Egyéni vállalkozó költségelszámolás: Így adózol 2026-ban
Összefoglaló az egyéni vállalkozók elszámolható költségeiről, az új 45%-os átalányadós költséghányadról és a tételes elszámolás szabályairól.
Az egyéni vállalkozók az 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) alapján alapvetően kétféle módon határozhatják meg adóalapjukat: a tételes költségelszámolást alkalmazó vállalkozói jövedelemadózással (VSZJA) vagy az egyszerűsített átalányadózással. A választott módszer alapjaiban határozza meg, hogy a bevételekkel szemben milyen költségek és milyen formában számolhatók el az adóévben.
Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)
- Az Szja tv. alapján a vállalkozóknak választaniuk kell a tételes vállalkozói jövedelemadózás (VSZJA) és az egyszerűsített átalányadózás között.
- A tételes elszámolás során kizárólag a bevétel megszerzésével közvetlenül összefüggő, bizonylattal igazolt kiadások vonhatók le az adóalapból.
- Az átalányadózás során nem kell gyűjteni a költségbizonylatokat, hanem a törvényben meghatározott fix költséghányadok alkalmazandók.
- A 2026-os adóévben az általános átalányadós költséghányad a korábbi 40%-ról 45%-ra emelkedett a jogszabályi változások értelmében.
- Az elszámolható kiadásoknak minden esetben meg kell felelniük az Szja tv. 4. és 11. számú mellékletében rögzített anyagi és formai követelményeknek.
Hogyan adózol? A két fő irány és költségelszámolási logika
Az egyéni vállalkozóknak a VSZJA és az átalányadózás között kell dönteniük a bevételi szint és a tényleges kiadások aránya alapján. A VSZJA a valós adminisztráción és számlákon alapul, míg az átalányadózás egy vélelmezett költségszintet alkalmaz a papírmunka minimalizálása érdekében.
A vállalkozói jövedelem szerinti tételes adózásban a ténylegesen felmerült, közvetlenül a vállalkozási tevékenységet szolgáló kiadásokat lehet levonni a bevételből. Ezzel szemben az átalányadózás teljesen független a valós kiadásoktól, mivel a törvényben rögzített százalékos kulcsok alapján számítja ki a jövedelmet.
Melyek a tételesen elszámolható költségek az Szja tv. szerint?
Tételes költségelszámolás esetén kizárólag a bevétel megszerzése érdekében felmerült, az Szja tv. által elismert és számlával igazolt kiadások számolhatók el. Minden egyes tételt hitelt érdemlő bizonylattal, elsősorban a vállalkozás nevére kiállított áfás számlával kell igazolni az adóévben.
| Költség kategóriája | Elszámolhatóság feltétele és szabálya |
|---|---|
| Anyag- és árubeszerzés | A tevékenységhez közvetlenül szükséges alapanyagok és áruk beszerzési ára a szállítással együtt elszámolható. |
| Kis értékű eszközök | A 200 000 Ft egyedi beszerzési értéket meg nem haladó tárgyi eszközök értéke egy összegben leírható. |
| Alkalmazottak bére és közterhei | A foglalkoztatottak részére kifizetett bér, a kapcsolódó közterhek és a béren kívüli juttatások levonhatók. |
| Saját szociális hozzájárulási adó | A vállalkozó által saját maga után megfizetett szociális hozzájárulási adó (szocho) költségként elszámolható. |
| Cégautóadó, helyi adók | A megfizetett cégautóadó, valamint a helyi iparűzési adó és egyéb tevékenységhez kapcsolódó adók leírhatók. |
| Szoftverek és digitális eszközök | A vállalkozási tevékenységhez használt szoftverlicencek, előfizetések és 200 000 Ft alatti informatikai eszközök. |
Mi az, ami egyáltalán nem számolható el költségként?
Nem minden vállalkozás során felmerülő kiadás csökkentheti a tételes adóalapot a hatályos jogszabályok szerint. Az Szja tv. tételesen felsorolja azokat a tételeket, amelyek magánjellegük vagy speciális adózási státuszuk miatt nem minősülnek elszámolható költségnek.
