Élelmiszer-kiskereskedelem szabályozása 2026: TEÁOR és adózás
Részletes útmutató a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem szabályozásáról, az új TEÁOR 47.27 kódról, az ÁFA-kulcsokról és a kiskereskedelmi adósávokról.
Az egyéb élelmiszer-kiskereskedelem pontos besorolása és jogszerű működtetése kiemelt jelentőséggel bír a hazai vállalkozások számára. A tevékenység végzéséhez kötelező önkormányzati és élelmiszerlánc-biztonsági hatósági bejelentés szükséges, miközben a forgalmazott termékek köre határozza meg a fizetendő adókat. A jogszabályoknak megfelelő működés feltételezi a pontos számlaadást, a hitelesített mérőeszközök használatát és a sávos adókötelezettségek betartását.
Kulcsfontosságú tudnivalók (Összefoglaló)
- A korábbi TEÁOR '08 47.29 kód 2025. január 1-jével végleg megszűnt, helyét a TEÁOR '25 47.27 kód vette át.
- A tevékenység megkezdése előtt bejelentést kell tenni a helyileg illetékes jegyzőnél és a járási kormányhivatalnál.
- Az élelmiszerek értékesítésére termékkörönként eltérő, 5%-os, 18%-os és 27%-os ÁFA-kulcsok vonatkoznak.
- A kiskereskedelmi adó alól az 1 milliárd forint alatti nettó árbevétellel rendelkező cégek mentesülnek a 0%-os kulcsnak köszönhetően.
Megszűnt a TEÁOR 4729? Mi változott?
Igen, a korábbi TEÁOR '08 szerinti 47.29 kód hivatalosan megszűnt, helyette a TEÁOR '25 rendszerben a 47.27 kód alkalmazandó.
A statisztikai osztályozás korszerűsítése érdekében bevezetett TEÁOR '25 struktúra szerint a 47.27 kód jelöli az egyéb élelmiszer-kiskereskedelmet. Ez a változás automatikusan érinti a vállalkozások nyilvántartását, így az adminisztráció során már kizárólag az új számsor használható a tevékenységek bejelentésekor.
Mi tartozik pontosan az egyéb élelmiszer-kiskereskedelem alá?
Az egyéb élelmiszer-kiskereskedelem kategóriájába minden olyan élelmiszer beletartozik, amely nem minősül pékárunak, zöldségnek, húsnak vagy italnak.
| Kategóriába tartozó termékek (TEÁOR 47.27) | Nem ide tartozó termékek (egyéb kódok) |
|---|---|
| Tej, tejtermékek, tojás, étolaj, étkezési zsiradékok | Friss zöldség és gyümölcs (TEÁOR 47.21) |
| Kávé, tea, kakaó, fűszerek, liszt, cukor, méz, szárazáruk | Hús és húskészítmények (TEÁOR 47.22) |
| Diétás termékek, étrend-kiegészítők, homogenizált ételkészítmények | Halak és tengeri gyümölcsök (TEÁOR 47.23) |
| Készételek bolti értékesítése (azonnali helyszíni fogyasztás nélkül) | Pékáru és édesség (47.24), italok (47.25), melegkonyhás vendéglátás (56.1) |
Hogyan történik a hatósági bejelentés és engedélyezés?
A bejelentési folyamat a helyi önkormányzat jegyzőjénél indul, és magában foglalja az élelmiszerlánc-biztonsági hatóság kötelező tiszti értesítését is.
A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet alapján az alábbi lépéseket kell kötelezően végrehajtani az értékesítés megkezdése előtt:
- Első lépésként bejelentést kell tenni a tevékenység helye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjénél a kormányrendelet 1. § (1) bekezdése alapján.
- A bejelentés során be kell nyújtani az üzlethelyiség használati jogcímét igazoló dokumentumokat a kormányrendelet 6. § (8) bekezdésének megfelelően.
- A kormányrendelet 6. § (2a) bekezdés b) pontja szerint a jegyző mellett értesíteni kell a megyei kormányhivatal járási hivatalát is élelmiszerlánc-biztonsági (NÉBIH) minőségben.
- Amennyiben jogszabályban rögzített üzletköteles termékeket is árusítanak, a működés megkezdése előtt hivatalos működési engedélyt kell kérni a jegyzőtől.
Melyek a legfontosabb üzemeltetési kötelezettségek?
Az élelmiszerek értékesítése során a kereskedőnek szigorú csomagolási, mérésügyi és bizonylatolási szabályokat kell követnie a napi munka során.
A 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdése előírja, hogy az élelmiszereket kizárólag a hatályos élelmiszer-biztonsági csomagolási előírásoknak megfelelően szabad tárolni és értékesíteni. A rendelet 23. § (2) bekezdése szerint, ha a terméket tömeg vagy térfogat alapján mérik, a kiszolgáláshoz kizárólag hatóságilag érvényes hitelesítéssel rendelkező mérőeszköz használható.
