Helyi iparűzési adóalap 2026: Szabályok és egyszerűsítés
A 2026-os helyi iparűzési adóalap megállapítása sávos korlátozásokkal és a kisvállalkozások egyszerűsített, tételes adózási lehetőségével történik.
Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)
- Az általános adóalapot a nettó árbevételből kiindulva, meghatározott csökkentő tételek levonásával kell kiszámítani a 1990. évi C. törvény alapján.
- Az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások értéke sávos korlátozás alá esik a nettó árbevétel nagyságától függően.
- A kisvállalkozók 25 millió forintos árbevételig (kiskereskedelmi átalányadózók 120 millió forintig) egyszerűsített, tételes adóalapot választhatnak.
- Több önkormányzat érintettsége esetén az adóalap megosztása kötelező a jogszabályban rögzített személyi és eszközérték-arányos módszerekkel.
- A Kúria döntései alapján az alvállalkozói teljesítések levonásához szigorú, kétséget kizáró okirati és bizonylati bizonyítás szükséges.
Hogyan történik a helyi iparűzési adóalap megállapítása?
A helyi iparűzési adó alapját a vállalkozó döntése, árbevétele és adózási formája határozza meg a hatályos jogszabályok szerint. A főszabály szerinti számítás alapja a nettó árbevétel, amelyet a törvényben meghatározott költségekkel csökkenthet az adóalany.
Az általános számítási mód mellett a törvény különleges szabályokat biztosít a kisebb bevételű vállalkozások, valamint az egyedi adózási formát választó gazdasági szereplők számára. Az adóalapot a vállalkozási tevékenység helye szerinti önkormányzatok között meg kell osztani legalább egy telephely megléte esetén.
Mi az az általános iparűzési adóalap-formula a Htv. 39. § (1) szerint?
- A Htv. 39. § (1) bekezdése szerint az általános iparűzési adóalap a vállalkozó nettó árbevétele, csökkentve a törvény által nevesített, elszámolható tételekkel. Ez az adóalap-formula biztosítja, hogy a vállalkozás csak a ténylegesen előállított gazdasági érték növekménye után fizessen helyi adót.
- Az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) és a közvetített szolgáltatások együttes, de sávos korlátozás hatálya alá eső értéke.
- A bizonylatokkal igazolt alvállalkozói teljesítések közvetlen értéke.
- A számviteli előírások szerint elszámolt anyagköltség.
- Az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költsége.
Milyen sávos levonási korlát vonatkozik az ELÁBÉ-ra és a közvetített szolgáltatásokra?
- Az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások együttes levonhatósága a sávos korlátozás miatt nem korlátlan a magasabb árbevételű cégeknél. A Htv. 39. § (4) bekezdése sávosan határozza meg, hogy a nettó árbevétel arányában mekkora maximális összeg vonható le az adóalapból.
| Nettó árbevétel-sáv | Levonható maximum |
|---|---|
| 500 millió forint és az alatti rész | A sávba jutó csökkentő összeg egésze (100%) |
| 500 millió forint feletti, de 20 milliárd forintot meg nem haladó rész | A sávba jutó árbevétel legfeljebb 85%-a |
| 20 milliárd forint feletti, de 80 milliárd forintot meg nem haladó rész | A sávba jutó árbevétel legfeljebb 75%-a |
| 80 milliárd forint feletti rész | A sávba jutó árbevétel legfeljebb 70%-a |
Kik mentesülhetnek az ELÁBÉ sávos korlátozása alól?
- A Htv. 39. § (7) bekezdése meghatározott tevékenységek esetében mentesíti a vállalkozót a sávos korlátozás alól, lehetővé téve a teljes levonást. Ezen kiemelt tevékenységek végzése során a jogalkotó a teljes beszerzési érték és közvetített szolgáltatás figyelembevételét teszi lehetővé.
- A számviteli törvény szerinti exportértékesítésből származó nettó árbevétel.
- A belföldi értékesítésű, közfinanszírozott gyógyszerek után realizált bevételek.
- Az országos közlekedésszervező szervezet közlekedésszervezési tevékenységéből eredő bevétele.
- Az elszámolóházi szervezet által végzett földgáz- vagy villamosenergia-értékesítés.
- A dekoncentrált dohánykiskereskedelem-ellátási tevékenység keretében végzett dohánytermék-értékesítés.
Hogyan kell számolni a kapcsolt vállalkozások és transzferárak esetén?
- A kapcsolt vállalkozásoknak az összevont adóalap-számítás szabályait kell alkalmazniuk, ha az ELÁBÉ és közvetített szolgáltatások aránya magas. Ha ez az arány a csoport szintjén meghaladja az 50%-ot, az adóalapot a Htv. 39. § (6) bekezdése alapján összevontan kell meghatározni.
A transzferár-korrekció során a Tao. tv. szerinti szokásos piaci ár elvét kötelező alkalmazni az iparűzési adóalapban is. A Htv. 39. § (11) bekezdése szerint az adóalap csökkentésének feltétele a másik fél írásbeli nyilatkozata arról, hogy az adóalapját ennek megfelelően módosította.
Hogyan működik az egyszerűsített adóalap-megállapítás a kisvállalkozóknál?