- A vállalkozó által saját maga után megfizetett személyi jövedelemadó (vállalkozói szja és osztalékalap utáni adó).
- A vállalkozó saját maga után fizetett társadalombiztosítási járuléka (kivéve a külön megállapodás alapján fizetett összegeket).
- A vállalkozás érdekében fel nem merült, egyértelműen magáncélú kiadások, vásárlások és személyes fogyasztási cikkek.
- Az iskolarendszerű képzések tandíjai és költségei, még akkor is, ha azok kapcsolódnak a vállalkozási profilhoz.
Hogyan működik az értékcsökkenés 200 000 Ft feletti eszközöknél?
A 200 000 Ft egyedi beszerzési értéket meghaladó tárgyi eszközök nem írhatók le egy összegben a beszerzés évében. Ezen eszközök bekerülési értékét a törvényben meghatározott leírási kulcsok alapján, értékcsökkenési leírás formájában, több év alatt kell felosztani és elszámolni.
Az amortizáció elszámolásához az eszközt nyilvántartásba kell venni, és az Szja tv. 11. számú mellékletében rögzített százalékos kulcsokat kell alkalmazni. Kizárólag a vállalkozói tevékenységet szolgáló gépek, berendezések és járművek után érvényesíthető ez az elszámolási mód.
Hogyan számolható el a személygépkocsi használata 2026-ban?
A személygépkocsik használata útnyilvántartás alapján, vagy az adminisztrációt mellőző havi 500 kilométeres átalány alkalmazásával számolható el. Az útnyilvántartás részletesen rögzíti az üzleti célú utakat, amelyek arányában az üzemanyag és a fenntartási költségek levonhatók a bevételből.
Az üzemanyagköltség a NAV által közzétett üzemanyagárakkal vagy a beszerzési számlák alapján számolható el, de negyedéven belül csak egyféle módszer szerint. A karbantartási és javítási kiadásoknál választható a számla szerinti tételes elszámolás, vagy a kilométerenkénti 15 forintos általános normaköltség.
Az elektromos meghajtású járműveknél a törvény lehetőséget ad arra, hogy számla nélkül, 3 liter/100 km ESZ 95-ös benzin NAV-ára alapján számolják el a működtetési költségeket. Az útnyilvántartást nem vezető vállalkozók a saját tulajdonú gépkocsijukra havi 500 kilométeres átalányt számolhatnak el cégautóadó-fizetési kötelezettség nélkül.
Milyen új átalányadó költséghányadok érvényesek 2026-tól?
A 2026-os adóévtől az átalányadózást választó egyéni vállalkozók kedvezőbb költséghányadokkal számolhatnak a törvényi módosítások következtében. A korábbi általános 40%-os költséghányad megemelkedett, ami érdemi adómegtakarítást jelent a szolgáltatást végző vállalkozóknak.
| Tevékenységi kör jellege | 2026-os törvényi költséghányad |
|---|---|
| Általános (bármely egyéb, máshova nem sorolt tevékenység) | 45% (a korábbi 40% helyett, csökkentve az adóalapot) |
| Ipari, mezőgazdasági és meghatározott szolgáltató tevékenységek | 80% (például építőipar, fodrászat, gépjármű-javítás) |
| Kizárólag kiskereskedelmi tevékenység | 90% (a legmagasabb elismert költségátalány) |
Hogyan érhető el az adómentesség az átalányadózásban?
Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozók jövedelme az éves minimálbér feléig teljesen mentesül a személyi jövedelemadó megfizetése alól. A 2026-os adóévben ez az adómentes jövedelemhatár pontosan 1 936 800 Ft, amely a jövedelemszámítás után értendő.
Az adómentes jövedelemhatárhoz tartozó bevételi korlát a költséghányadtól függ; az általános 45%-os költséghányad esetén a vállalkozó 3 521 455 Ft éves bevételig nem fizet személyi jövedelemadót. Az adómentes sáv feletti jövedelemrész már a normál szabályok szerint adózik.
Milyen személyi adókedvezmények vehetők még igénybe?