A közvetlen bolti értékesítést végző kereskedők kötelesek online pénztárgépet üzemeltetni és minden eladásról nyugtát adni. Alkalmi rendezvényeken vagy vásárokon történő kitelepülés során a 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése alapján a kereskedő nevét és székhelyét jól látható formában ki kell helyezni az elárusítóhelyen.
Milyen ÁFA-kulcsok vonatkoznak az élelmiszerekre 2026-ban?
Az élelmiszerek ÁFA-kulcsát a 2007. évi CXXVII. törvény 82. §-a határozza meg, amely terméktípustól függően 5%, 18% vagy 27% lehet.
| ÁFA-kulcs | Érintett termékkörök és példák a jogszabály alapján | Jogszabályi hivatkozás |
|---|---|---|
| 5% | Egyes nyers húsfélék (sertés, marha, baromfi), friss tej, tojás, étkezési hal | 2007. évi CXXVII. törvény 3. melléklet |
| 18% | Tejtermékek (sajt, túró, kefír, joghurt, vaj), gabona- és lisztalapú félkész termékek | 2007. évi CXXVII. törvény 3/A. melléklet |
| 27% | Fűszerek, cukor, kávé, tea, étolaj, étrend-kiegészítők, egyéb feldolgozott élelmiszerek | 2007. évi CXXVII. törvény 82. § (1) |
A 2007. évi CXXVII. törvény 187–188. §-ai értelmében a kisvállalkozások alanyi adómentességet választhatnak, amennyiben éves szinten a várható árbevételük nem haladja meg a 20 millió forintos értékhatárt. Ebben az esetben a vállalkozó nem számít fel általános forgalmi adót, ugyanakkor a beszerzései után fizetett ÁFA levonására sem válik jogosulttá.
Kit terhel a kiskereskedelmi adó 2026-ban?
A kiskereskedelmi adó minden olyan vállalkozást terhel, amely a 2020. évi XLV. törvény 2. § (1) bekezdése alapján kiskereskedelmi tevékenységet végez.
Az adó alapja a 2020. évi XLV. törvény 4. § (1) bekezdése alapján a tevékenységből származó nettó árbevétel, amelybe a 4. § (2) bekezdése szerint beleértendő az elért szállítói engedmény és a vevőre hárított szállítási díj is. A törvény 6. § (1) bekezdése alapján a 2026-os adóévben az alábbi sávos adómértékek érvényesek:
| Adóalap-sáv (éves nettó árbevétel) | Adókulcs mértéke 2026-ban |
|---|---|
| 0 és 1 milliárd forint között | 0% |
| 1 és 50 milliárd forint között | 0,15% |
| 50 és 150 milliárd forint között | 1% |
| 150 milliárd forint felett | 4,5% |
Milyen egyéni és társas vállalkozási adózási formák választhatók?
A vállalkozás alapításakor és működtetésekor a jogi forma határozza meg a választható optimális adózási alternatívákat.
Egyéni vállalkozás alapítása esetén az egyéb élelmiszer-kiskereskedelmi tevékenységhez a 472701 ÖVTJ-kódot kell bejegyeztetni. A társas vállalkozások (mint például a Kft. vagy Bt.) a klasszikus társasági adó (nyereség után 9%) vagy a kisvállalati adózás (KIVA, amelynek kulcsa 13%) közül választhatnak a saját foglalkoztatotti létszámuktól és bérköltségeiktől függően.
Melyik TEÁOR kódot kell használnom a korábbi 47.29 helyett?
A korábbi TEÁOR '08 szerinti 47.29-es szám helyett 2025. január 1-jétől a TEÁOR '25 rendszerben bevezetett 47.27 (Egyéb élelmiszer-kiskereskedelem) kódot kell használnia minden adminisztrációs és bejelentési eljárás során.
Kötelező-e működési engedély az egyéb élelmiszer-kiskereskedelemhez?
Alapesetben az egyéb élelmiszer-kiskereskedelem bejelentésköteles tevékenység, amelyet a jegyzőnél kell kezdeményezni. Működési engedélyt csak abban az esetben kell külön kérni, ha a jogszabályokban rögzített üzletköteles termékek értékesítését is meg akarja kezdeni.
Mikor kell kiskereskedelmi különadót fizetnem?
Bár a kiskereskedelmi tevékenység adóköteles, a hatályos sávos rendszer értelmében 1 milliárd forint éves nettó árbevétel alatt az adó kulcsa 0%. Így tényleges adófizetési kötelezettség csak az ezt meghaladó éves árbevétel esetén keletkezik.
Választhatok-e alanyi áfamentességet élelmiszer-kiskereskedőként?
Igen, választhat alanyi adómentességet, amennyiben az éves várható árbevétele nem lépi át a 20 millió forintos értékhatárt. Ebben az esetben nem kell ÁFA-t felszámítania a vevők felé, de a beszerzések ÁFA-tartalmát sem vonhatja le.