Egyszerűsített foglalkoztatás adózása: Mikor kell bevallani az EFO-t?
Összefoglaló az egyszerűsített foglalkoztatásból (EFO) származó jövedelmek adózási és bevallási kötelezettségeiről, a mentesített napi keretösszeg kiszámításáról és a 2025-ös szabályokról.
Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bárt az SZJA-bevallásban kizárólag akkor kell bevallani, ha annak összege meghaladja a mentesített napi keretösszeghatárt. Ebben az esetben csak a keretösszeget meghaladó jövedelemrész után kell megfizetni a tizenöt százalékos személyi jövedelemadót. Ha a napi jövedelem a törvényi korlát alatt marad, az adózónak semmilyen adminisztratív teendője sincsen.
EFO adózási kisokos: a legfontosabb tudnivalók gyorsan
- Az alkalmi vagy idénymunkából származó napi nettó bér egy meghatározott adómentes keretösszegig teljesen adó- és bevallásmentes a magánszemély számára.
- A mentesített napi keretösszeghatárt a ledolgozott EFO-s napok száma és az aktuális minimálbér vagy garantált bérminimum napi összegének szorzata alapján számítják ki.
- Amennyiben a kifizetett jövedelem átlépi ezt a törvényi határt, a magánszemélynek a különbség után tizenöt százalékos személyi jövedelemadót kell fizetnie az éves bevallásban.
Mi az az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO)?
Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) egy rugalmas, rövidebb időtartamú munkavégzési forma Magyarországon, amelyet elsősorban alkalmi és mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkákra alkalmaznak. Ezt a foglalkoztatási típust az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szabályozza, amely kedvező adózási és egyszerű bejelentési szabályokat biztosít a munkaadóknak és a munkavállalóknak egyaránt.
Kell-e bevallani az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet?
Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet csak akkor kötelező bevallani az SZJA-ban, ha a kézhez kapott munkabér meghaladja a mentesített keretösszeget.
A 2010. évi LXXV. törvény 9. § (2) bekezdése pontosan meghatározza a bevallási kötelezettség eseteit az elért jövedelem szintje alapján. Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb adózási helyzeteket a keretösszeg függvényében.
| Foglalkoztatási helyzet | Bevallási kötelezettség az adóévben |
|---|---|
| EFO-bevétel kisebb vagy egyenlő, mint a mentesített keretösszeg | Nem kell bevallani, és az eSZJA-tervezetet sem kell emiatt kiegészíteni. |
| EFO-bevétel meghaladja a mentesített keretösszeget | A mentesített keretösszeget meghaladó részt be kell vallani (15% SZJA terheli). |
| Filmipari statiszta alkalmi munkája | A kereset nagyságától függetlenül soha nem keletkezik bevallási kötelezettség. |
Hogyan kell kiszámolni a mentesített keretösszeget?
A mentesített keretösszeget az egyszerűsített foglalkoztatásban töltött napok száma és a napi minimálbér vagy garantált bérminimum 130 százalékának szorzataként kell kiszámítani.
A számítás során figyelemmel kell lenni a betöltött munkakör jellegére is. Amennyiben a munkakör legalább a garantált bérminimum 87 százalékával megegyező alapbérrel rendelkezik, úgy a garantált bérminimum napi értékével kell kalkulálni.
- Minimálbér napi mentesített összeg: napi 14 235 forint (havi 290 000 forintos alapbér alapulvételével a 2025-ös adóévben).
- Garantált bérminimum napi mentesített összeg: napi 17 485 forint (havi 380 000 forintos garantált bérminimum alapján a 2025-ös adóévben).
- Számítási képlet: Mentesített keretösszeg = Ledolgozott EFO napok száma × Napi minimálbér vagy garantált bérminimum × 130%.
Mi a teendő, ha a jövedelem átlépi a keretösszeget?
Ha a nettó munkabér átlépi a mentesített keretet, a magánszemélynek a különbség mint jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót kell bevallania.
- Határozza meg a teljes adóévben ténylegesen kifizetett, kézhez kapott nettó EFO munkabér összegét a kapott igazolások alapján.
- Számítsa ki az adóévre vonatkozó teljes mentesített keretösszeget a ledolgozott napok és a napi limit alapján.
- Vonja le a keretösszeget a teljes nettó bérből; az így kapott pozitív különbséget tüntesse fel az éves SZJA-bevallás megfelelő során.
- Fizesse meg a bevallott jövedelemrészre eső 15 százalékos személyi jövedelemadót az adóhatóság által előírt hivatalos határidőig.
Milyen különleges szabály vonatkozik a filmipari statisztákra?
A filmipari statisztaként végzett egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételre teljes adó- és bevallásmentesség vonatkozik, függetlenül a megszerzett jövedelem éves nagyságától.
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 9. § (4) bekezdése értelmében a filmipari statiszták mentesülnek a napi keretösszeg-számítás alól. Ebből a specifikus tevékenységből származó alkalmi munkabér után soha nem keletkezik személyi jövedelemadó-bevallási vagy adófizetési kötelezettség Magyarországon.
Kell-e szja-bevallást benyújtanom, ha a jövedelmem nem lépte át a keretet?
Nem, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme nem haladja meg a mentesített keretösszeget, sem bevallást benyújtania, sem jövedelmet vallania nem kell.
Hogyan adózik a mentesített keretösszeget meghaladó EFO-jövedelem?
A mentesített napi keretösszeget meghaladó nettó bérrész jövedelemnek minősül, amely után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni és bevallani az éves SZJA-bevallásban.
A bruttó vagy a nettó bér számít alapnak a határérték túllépésekor?
A törvény alapján a ténylegesen kifizetett nettó munkabér 100 százaléka számít a jövedelem alapjának, tehát a nettó bérből kell kiindulni a számítás során.
Milyen minimálbér összegekkel kell számolni a 2025-ös EFO-keretnél?
Tájékoztató jelleggel napi 14 235 forinttal kell számolni minimálbér esetén, és napi 17 485 forinttal a garantált bérminimum alkalmazása esetén.