSZJA adózási forma akkor optimális, ha a vállalkozás működése során jelentős mennyiségű, igazolható költség merül fel.
A Vállalkozói jövedelemadózásról szóló NAV-tájékoztató szerint ennél a módszernél a tényleges kiadásokat számlával kell igazolni és levonni a bevételekből. A vállalkozó saját magának vállalkozói kivétet határoz meg és utal ki, amely után 15% SZJA és járulékok fizetendők.
A fennmaradó tiszta vállalkozói jövedelemből osztalékalap képezhető, amely után további 15% SZJA és 8% szociális hozzájárulási adó fizetendő az adóév végén. Ez a forma kötelező jelleggel precíz és teljes körű könyvviteli nyilvántartást, valamint könyvelő szaktudását igényli.
Hogyan számítandó a szociális hozzájárulási adó (szochó)?
A szociális hozzájárulási adó mértéke egységesen 13% az egyéni vállalkozók adóköteles jövedelme után.
A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók jövedelmére vonatkozó NAV-információs füzet alapján az adó alapja a VSZJA szerinti vállalkozói kivét, átalányadózás esetén pedig az átalányban megállapított adóköteles jövedelem havi összege.
A szociális hozzájárulási adónak 2026-ban meghatározott felső határa van, amely az éves minimálbér 24-szerese, azaz pontosan 7 747 200 forint. Ha a vállalkozó jövedelme eléri ezt a törvényi értékhatárt az adóévben, a felette lévő rész után már nem keletkezik szochó-fizetési kötelezettség.
Mennyibe kerül az egyéni vállalkozás elindítása?
Az egyéni vállalkozás alapítása és nyilvántartásba vétele teljesen díjmentes és illetékmentes Magyarországon, nincsenek hatósági eljárási költségek.
Lehet-e heti 36 órás állás mellett KATA-s egyéni vállalkozást indítani?
Nem. A 2022. évi XIII. törvény értelmében a KATA adózást kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják, így a heti 36 órát elérő munkaviszony kizáró oknak minősül.
Mi a teendő, ha átlépem az alanyi ÁFA-mentesség felső határát?
Ha az éves bevétele meghaladja a 18 millió forintos értékhatárt, az átlépést követő naptól a vállalkozás ÁFA-körössé válik, és bejelentési, valamint ÁFA-felszámítási kötelezettség keletkezik.
Kötelező-e könyvelőt megbízni az egyéni vállalkozás működtetéséhez?
Jogilag nem kötelező, de az összetett adóbevallások, a negyedéves adóelőlegek és a járulékok pontos kiszámítása miatt a VSZJA és az átalányadózás esetében kiemelten ajánlott szakemberhez fordulni.
Mikor kell megfizetni a negyedéves adóelőleget átalányadó esetén?
Az átalányadózásban keletkező adóköteles jövedelem után az adóelőleget negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell átutalni a NAV részére.