Egyéni vállalkozó adózása 2026-ban: KATA, átalányadó és VSZJA kisokos
Részletes útmutató az egyéni vállalkozók 2026-os adózási szabályairól. Ismerje meg a KATA, az átalányadó és a vállalkozói szja (VSZJA) legfontosabb határidőit és a kedvezményeket.

Legfontosabb tudnivalók 2026-ban
Az egyéni vállalkozóknak 2026-ban is precízen kell igazodniuk a törvényi határidőkhöz és adózási formákhoz. A választott adónemtől függően a legfontosabb befizetési és bevallási határidők a tárgyidőszakot követő hónap 12. napjára, míg a KATA-t érintő éves kötelezettségek február 25-re esnek.
- Adózási formák: A magyar jogrendszerben a kisadózó vállalkozók tételes adója (KATA), az átalányadózás, valamint a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (VSZJA) áll rendelkezésre.
- Havi és negyedéves határidő: Az átalányadózók és a VSZJA szerint adózók negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig kötelesek benyújtani a bevallást és megfizetni a közterheket.
- Éves KATA határidő: A KATA-s vállalkozóknak a tárgyévet követő év február 25-ig kell benyújtaniuk az éves nyilatkozatot és rendezniük az esetleges extra adókat.
Milyen egyéni vállalkozói adózási módok léteznek?
A magyar jogszabályok alapján jelenleg három különböző fő adózási út érhető el az egyéni vállalkozóknak: a tételes adózású KATA, a költséghányad alapú átalányadó és a tételes költségelszámolású vállalkozói személyi jövedelemadó. Mindegyik forma eltérő adminisztrációs és adófizetési kötelezettségekkel jár a bevételek nagyságától függően.
A KATA egy egyszerűsített, kifejezetten a lakosság részére szolgáltató főfoglalkozású egyéni vállalkozásoknak létrehozott adónem. Az átalányadózás fix költséghányad levonásával határozza meg a jövedelmet, míg a vállalkozói jövedelem szerinti adózás (VSZJA) a ténylegesen felmerült, bizonylattal igazolt költségek elszámolására épül.
Hogyan alakul a megújult KATA adózás 2026-ban?
A KATA adózást választó főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak havi fix tételes adót kell fizetniük, és szigorú éves bevételi értékhatárt kötelesek betartani. A 2022. évi XIII. törvény értelmében a KATA kizárólag a lakossági ügyfelekkel rendelkező főállású vállalkozók számára nyitott.
- Havi tételes adó: A kisadózónak főszabály szerint 50 000 Ft tételes adót kell fizetnie minden megkezdett naptári hónapra.
- Befizetési határidő: A havi részletet a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell átutalni az adóhatóságnak.
- Éves bevételi keret: A KATA keretösszege évi 18 millió Ft, amely felett a vállalkozót extra adókötelezettség terheli.
- 40 százalékos különadó: A 18 millió forintos értékhatárt meghaladó bevételrész után 40%-os különadót kell fizetni.
- Különadó bevallása: Ezt a különadót a tárgyévet követő év február 25-ig kell bevallani és megfizetni.
Kinek éri meg az átalányadó a gyakorlatban?
Az átalányadó azon egyéni vállalkozóknak ideális, akik nem jogosultak a KATA-ra, de szeretnének egyszerűsített formában adózni. Ebben az adózási formában a vállalkozói bevételből a törvény által meghatározott tevékenységfüggő költséghányad (például 40%, 80% vagy 90%) automatikusan levonásra kerül.
Az átalányadózás éves szinten nagyjából 27 millió Ft bevételi határig választható az általános szabályok szerint. Az adó- és járulékalapot képező jövedelmet negyedéves halmozással kell megállapítani, és a bevallást a negyedévet követő hónap 12. napjáig kell benyújtani és megfizetni.
Hogy működik a vállalkozói jövedelem szerinti adózás?
A vállalkozói jövedelemadózás (VSZJA) a tényleges bevételek és a bizonylatokkal igazolt vállalkozási költségek különbözetére épül. Ez a módszer hasonlít leginkább a társas vállalkozásoknál alkalmazott nyereségadózási logikához.
