A jutalom és a bónusz adózása Magyarországon
Így adózik a jutalom és a bónusz Magyarországon. Ismerje meg a munkavállalói levonásokat, a munkáltatói terheket és a szocho-mentesség szabályait.
Kulcsfontosságú tudnivalók a jutalmak és bónuszok adózásáról
- A jutalom és a bónusz a hatályos szabályok értelmében összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből vagy munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül.
- A munkavállalót terhelő bruttó levonás összesen 33,5%, amely a 15% személyi jövedelemadóból és a 18,5% társadalombiztosítási járulékból tevődik össze.
- A munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó mértéke 13%, amelyet a bruttó kifizetés összege után kell megállapítani.
- A saját jogú nyugdíjas munkavállalók részére kifizetett jutalom után a munkáltatónak nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie a 2018. évi LII. törvény alapján.
- Az adókedvezmények, mint a 25 év alattiak vagy a 30 éven aluli anyák kedvezménye, a jogszabályi keretek között a jutalom SZJA-alapját is csökkenthetik.
Hogyan adózik a jutalom és a bónusz Magyarországon?
A jutalom és a bónusz Magyarországon munkaviszonyból származó jövedelemként, az általános munkabérrel teljesen megegyező módon adózik. Nincsen különálló kedvezményes adókulcs vagy elkülönített adózási kategória ezekre a juttatásokra.
Mivel ez a kifizetés a munkaviszonyból származó bérjellegű juttatások körébe tartozik, a kifizetett összeg növeli a havi bruttó jövedelmet. Emiatt a kiegészítő juttatások összege után a munkáltató köteles levonni a törvényben előírt munkavállalói adókat és járulékokat, valamint saját költségére megfizetni a munkáltatói közterheket is.
Mi a különbség a jutalom, a bónusz és a prémium között?
A prémium előre meghatározott és számonkérhető feltételek teljesüléséhez kötött munkabér-elem, míg a jutalom és a bónusz a munkáltató mérlegelési körébe tartozó, előre meg nem határozott juttatás.
A prémium esetében a munkáltató egyoldalúan határozza meg a feladatokat. Ha a munkavállaló ezeket a kitűzött feltételeket igazoltan teljesíti, a munkáltató jogilag kötelezhetővé válik a megállapított prémium kifizetésére.
Ezzel szemben a bónusz és a jutalom nem követelhető automatikusan a bíróság előtt, ha nem rögzítették előre írásos megállapodásban. Ezeket a juttatásokat a munkáltató általában utólagosan, a kiemelkedő éves vagy időszakos munka elismeréseként, önkéntesen folyósítja a dolgozóknak.
Milyen adó- és járulékterhek terhelik a kifizetést?
A jutalmat és a bónuszt terhelő közterhek megegyeznek a normál havi munkabér adó- és járulékterheivel, amelyeket a kifizetőnek kötelezően le kell vonnia és el kell számolnia.
A munkavállalót terhelő levonások közvetlenül csökkentik a bruttó kifizetés összegét, míg a munkáltatói terheket a bruttó koron felül kell megfizetni. A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) határozza meg a biztosítotti járulékfizetést, míg a munkáltatói adót a 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) szabályozza.
| Közteher megnevezése | Mértéke | Fizetésre kötelezett fél | Jogszabályi hivatkozás |
|---|---|---|---|
| Személyi jövedelemadó (SZJA) | 15% | Munkavállaló (levonás) | Szja tv. rendelkezései |
| Társadalombiztosítási járulék (TB) | 18,5% | Munkavállaló (levonás) | Tbj. 25. § (1) |
| Szociális hozzájárulási adó (Szocho) | 13% | Munkáltató (plusz teher) | Szocho tv. 2. § (1) |
Konkrét számítási példa: Mennyi marad 1 000 000 Ft bruttó jutalomból?
Egy bruttó 1 000 000 forintos jutalom esetében a munkavállaló nettó 665 000 forintot kap kézhez, míg a cég teljes bérköltsége 1 130 000 forint lesz.
Az alábbi példa bemutatja a pontos levonásokat és a munkáltatói plusz terheket, feltételezve, hogy a munkavállaló nem jogosult semmilyen adóalap- vagy adókedvezményre.
| Megnevezés | Számítás módja | Összeg (Ft) |
|---|---|---|
| Bruttó jutalom összege | Kiindulási alap | 1 000 000 Ft |
| Személyi jövedelemadó (SZJA) | Bruttó összeg * 15% | - 150 000 Ft |
| Társadalombiztosítási járulék | Bruttó összeg * 18,5% | - 185 000 Ft |
| Nettó kifizetendő összeg | Bruttó - SZJA - TB járulék | 665 000 Ft |
| Szociális hozzájárulási adó | Bruttó összeg * 13% | + 130 000 Ft |
| Teljes munkáltatói bérköltség | Bruttó + Szocho | 1 130 000 Ft |
Mikor nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni?
Nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a saját jogú nyugdíjas munkavállalók jutalmi kifizetései után a munkáltatónak.
A 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdése alapján mentesül a szocho fizetési kötelezettség alól a kifizető a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személyek foglalkoztatása és kifizetései után. Emiatt a nyugdíjas dolgozók jutalmazása lényegesen alacsonyabb pénzügyi teherrel jár a vállalkozások számára.
Hogyan érvényesíthetők az adókedvezmények a jutalmak esetében?
A munkavállalót megillető SZJA-kedvezmények a jutalomként kifizetett összegre is vonatkoznak, így a jogosultak magasabb nettó összegre számíthatnak.
A 25 év alatti fiatalok adókedvezménye, a 30 éven aluli anyák kedvezménye, valamint a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye (NÉTAK) az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre érvényesíthető. Ha a munkavállaló az érintett hónapban még nem merítette ki a törvényileg meghatározott felső összeghatárt, akkor a bónuszra sem kell megfizetnie a 15%-os személyi jövedelemadót.
Hogyan adózik a nem pénzbeli (természetbeni) jutalom?
A nem pénzbeli, tárgyban vagy utalványban nyújtott jutalom szintén bérjellegű jövedelemként adózik, amennyiben az közvetlenül a munkavégzéshez kapcsolódó egyedi elismerés.
Ha a munkáltató vásárlási utalványt vagy értékes tárgyat ad a munkavállalónak egyéni teljesítménye jutalmaként, annak piaci értékét bérként kell elszámolni. A 2018. évi LII. törvény 1. § (6) bekezdése szerint a természetbeni juttatás bruttó értéke után is meg kell fizetni a 13%-os szociális hozzájárulási adót, valamint le kell vonni az SZJA-t és a TB-járulékot.
Hogyan kell adózni a kilépés után kifizetett jutalom után?
A munkaviszony megszűnése után kifizetett jutalom szintén járulék- és szochóköteles, amennyiben az a korábbi biztosítási jogviszonyhoz kapcsolódik.
A 2019. évi CXXII. törvény 27. § (5) bekezdése, valamint a szocho törvény 1. § (9) bekezdése kimondja, hogy a jogviszony megszűnését követően elszámolt bérjellegű kifizetések után is teljes mértékben meg kell fizetni a törvényi közterheket. A bevallás során a kifizetést ahhoz a jogviszonyhoz kell rendelni, amelynek keretében a munkavállaló a juttatásra jogosultságot szerzett.
Mi a jutalom utáni adók bevallásának és megfizetésének határideje?
A jutalmak utáni adókat és járulékokat a kifizetést követő hónap 12. napjáig kell bevallani és megfizetni az adóhatóság részére.
A kifizető az adott havi normál bérszámfejtéssel egy időben végzi el a számításokat. A levont SZJA-t, a társadalombiztosítási járulékot és a munkáltatói szochót a tárgyhónapot követő hónap 12-ig kell feltüntetni a havi 08-as adó- és járulékbevallásban, és ugyanezen időpontig kell átutalni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megfelelő számláira.
A munkáltató köteles kifizetni a bónuszt, ha a feltételek teljesültek?
A bónusz kifizetése főszabály szerint a munkáltató szabad mérlegelésétől függ, kivéve, ha a felek a munkaszerződésben vagy belső szabályzatban előre meghatározott és számonkérhető feltételekhez kötötték azt prémium formájában. Ebben az utóbbi esetben a teljesítés igazolásakor a kifizetés kötelezővé válik.
A 25 év alattiak SZJA-kedvezménye a jutalomra is vonatkozik?
Igen, a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó-kedvezménye a jutalomra és a bónuszra is érvényesíthető, mivel ezek munkaviszonyból származó bérjövedelemnek számítanak. A kedvezmény a törvényben meghatározott havi összeghatárig terjed.
Nyugdíjas munkavállaló jutalma után kell szochót fizetni?
Nem, a saját jogú nyugdíjasnak minősülő munkavállalók részére kifizetett összegek, így a jutalmak után sem terheli a munkáltatót szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség a 2018. évi LII. törvény 5. § (1) bekezdése alapján.
Mi a különbség adózási szempontból a prémium és a jutalom között?
Adózási szempontból nincsen semmilyen különbség a prémium, a jutalom és a bónusz között. Mindegyik juttatás munkaviszonyból származó bérjövedelemként adózik, azaz 15% SZJA, 18,5% TB-járulék és 13% szociális hozzájárulási adó terheli őket.