Egyéni vállalkozó (EV) alapítása: szabályok, feltételek és adózás
Részletes útmutató az egyéni vállalkozás (EV) indításáról: törvényi feltételek, kizáró okok, korlátlan felelősség, tevékenységi körök és járulékfizetési kötelezettségek.
Az egyéni vállalkozó (EV) Magyarország területén letelepedett, üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató természetes személy. Nem különálló jogi személyként, azaz cégként működik, hanem saját név alatt, korlátlan magánvagyoni felelősség mellett végzi tevékenységét. Az EV jogállását a hazai jogrendszerben önálló törvényi és társadalombiztosítási jogszabályok szabályozzák.
Kulcsfontosságú tudnivalók az egyéni vállalkozásról
Az egyéni vállalkozási forma kiválasztása előtt az alábbi alapvető szabályokkal és felelősségi körökkel kell tisztában lenni:
- Az egyéni vállalkozó nem alapíthat céget mint önálló jogi személy, ő maga közvetlenül mint természetes személy alanya a jognak.
- Az EV a vállalkozási tevékenységéből eredő összes kötelezettségéért a teljes magánvagyonával, korlátlanul felel.
- Egy magánszemély egyidejűleg kizárólag egyetlen egyéni vállalkozói jogviszonyt tarthat fenn Magyarországon.
- A nyilvántartásba vétel ingyenes, és a tevékenység megkezdése, szüneteltetése vagy megszüntetése online is intézhető.
Mi az az EV? Az egyéni vállalkozó rövidítése és alapfogalma
Az "EV" kifejezés az "egyéni vállalkozó" közismert és a mindennapi üzleti, könyvelési életben széles körben alkalmazott rövidítése. Bár a hatályos jogszabályok szövege alapvetően kiírva használja a teljes megnevezést, az adóhatósági és üzleti gyakorlatban az EV rövidítés hivatalosan elfogadott.
A legfontosabb jogi különbség a társas vállalkozásokhoz képest az, hogy az egyéni vállalkozó természetes személyként vesz részt a gazdasági életben. A vállalkozásnak nincs a tulajdonostól elkülönült vagyona vagy önálló jogi személyisége, így a jogok és kötelezettségek közvetlenül a magánszemélyt terhelik.
Mit jelent az egyéni vállalkozó a törvény szerint?
Az egyéni vállalkozó törvényi definíció szerint egy olyan természetes személy, aki Magyarországon rendszeres, nyereségszerző gazdasági tevékenységet végez a saját kockázatára.
A 2009. évi CXV. törvény 2. § (1) bekezdése alapján az egyéni vállalkozás fogalma meghatározott tartalmi elemekből áll össze. A törvényi definíció szerint az alábbi három együttes feltétel határozza meg a tevékenységet:
- Üzletszerűség: A tevékenység folyamatosan nyereség- és vagyonszerzés céljából irányul termékek értékesítésére vagy szolgáltatások nyújtására.
- Rendszeresség: Nem eseti jelleggel, hanem ismétlődő módon, szervezett keretek között megvalósított gazdasági jelenlét.
- Saját kockázatvállalás: A vállalkozó saját tőkéjét kockáztatja, és közvetlenül viseli a tevékenység esetleges veszteségeit is.
Ki lehet EV Magyarországon? Feltételek és kizáró okok
Egyéni vállalkozást Magyarországon minden olyan nagykorú cselekvőképes személy indíthat, akivel szemben nem áll fenn törvényi kizáró ok.
A 2009. évi CXV. törvény 3. § (1) bekezdése alapján az alábbi személyek jogosultak egyéni vállalkozói tevékenység végzésére:
- Magyarország állampolgárai,
- Az Európai Unió tagállamainak vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államoknak az állampolgárai,
- A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, vagy huzamos tartózkodásra jogosult harmadik országbeli állampolgárok.
A törvény 3. § (2) bekezdése szigorú kizáró okokat is rögzít. Nem lehet egyéni vállalkozó a kiskorú személy, a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy, a törvényben meghatározott bűncselekmények miatt elítélt személy, továbbá az, aki egyéni cég tagja vagy más gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.
Hány egyéni vállalkozása lehet egy magánszemélynek?
Egy természetes személynek egyidejűleg kizárólag egyetlen egyéni vállalkozása létezhet a hatályos magyar jogszabályok szerint.
A 2009. évi CXV. törvény 3. § (3) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy egy természetes személynek egyidejűleg csupán egy egyéni vállalkozói jogviszonya állhat fenn. Ez a szabály megakadályozza, hogy valaki párhuzamosan több EV minőséggel rendelkezzen, ugyanakkor az egyetlen létező vállalkozáson belül a vállalkozó tetszőleges számú különböző tevékenységi kört (ÖVTJ kódot) bejelenthet és végezhet.