A vállalkozó havonta vállalkozói kivétet számolhat el, amely személyi jövedelemadó- és járulékköteles jövedelemnek minősül. Az év végén fennmaradó vállalkozói adóalapot osztalékalapként lehet kezelni, amely után személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót kell fizetni, figyelembe véve a negyedévente fizetendő adóelőlegeket.
Milyen egyéni vállalkozói járulékokat kell fizetni 2026-ban?
Az átalányadót és a vállalkozói jövedelemadót választóknak havonta járulékokat és szociális hozzájárulási adót kell fizetniük. A jogszabályok meghatározzák a minimálbérhez kötött kötelező minimum alapokat is a főállású egyéni vállalkozók esetében.
| Közteher megnevezése | Mérték | Főállású vállalkozó minimum alapja |
|---|---|---|
| Társadalombiztosítási (TB) járulék | 18,5% | A minimálbér 100%-a |
| Szociális hozzájárulási adó (szocho) | 13% | A minimálbér 112,5%-a |
| Nyugdíjjárulék (TB részeként) | 10% | A minimálbér 100%-a |
Melyek az új anyakedvezmények az egyéni vállalkozásban?
A családalapítást támogató törvények 2026-ban is kiemelt adókedvezményeket biztosítanak az anyáknak az egyéni vállalkozói szférában. Ezek a szabályok jelentős személyi jövedelemadó-mentességet biztosítanak a jogosultak számára.
- 30 év alatti anyák kedvezménye: A 30 év alatti anyák meghatározott összeghatárig teljes szja-mentességet élveznek az egyéni vállalkozói kivét és az átalányadó jövedelme után.
- Kétgyermekes anyák kedvezménye: A két gyermeket nevelő anyák szintén jogosultak az adóalapjukat csökkentő kedvezményre az egyéni vállalkozásukban.
- Három vagy többgyermekes anyák kedvezménye: Az életük során három vagy több gyermeket nevelő anyák személyijövedelemadó-mentessége kiterjed az egyéni vállalkozói jövedelemre is.
KATA vs. Átalányadó vs. Vállalkozói szja összehasonlítás
A három legfontosabb adózási forma közvetlen összehasonlítása segít tisztán látni a vállalkozókra háruló anyagi és adminisztratív terheket. Az alábbi táblázat bemutatja a legfőbb különbségeket.
| Szempont | KATA | Átalányadó | Vállalkozói szja (VSZJA) |
|---|---|---|---|
| Havi fix közteher | 50 000 Ft | Nincs (jövedelemfüggő) | Nincs (kivétfüggő) |
| Közteher alapja | Fix fix összeg | Átalányban meghatározott jövedelem | Vállalkozói kivét és nyereség |
| TB ellátási alap | 108 000 Ft / hó | Tényleges adóalap | Tényleges adóalap |
| Max. éves bevételi határ | 18 millió Ft | Kb. 27 millió Ft | Nincs korlátozva |
| Nyilvántartás típusa | Bevételi nyilvántartás | Egyszerűsített nyilvántartás | Teljes körű költség bizonylatolás |
Mikor kell bevallani és megfizetni a KATA különadót?
A 18 millió forintos éves bevételi keret feletti részt terhelő 40 százalékos KATA különadót a tárgyévet követő év február 25-ig kell bevallani és megfizetni az adóhatóság felé.
Lehet-e szüneteltetni a járulékfizetést táppénz vagy GYED alatt?
Igen, a 2019. évi CXXII. törvény alapján nem terheli minimális járulékfizetési kötelezettség a vállalkozót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében táppénzben, CSED-ben vagy GYED-ben részesül.
Hány évig kell megőrizni az egyéni vállalkozói bizonylatokat?
A hatályos törvényi rendelkezések értelmében az egyéni vállalkozóknak a bizonylatokat és a nyilvántartásokat legalább 5 évig kötelezően meg kell őrizniük.
Milyen határidővel kell benyújtani az éves egyéni vállalkozói adóbevallást?
Az egyéni vállalkozók éves adóbevallásának és az ahhoz kapcsolódó elszámolásoknak a benyújtási határideje főszabály szerint a tárgyévet követő év február 25-e.