EKHO adózás: feltételek, szabályok és határok
Részletes útmutató az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) adózási formájáról, a jogosultsági feltételekről, az adókulcsokról és a bevételi határokról.
Kulcsfontosságú tudnivalók az EKHO-ról
- Az EKHO választásának alapvető feltétele egy törvényben meghatározott művészeti, média- vagy sporttevékenység folytatása.
- Az adózónak rendelkeznie kell az évben egy minimális, az általános szabályok szerint adózó jövedelemmel is.
- A magánszemély által fizetendő általános adó mértéke mindössze 15%, míg a nyugdíjasok esetében ez 9,5%-ra csökken.
- Az általános éves bevételi felső határ 60 millió forint, ami az általános jövedelem nagyságától függően arányosítandó.
- A kiemelt sportolók és edzők lényegesen magasabb, akár 250 vagy 500 millió forintos bevételi keretet is igénybe vehetnek.
Ki választhatja az EKHO szerinti adózást, és mekkora a bevételi határa?
Az EKHO szerinti adózást azok a magánszemélyek választhatják, akik a jogszabályban nevesített kulturális, média- vagy sportfoglalkozást űzik, és rendelkeznek általános adózású jövedelemmel. A legfőbb bevételi korlát az adóévben általános esetben 60 millió forint, míg hivatásos sportolók és edzők számára ez a határ 250 millió vagy 500 millió forintra emelkedik.
A kedvezményes adózás alkalmazásának elengedhetetlen feltétele, hogy az érintett adózó írásbeli nyilatkozatot adjon a kifizető részére. Amennyiben a magánszemély általános adózás alá eső jövedelme nem éri el a jogszabályi minimumot, a bevételi határ időarányosan lecsökken.
Mi az az EKHO, és milyen tevékenységekkel választható?
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (EKHO) egy olyan kedvezményes magyarországi adónem, amely az adózók bizonyos csoportjainak az általánosnál jóval alacsonyabb kulccsal teszi lehetővé a jövedelemszerzést. Ezt az adózási formát az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény részletesen szabályozza és határozza meg a jogosultak körét.
A hivatkozott jogszabály alapján az adózás kizárólag a meghatározott FEOR-számmal azonosított tevékenységekre alkalmazható az alábbi főbb területeken:
- Alkotó- és előadóművészek, például zenészek, énekesek, színészek, táncművészek, képzőművészek, írók és rendezők.
- Médiaszereplők és szakemberek, köztük újságírók, televíziós és rádiós szerkesztők, grafikusok, valamint hangmérnökök.
- Színházi segédszakmák képviselői, így különösen a díszletezők, sminkesek, maszkmesterek és a jelmezkészítők.
- Sportszakemberek és sportolók, ideértve a szakképzett edzőket, sportszervezőket, hivatásos sportolókat és a hazai nemzetközi sportszövetségek munkatársait.
Melyek az EKHO választásának további törvényi feltételei?
Az EKHO választásának alapvető törvényi feltétele a megfelelő szakma mellett az, hogy az adózó az adóévben rendelkezzen olyan jövedelemmel, amely után az általános szabályok szerint fizesse meg a közterheket. Ez a háttérjövedelem származhat hagyományos munkaviszonyból, egyéni vállalkozói kivétből vagy akár megbízási szerződésből is.
A 2005. évi CXX. törvény előírásai szerint a teljes 60 millió forintos bevételi keret kihasználásához az általános szabályok szerint adózó jövedelemnek el kell érnie az adóévre vonatkozó minimálbér 12-szeresét. Emellett a magánszemélynek minden érintett kifizető felé még a kifizetést megelőzően írásbeli nyilatkozatot kell benyújtania arról, hogy az EKHO alkalmazását kéri az adott ügyletre.
Hogyan alakulnak az EKHO bevételi korlátai?