Milyen tevékenységekre nem vonatkozik az EV-törvény?
Bizonyos szellemi, tudományos, igazságszolgáltatási és mezőgazdasági tevékenységekre nem terjed ki az egyéni vállalkozókról szóló törvény hatálya.
A 2009. évi CXV. törvény 2. § (2) bekezdése tételesen felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyeket nem egyéni vállalkozóként, hanem sajátos szakmai törvények alapján kell végezni. Az alábbi tevékenységek nem tartoznak az EV-törvény hatálya alá:
- Mezőgazdasági őstermelői tevékenység,
- Szolgáltató állatorvosi tevékenység,
- Ügyvédi tevékenység,
- Egyéni szabadalmi ügyvivői tevékenység,
- Közjegyzői tevékenység,
- Önálló bírósági végrehajtói tevékenység.
Van-e az EV-nek cégjegyzékszáma és hogyan tartják nyilván?
Az egyéni vállalkozó rendelkezik egyedi nyilvántartási számmal, cégjegyzékszámmal azonban a jogi státuszából adódóan nem rendelkezhet.
Mivel az egyéni vállalkozás nem minősül cégbíróság által bejegyzett cégnek, így nem kaphat cégjegyzékszámot sem. Ehelyett az egyéni vállalkozókat egy állami, közhiteles nyilvántartásban tartják számon a 2009. évi CXV. törvény 11. § (1) bekezdése alapján. Ebben a nyilvántartásban rögzítik az EV egyedi nyilvántartási számát, adószámát, statisztikai számjelét, székhelyét és a bejelentett tevékenységi köreit.
Az egyéni vállalkozó TB és járulékfizetési kötelezettségei
Az egyéni vállalkozók társadalombiztosítási jogviszonyát és kötelező járulékalapjait a magyar Tbj. törvény szabályozza.
A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 4. § (1) 21. pontja alapján az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy biztosítottnak minősül, amennyiben aktív státuszú. Az EV köteles megfizetni a hatályos társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót. A járulékok alapja a választott adózási formától (például átalányadó vagy vállalkozói szja) és az esetleges főállású vagy mellékállású jogviszonytól függ.
Az EV legfontosabb jellemzőinek összefoglalása
Az alábbi táblázat rendszerezve mutatja be az egyéni vállalkozói forma legfőbb jogi, felelősségi és működési pilléreit Magyarországon:
| Jellemző | Leírás és szabályozási tartalom |
|---|---|
| Hivatalos megnevezés | Egyéni vállalkozó (EV) |
| Irányadó jogalap | 2009. évi CXV. törvény |
| Jogi forma | Természetes személy (nem jogi személy cég) |
| Felelősség mértéke | Korlátlan, a teljes magánvagyonra kiterjed |
| Engedélyezett darabszám | Személyenként egyidejűleg kizárólag egy jogviszony |
| Főbb adózási módok | Vállalkozói szja (VSZJA), átalányadózás, KATA |
| Tevékenységi kódok | Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ) szükséges |
Mit jelent pontosan az EV rövidítés?
Az EV az egyéni vállalkozó kifejezés elterjedt hivatalos és köznyelvi rövidítése, amely a természetes személyként végzett üzletszerű gazdasági tevékenységre utal.
Létezik-e az EV-nek cégjegyzékszáma?
Nem, az egyéni vállalkozónak nincs cégjegyzékszáma, mivel nem minősül jogi személyiségű cégnek. Az EV-t egyedi nyilvántartási számmal azonosítják a közhiteles állami nyilvántartásban.
Lehetek-e egyéni vállalkozó, ha van egy másik cégem?
Igen, de csak abban az esetben, ha a meglévő cégben Ön nem korlátlanul felelős tag. Ha Ön például egy kft. tagja vagy ügyvezetője, az nem zárja ki az egyéni vállalkozás elindítását.
Kizárhat-e valakit a törvény az EV alapításból?
Igen, a törvény kizárja az egyéni vállalkozás alapításából a kiskorúakat, a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt állókat, a meghatározott bűncselekmények miatt elítélteket, valamint a más cégekben korlátlanul felelős tagokat.
Az ügyvédek és az őstermelők is egyéni vállalkozónak minősülnek?
Nem, az őstermelők, az ügyvédek, az állatorvosok, a közjegyzők és a végrehajtók tevékenységére nem vonatkozik az egyéni vállalkozókról szóló törvény hatálya, ezeket külön jogszabályok rendezik.