Az egyéni vállalkozók a vállalkozásból származó összevont adóalapba tartozó jövedelmükből is érvényesíthetik a családi és személyi kedvezményeket. Ezek a kedvezmények közvetlenül a kiszámított személyi jövedelemadó alapját vagy magát az adót csökkentik a törvényi feltételek fennállása esetén.
- Családi kedvezmény az eltartott gyermekek száma alapján, amely családi járulékkedvezményként is érvényesíthető.
- A 25 év alatti fiatalok adóalap-kedvezménye a törvényben meghatározott mértékig és összeghatárig.
- A 30 év alatti anyák kedvezménye, valamint a négy vagy több gyermeket nevelő anyák adómentessége.
- Személyi kedvezmény a súlyos fogyatékossággal vagy tartós betegséggel rendelkező egyéni vállalkozók számára.
- Az első házasok kedvezménye a házasságkötést követő hónaptól kezdődően 24 hónapon keresztül.
Veszteségelhatárolás: mi történik, ha veszteséges az év?
Ha a tételes elszámolást alkalmazó vállalkozó igazolható kiadásai meghaladják a bevételeit, veszteség keletkezik az adóévben. A keletkezett veszteség a következő öt adóévben gördíthető tovább, és a későbbi évek vállalkozói jövedelmével szemben számolható el.
Ezzel szemben az átalányadózást választó vállalkozóknál a korábbi elhatárolt veszteség évenkénti 20%-a automatikusan elszámoltnak minősül. Az átalányadózás időszaka alatt felmerülő valós kiadások elszámoltnak tekintendők, így azokat külön veszteségként nem lehet nyilvántartani vagy továbbvinni.
Tételes elszámolás vagy átalányadó: hogyan dönts?
A két adózási mód közötti döntéshez alaposan össze kell vetni a várható éves bevételt és a realizálódó valós üzleti kiadásokat. Általános szabályként a magasabb költségszinttel és beruházási igénnyel működő vállalkozásoknak a tételes elszámolás, míg a szolgáltatóknak az átalányadó a kedvezőbb.
Ha a valós, bizonylatokkal igazolható működési költségek meghaladják a tevékenységre vonatkozó átalányos költséghányadot (45%, 80% vagy 90%), akkor a VSZJA-val alacsonyabb adóalap érhető el. Amennyiben a kiadások elenyészőek, az átalányadózás választása az alacsonyabb adminisztratív teher és az adómentes sáv miatt lényegesen egyszerűbb és kifizetődőbb.
Ugyanazokat a költségeket számolhatom el átalányadósként, mint tételes adózásnál?
Nem. Átalányadózás esetén egyáltalán nincs tételes költségelszámolás, és nem kell költségszámlákat gyűjteni. A törvény által meghatározott fix költséghányad (például 45%, 80% vagy 90%) automatikusan levonásra kerül a bevételből, függetlenül a valós kiadásoktól.
Mikor kell útnyilvántartást vezetnem a kocsimra egyéni vállalkozóként?
Útnyilvántartást akkor kell vezetni, ha a gépjármű üzemeltetési, karbantartási és javítási költségeit a ténylegesen megtett üzleti utak arányában kívánja elszámolni a vállalkozásában. Ha a havi 500 kilométeres átalányt alkalmazza, nem kötelező az útnyilvántartás vezetése.
Elszámolhatom-e a lakásom rezsijének egy részét a vállalkozásomban?
Igen, de csak tételes költségelszámolás (VSZJA) esetén, és kizárólag a lakás azon részére, amelyet igazolhatóan a vállalkozási tevékenységhez használ. Ebben az esetben a rezsiköltségek (fűtés, áram, víz) csak a négyzetméter-arányos vagy egyéb mérhető részben számolhatók el.
Leírható-e költségként az általam fizetett saját szja és tb-járulék?
Nem. Az egyéni vállalkozó által saját maga után megfizetett személyi jövedelemadó (szja) és a társadalombiztosítási járulék nem vonható le költségként a bevételekből. Ugyanakkor a saját maga után megfizetett szociális hozzájárulási adó (szocho) a tételes elszámolásban elismert költségnek minősül.