- A Htv. 39/A. § szerinti tételes adóalap-megállapítást azok a kisvállalkozók választhatják, akiknek az adóévi bevétele nem haladja meg a törvényi értékhatárokat. Ez a módszer mentesít a bizonylatok tételes elszámolása alól, és fix adóalapot határoz meg.
| Éves bevétel (12 hónapra arányosítva) | Tételes adóalap önkormányzatonként |
|---|---|
| 12 millió forint vagy az alatti árbevétel | 2,5 millió forint adóalap |
| 12 millió forint feletti, de legfeljebb 18 millió forint árbevétel | 6 millió forint adóalap |
| 18 millió forint feletti, de legfeljebb 25 millió forint árbevétel (kiskereskedelmi átalányadózónál 120 millió forint) | 8,5 millió forint adóalap |
Milyen szabályok vonatkoznak a KIVA-sokra és az IFRS-t alkalmazókra?
- A kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozók különleges és egyszerűsített módon is meghatározhatják a helyi iparűzési adó alapját. A NAV 2026-os tájékoztatója szerint a KIVA-alanyok választhatják az adóalap KIVA-alap 20%-kal növelt összegében történő rögzítését, amelyet a bevallásban kell bejelenteniük.
Az éves beszámolójukat az IFRS szabályai szerint készítő vállalkozások nem alkalmazhatják közvetlenül az általános számviteli tételeket. Számukra a Htv. 40/B–40/M. §-ai írnak elő kötelező korrekciókat és egyedi átszámítási módszereket az adóalap megállapításához.
Hogyan kell az adóalapot megosztani a települések között?
- Több önkormányzat érintettsége esetén az adóalap törvényi megosztása biztosítja, hogy a helyi adóbevételek a tevékenység valós helyszíneihez kerüljenek. A Htv. 3. számú melléklete sávos és strukturális szabályokat ír elő a megosztási arányok kiszámítására.
- 100 millió forintos adóalap alatt a személyi jellegű, az eszközérték-arányos vagy a kombinált módszerek közül szabadon választható egy.
- 100 millió forintos adóalap felett kötelező a kombinált megosztási módszer alkalmazása a személyi és eszközértékek alapján.
- Ha a vállalkozásnak van telephelye, a vezető tisztségviselők utáni személyi jellegű kifizetések legalább 10%-át a székhelyhez kell rendelni.
- Az eszközérték-arányos megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhelyen egyáltalán nincs kimutatható eszközérték.
Mit mond ki a Kúria az alvállalkozói levonásokról és a telephelyekről?
- A Kúria következetes ítéletei, köztük a Kfv.35076/2024/5 számú határozat, egyértelműen meghatározzák a levonások bizonyítási küszöbét. Az alvállalkozói teljesítések értékével való adóalap-csökkentés kizárólag akkor fogadható el, ha azt az írásbeli szerződések és a számviteli bizonylatok kétséget kizáróan igazolják.
A telephelyekkel kapcsolatos jogvitákban a Kfv.35072/2025/11 számú döntés rögzíti, hogy az adókötelezettség megállapításához a tényleges telephelyi jelenlét bizonyítása szükséges. Az adóhatóság mérlegelési körében hozott puszta feltételezése nem elegendő az adókötelezettség keletkezésének kimondásához.
Hogyan és hol kell benyújtani a HIPA-bevallást 2026-ban?
- A 2026-os adóévben esedékes helyi iparűzési adóbevallást a 26HIPAK jelű elektronikus nyomtatványon kell benyújtani az adóhatósághoz. A bevallási kötelezettség teljesítésére a NAV elektronikus felületei állnak az adózók rendelkezésére.
A benyújtás az online felületen, az ONYA-n keresztül végezhető el leggyorsabban, de az ÁNYK-program használata is biztosított. Amennyiben az adózó képviseletére jogosult személy nem rendelkezik a megfelelő adócsoportos jogosultsággal, az UJEGYKE adatlap előzetes benyújtása szükséges.
Választhat adókedvezményt az a vállalkozás, amelyik a Htv. 39/A. § szerinti egyszerűsített adóalapot választja?
Nem, a Htv. 39/A. § (11) bekezdésének kifejezett rendelkezése alapján az egyszerűsített tételes adóalap-megállapítást alkalmazó kisvállalkozó önkormányzati adómentességre, adócsökkentésre vagy egyéb adókedvezményre nem jogosult.
Hogyan kell eljárni, ha a megosztás során valamelyik telephelyre nulla forint adóalap jutna?
A Htv. 3. számú mellékletének 7. pontja alapján a megosztási módszerek közül egyik sem alkalmazható úgy, hogy az bármelyik érintett telephelyen vagy székhelyen nulla forint összegű adóalapot eredményezzen.
Hány tizedesjegy pontossággal kell elvégezni az ELÁBÉ sávos korlát kiszámítását?
A Htv. 39. § (8) bekezdésének előírása szerint az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatások sávos korlátozásának arányszámításait hat tizedesjegy pontossággal kell elvégezni.
Mi a feltétele annak, hogy a transzferár-korrekció során csökkenthessük az iparűzési adóalapot?
A Htv. 39. § (11) bekezdése alapján az adóalap-csökkentés feltétele, hogy a kapcsolt ügyletben részt vevő másik fél írásban nyilatkozzon arról, hogy a módosítással azonos összegben növelte a saját adóalapját vagy csökkentette a ráfordításait.