A szüneteltetett egyéni vállalkozás újraindítása lépésről lépésre
Részletes útmutató az egyéni vállalkozás újraindításához: az online ügyintézés menetétől kezdve a 2026-os KATA és átalányadózási szabályokig mindent megtalál.
A szüneteltetett egyéni vállalkozás újraindítása a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen (SZÜF) keresztül benyújtott elektronikus változásbejelentéssel történik. A bejelentést követő napon a vállalkozói tevékenység azonnal aktívvá válik a nyilvántartásban. Az újraindítás alkalmával a vállalkozónak ismételten nyilatkoznia kell a választott adózási formájáról, igazodva az aktuális törvényi keretekhez.
Legfontosabb tudnivalók az újraindításról
Az egyéni vállalkozás ismételt aktívvá tétele előtt érdemes tisztázni a legfontosabb jogi és adózási alapfeltételeket, amelyek meghatározzák a folyamat kereteit.
- Időbeli korlátok: Az egyéni vállalkozás szüneteltetése minimum 1 hónapig és legfeljebb 3 évig tarthat a jogszabályok szerint.
- Automatikus megszűnés: Amennyiben a 3 éves maximális szüneteltetési időtartam letelik, és nem kezdeményezi az újraindítást, a vállalkozói státusz véglegesen megszűnik.
- Azonnali hatály: Az újraindítási bejelentést követő naptól a vállalkozás jogilag ismét aktívnak minősül.
- Adózási döntés: Az újraindítással egyidejűleg meg kell határozni, hogy a KATA, az átalányadózás vagy a vállalkozói SZJA szabályai szerint kíván-e adózni.
Hogyan kell újraindítani a szüneteltetett egyéni vállalkozást?
A tevékenység folytatásának bejelentése kizárólag elektronikus úton, az állami szervek által biztosított online felületeken keresztül kezdeményezhető.
- Lépjen be a Személyre Szabott Ügyintézési Felületre (SZÜF) az ügyfélkapus azonosítójával.
- Töltse ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által közzétett, aktuális elektronikus változásbejelentési űrlapot.
- Tegye meg a szükséges nyilatkozatot arról, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására előírt törvényi feltételeknek továbbra is maradéktalanul megfelel.
- Adja le a nyilatkozatot, amelynek köszönhetően a tevékenység folytatásának kezdő napja a bejelentést követő nap lesz.
- Frissítse az adatait közvetlenül az újraindítás után, ha a szünetelés alatt a székhelyen kívül bármilyen egyéb adata (például tevékenységi köre vagy bankszámlaszáma) megváltozott.
Milyen adózási formák közül választhatunk az újraindítás után?
Az újraindítást követően három eltérő adózási rendszer áll a vállalkozók rendelkezésére, amelyek különböző adminisztrációs és adóterheket jelentenek.
| Adónem megnevezése | Adminisztrációs szint | Éves bevételi korlát | Adókulcs / Adómérték (2026) |
|---|---|---|---|
| KATA (Kisadózók tételes adója) | Minimális | 18 millió forint (felette 40% különadó) | Fix 50 000 forint / hó |
| Átalányadózás | Közepes | Éves minimálbér 10-szerese (kiskereskedelemben 50-szerese) | 15% SZJA a jövedelemre + TB és szociális hozzájárulási adó |
| Vállalkozói SZJA | Magas | Nincs korlát | 9% vállalkozói SZJA a nyereségre + osztalékalap adói |
Mikor és hogyan választható újra a KATA?
A KATA adónem választása kizárólag a törvényi feltételek szigorú betartása mellett lehetséges az újraindítás alkalmával.
A 2022. évi XIII. törvény értelmében a kisadózó vállalkozók tételes adója havi fix 50 000 forint fizetési kötelezettséggel jár, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell rendezni. Az éves bevételi keretösszeg 18 millió forint, amely felett a vállalkozót 40%-os különadó terheli. Nem választható a KATA adónem, ha a vállalkozó adószámát az előző 12 hónapban törölték, vagy ha az érintett adóévben ingatlan bérbeadásából (ÖVTJ 68.20) származó bevételt szerzett.
Rendkívül fontos szabály, hogy ha a vállalkozó KATA adóalanyisága korábban bármilyen okból megszűnt, akkor a megszűnés évében, valamint az azt követő 12 naptári hónapban ez az adózási forma jogszerűen nem választható újra.
Mit kell tudni az átalányadózás szabályairól?
Az átalányadózás lényege, hogy a vállalkozó nem a tényleges számlái alapján számol el költséget, hanem egy jogszabályban rögzített költséghányadot von le a bevételéből.
Az átalányadózás során a tevékenység jellegétől függően meghatározott költséghányad levonása után megmaradó átalányjövedelem képezi az adó alapját, amelyre 15% személyi jövedelemadó vonatkozik. Az éves bevételi korlát főszabály szerint a mindenkori éves minimálbér tízszerese, míg a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzők esetében az ötvenszerese. Az átalányban megállapított jövedelem után a vállalkozónak a 15% SZJA mellett 18,5% társadalombiztosítási járulékot és 13% szociális hozzájárulási adót is fizetnie kell az önfoglalkoztatói státuszára tekintettel.
Milyen kötelezettségek maradhatnak meg a szünetelés idejéből?
A vállalkozási tevékenység ideiglenes szüneteltetése nem jelenti a korábban felhalmozott tartozások vagy jogszabályi kötelezettségek automatikus megszűnését.
A 2009. évi CXV. törvény 18. § (3) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a szünetelés időszaka alatt is kötelező rendezni a szünetelést megelőzően keletkezett adótartozásokat és egyéb vállalkozói kötelezettségeket. Az adóhatóság az esetleges elmaradásokat a szünetelés ideje alatt is jogosult végrehajtani. Az újraindítás megkezdése előtt ezért elengedhetetlen a NAV adószámla egyenlegének alapos ellenőrzése és a hátralékok teljes körű lerendezése.
Mennyi ideig tarthat az egyéni vállalkozás szüneteltetése?
A hatályos jogszabályok alapján az egyéni vállalkozói tevékenységet legalább egy hónapig és legfeljebb három évig lehet szüneteltetni. Ha a hároméves időtartam leteltét követően nem történik meg az újraindítás bejelentése, a vállalkozás jogilag megszűnik.
Mikortól aktív újra a vállalkozásom a bejelentés után?
A bejelentett egyéni vállalkozói tevékenység folytatásának kezdő napja az elektronikus bejelentést követő nap. A NAV ezt követően azonnal bejegyzi a szünetelés záró napját a nyilvántartásba.
Szünetelés alatt megváltozott adatokkal mit kell tennem az újraindításkor?
Mivel a szünetelés alatt kizárólag a székhely módosítását lehetett bejelenteni, minden egyéb időközben megváltozott adatot (például új tevékenységi köröket vagy bankszámlaszámot) az újraindítást követően haladéktalanul be kell jelenteni a NAV felé.
KATA-s voltam a szünetelés alatt, kell-e adót fizetnem?
A 2022. évi XIII. törvény szerint a szünetelés teljes naptári hónapjaira nem kell megfizetni a tételes adót, feltéve, hogy a szünetelés ideje alatt a vállalkozás semmilyen bevételt nem realizált. Ha mégis keletkezett bevétel, azt a tárgyhónapot követő 12. napig be kellett jelenteni.