Az EKHO bevételi korlátai jelentősen eltérnek aszerint, hogy az adózó milyen státuszban van, illetve milyen tevékenységet végez a törvényi kereteken belül. Az alábbi táblázat bemutatja az egyes kategóriákhoz rendelhető éves maximális összeghatárokat.
| Az adózó kategóriája | Éves EKHO bevételi korlát |
|---|---|
| Általános eset (ha a minimálbér 12-szerese teljesül jövedelemként) | 60 000 000 Ft |
| Általános eset (ha a minimálbér 12-szerese nem teljesül jövedelemként) | Arányosított összeg a 60 millió Ft-ból |
| Saját jogú nyugdíjas magánszemély | 60 000 000 Ft (arányosítási kötelezettség nélkül) |
| Első osztályú hivatásos sportoló | 500 000 000 Ft |
| Első osztályú edző, szövetségi kapitány, nemzetközi szövetség munkatársa | 250 000 000 Ft |
Hogyan kell számolni az arányosítási szabályt?
Az arányosítási szabályt akkor kell alkalmazni, ha a magánszemély általános adózású jövedelme nem éri el a minimálbér 12-szeresét az adóévben. Ilyen esetben a 60 millió forintos elméleti keret a megszerzett általános jövedelem arányában csökken le.
A számításhoz a 60 millió forintot meg kell szorozni a ténylegesen elért általános jövedelem összegével, majd ezt az értéket el kell osztani a minimálbér 12-szeresével. Az így kapott összeg lesz az adózó egyéni, csökkentett éves EKHO bevételi határa az adott adóévre.
Mennyi az EKHO mértéke és adókulcsa?
Az EKHO általános adókulcsa a magánszemély esetében 15%, míg a saját jogú nyugdíjasnak minősülő adózók esetében ez a mérték 9,5%-ra mérséklődik. Ez a kedvező kulcs teljes egészében kiváltja az általános személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot is.
Fontos szabály, hogy a kifizetőt terhelő korábbi extra közteher kötelezettség megszűnt, így a foglalkoztatónak nem keletkezik plusz adófizetési kötelezettsége ezen a jogcímen. Az adólevonást és a bevallást a kifizető teljesíti a magánszemélytől levont összegből.
Milyen kizáró feltételekre kell figyelni az EKHO esetében?
Az EKHO választása során kiemelt figyelmet kell fordítani a más adónemekkel való összeférhetetlenségi szabályokra a jogszabályi megfelelés érdekében. Nem alkalmazható az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás olyan tevékenységre, amelyre az egyéni vállalkozó ugyanazon adóévben a kisadózók tételes adóját (KATA) választotta.
Ez a kizárás azt jelenti, hogy a KATA és az EKHO egyazon tevékenységen belül párhuzamosan nem futhat. Amennyiben az adózó mégis megszegi ezt az összeférhetetlenségi szabályt, az az adókedvezmények elvesztését és utólagos adóbírságot vonhat maga után a hatóságok részéről.
Kinek éri meg az EKHO-t választani?
Az EKHO leginkább azoknak a magasabb jövedelmű művészeknek, újságíróknak és sportolóknak éri meg, akiknek a bevétele meghaladja a minimálbér szintjét, hiszen a 15%-os adókulcs jóval kedvezőbb az általános adó- és járulékterheknél.
Hogyan kell nyilatkozni az EKHO alkalmazásáról a kifizető felé?
A magánszemélynek minden egyes kifizetés vagy szerződéskötés előtt írásbeli nyilatkozatot kell átadnia a kifizető részére, amelyben kifejezetten kéri az EKHO szabályainak alkalmazását a kifizetendő összegre.
Nyugdíjasként milyen EKHO adózási szabályok vonatkoznak rám?
Saját jogú nyugdíjasként az EKHO mértéke rendkívül kedvező, mindössze 9,5%. Emellett a nyugdíjasokra a minimálbér-feltétel sem vonatkozik, így automatikusan jogosultak a teljes évi 60 millió forintos bevételi keretre.
Mi történik, ha év közben átlépem az EKHO bevételi határomat?
Amennyiben a megszerzett bevétel az adóévben átlépi a törvényes határt, a határérték feletti jövedelemrészre már nem alkalmazható az EKHO. Az e feletti bevételeket az általános szabályok szerint kell leadózni.