Egyéni vállalkozói igazolvány: indítás és adózás 2026
Megszűnt a papír alapú egyéni vállalkozói igazolvány. Ismerje meg az online regisztráció lépéseit és a 2026-os KATA, átalányadó és vállalkozói SZJA szabályait.
Az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltása ma már elektronikusan történik, mivel a fizikai igazolványok rendszere végleg megszűnt. A vállalkozói tevékenység elindítása egy teljesen ingyenes online regisztrációs folyamat keretében valósítható meg. Az adózás terén a vállalkozók a KATA, az átalányadózás és a vállalkozói személyi jövedelemadó (SZJA) lehetőségei közül választhatnak.
Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)
- A hagyományos, papír alapú egyéni vállalkozói igazolvány teljesen megszűnt a magyar jogrendben.
- Az egyéni vállalkozás elindítása és nyilvántartásba vétele 100%-ban díj- és illetékmentes eljárás.
- A regisztráció online az Ügyfélkapu+ felületen vagy személyesen a Kormányablaknál kezdeményezhető.
- 2026-ban a főfoglalkozású vállalkozók választhatják a havi 50 000 forintos tételes KATA adózást.
- A költségelszámolásra az átalányadózás és a tételes vállalkozói SZJA nyújt törvényes alternatívát.
Létezik még az egyéni vállalkozói igazolvány?
A hagyományos fizikai egyéni vállalkozói igazolvány a módosított jogszabályok értelmében ma már nem létezik. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény vonatkozó rendelkezései hatályon kívül helyezték ezt a formát. A korábbi papír alapú okmányt teljes egészében felváltotta az elektronikus állami nyilvántartás és az online értesítési rendszer.
A vállalkozások ellenőrzése és igazolása így közvetlenül a központi elektronikus adatbázisból történik. A hatóságok és a partnerek naprakészen láthatják a vállalkozás adatait az interneten keresztül. Ennek megfelelően fizikai igazolvány igénylésére vagy bemutatására egyetlen hivatalos eljárás során sincs szükség.
Hogyan történik az egyéni vállalkozás elindítása?
Az egyéni vállalkozói tevékenység elindítása egy egyszerűsített bejelentési eljáráshoz kötött, amely teljesen ingyenes. A bejelentést elsősorban elektronikus úton, az ügyfélkapus azonosítást követően lehet megtenni a kormányzati portálon. Alternatív megoldásként a leendő vállalkozó személyesen is intézheti a regisztrációt a Közreműködő Szervnél, azaz bármelyik Kormányablakban.
A 2009. évi CXV. törvény értelmében a bejelentés, valamint a későbbi adatmódosítás és a megszüntetés is teljesen díj- és illetékmentes. Az online beküldött adatlap feldolgozása azonnal megtörténik, a nyilvántartást vezető szerv közvetlenül megküldi a hivatalos értesítést. A vállalkozói tevékenység jogszerűen már a nyilvántartásba vétel napján megkezdhető.
Milyen adatokat kell megadni a bejelentés során?
- A kérelmező személyes adatai, beleértve a nevet, lakcímet, születési helyet és anyja nevét.
- A vállalkozói tevékenységek pontos megjelölése a hivatalos ÖVTJ-kódok alapján.
- A vállalkozás székhelyének, esetleges telephelyeinek vagy fióktelepének pontos címe.
- Az adóhatósági bejelentkezéshez szükséges kötelező adózási nyilatkozatok megjelölése.
- A területileg illetékes gazdasági kamara felé benyújtandó kötelező regisztrációs kérelem.
Hogyan változtathatók a vállalkozás adatai később?
A bejegyzett adatokban történő bármilyen változást szigorú törvényi határidő mellett kell bejelenteni az állami szervek felé. Az egyéni vállalkozó az adatmódosulást a változást követő 15 napon belül köteles bejelenteni a hatóságnak. A változás-bejelentést, valamint a tevékenység szüneteltetését kizárólag elektronikus úton lehet kezdeményezni.
Milyen adózási formák közül választhatsz 2026-ban?
A magyar jogrendszer többféle adózási alternatívát kínál a vállalkozóknak, amelyek eltérő adminisztrációt és adóterhet jelentenek. A megfelelő adónem kiválasztása nagyban függ a várható éves bevételtől és a felmerülő üzleti költségektől.
| Adózási forma | Jogosultság | Főbb adóteher | Felső korlát |
|---|---|---|---|
| KATA | Kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak | Havi 50 000 Ft tételes adó | 18 millió Ft felett 40% különadó |
| Átalányadó | Minden egyéni vállalkozónak | SZJA és járulékok az elért átalányjövedelem alapján | Nincs rögzített felső bevételi limit |
| Vállalkozói SZJA | Minden egyéni vállalkozónak | 9% nyereségadó + osztalékadó terhek | Nincs törvényi korlát |
| KIVA | Kizárólag egyéni cég és társasági formák | 10% adómérték az adóalap után | Maximum 6 milliárd Ft bevételig |
Hogyan működik a KATA adózás 2026-ban?
A KATA adózást a 2022. évi XIII. törvény szabályozza, amely szerint csak főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják ezt a formát. Az adózóknak havi 50 000 forint tételes adót kell fizetniük minden olyan hónapra, amelyben a tevékenységüket folytatták. A fizetési határidő a tárgyhónapot követő hónap 12. napja.
Az adónem éves szinten legfeljebb 18 millió forintos bevételi keretig nyújt kedvező feltételeket a vállalkozóknak. Ha a vállalkozó bevétele meghaladja ezt a keretet, a felette lévő rész után 40 százalékos különadót köteles fizetni. Bizonyos tevékenységek, például az ingatlan-bérbeadás (ÖVTJ 68.20), törvényileg teljesen kizárják a KATA adózás választásának lehetőségét.
Mikor előnyös az átalányadózás az egyéni vállalkozónak?
Az átalányadózás egy rendkívül népszerű választás, mert a jövedelem kiszámítása meghatározott költséghányadok levonásával történik. A tevékenység típusától függően a jogszabály 40, 80 vagy 90 százalékos költséghányad alkalmazását teszi lehetővé. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozónak nem kell tételes számlákkal igazolnia a kiadásait.
A rendszer kiemelt előnye, hogy az éves minimálbér felének megfelelő jövedelemrészig teljes adómentességet biztosít az adózónak. Az ezen felüli jövedelemrész után 15 százalékos személyi jövedelemadót és a hatályos járulékokat kell megfizetni. Különösen előnyös ez a forma a kereskedelmi és a magas költségkedvezményű szolgáltató tevékenységet végzőknek.
Milyen terheket jelent a vállalkozói SZJA?
A vállalkozói SZJA választása esetén az egyéni vállalkozó a ténylegesen felmerült és bizonylattal igazolt költségeit vonhatja le a bevételéből. Az így megállapított vállalkozói jövedelem után mindössze 9 százalékos vállalkozói személyi jövedelemadót kell fizetni. Ez a struktúra hasonlít a társasági vállalkozások adózási mechanizmusához.
Ugyanakkor a vállalkozásból kivont osztalékalap után további közterheket is teljesíteni kell a magánszemélynek. Az osztalék után 15 százalékos SZJA és 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) fizetendő. Azoknak a vállalkozásoknak javasolt ez az adómód, amelyek jelentős beruházásokkal és magas igazolható költségekkel dolgoznak.
Választhatják-e az egyéni vállalkozók a KIVA-t?
A kisvállalati adót (KIVA) a hatályos szabályozás szerint közvetlenül a klasszikus egyéni vállalkozók nem választhatják. A 2012. évi CXLVII. törvény alapján ez az adózási forma kizárólag az egyéni cégeknek és a különféle társaságoknak áll rendelkezésre. Ha egy egyéni vállalkozó átalakul egyéni céggé, akkor már jogosulttá válik a KIVA alkalmazására.
A KIVA adómértéke az adóalap után 10 százalék, amely kiváltja a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót is. A belépés feltétele, hogy az előző évi bevétel ne haladja meg a 6 milliárd forintot, a létszám pedig az 100 főt. Ez az adózási forma főként a foglalkoztatottakkal rendelkező, növekedésre törekvő vállalkozásoknak kedvező.
Mennyibe kerül az egyéni vállalkozás elindítása?
Az egyéni vállalkozás elindítása és nyilvántartásba vétele teljesen ingyenes, a folyamat során semmilyen illetéket vagy adminisztratív díjat nem kell fizetni.
Hány napon belül kell jelenteni a székhely vagy adatok változását?
A vállalkozás adatait érintő változásokat, beleértve a székhely módosítását is, a változást követő 15 napon belül kötelező bejelenteni a hatóság felé.
Lehet-e szüneteltetni az egyéni vállalkozást személyesen a kormányablakban?
Nem, a 2009. évi CXV. törvény értelmében az egyéni vállalkozás szüneteltetése és változás-bejelentése kizárólag elektronikus úton, online intézhető.
Kizárja-e a KATA-t, ha korábban törölték az adószámomat?
Igen, a hatályos 2022. évi XIII. törvény kimondja, hogy nem választhatja a KATA-t az a vállalkozó, akinek az adószámát az előző 12 hónapban törölték.