KATA adózás 2026: Szabályok, határok és fontos tudnivalók
Kövesse nyomon a KATA adózás legfontosabb 2026-os szabályait! Ismerje meg az 50 000 Ft-os tételes adót, a 18 millió forintos keretet és a jogosultsági feltételeket.
A KATA (kisadózó vállalkozók tételes adója) szabályai szerint a kisadózók havi fix összegű adó megfizetésével válthatják ki a legfontosabb állami közterheiket. A 2026-ban is érvényes rendszerben kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozók választhatják ezt az adózási formát az előírt bevételi határok betartása mellett. A törvényi feltételeknek megfelelő vállalkozásoknak így rendkívül egyszerűvé és kiszámíthatóvá válik az adminisztráció.
KATA 2026: A legfontosabb tudnivalók röviden
A kisadózó vállalkozások tételes adózása 2026-ban is a korábban megszokott szigorú, de egyszerűsített keretrendszerben működik tovább.
- Havi tételes adó: A fizetendő összeg egységesen 50 000 HUF naptári hónaponként.
- Éves bevételi keret: A felső限界 érték 18 millió HUF naptári évenként.
- Kizárólagos alanyiság: Csak a zárt körű, főfoglalkozású egyéni vállalkozók vehetik igénybe.
Mi az a KATA adózás, és kik választhatják 2026-ban?
A KATA a kisadózó vállalkozók tételes adója, amely egy egyszerűsített adózási forma egyéni vállalkozók számára. A 2022. évi XIII. törvény határozza meg a szabályait, amely szerint a kisadózó mentesül a legfontosabb személyes adók és járulékok megfizetése alól egy fix havi összeg teljesítésével.
A törvény értelmében kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozó minősülhet kisadózónak. Nem választhatják a KATA adózást azok, akik nem főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősülnek a jogszabály alapján.
- Legalább heti 36 órás munkaviszony: Azok a magánszemélyek, akik más munkáltatónál heti 36 órát elérő foglalkoztatással rendelkeznek.
- Kiegészítő tevékenység és nyugdíj: A Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet végzők, valamint a saját jogú nyugdíjasok.
- Nappali tagozatos hallgatói jogviszony: A közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali tagozaton tanuló diákok.
- Egyéb jogviszonyok: A külföldön biztosítottak, a rokkantak, valamint a társas vállalkozói jogviszonyban állók.
Mennyi a KATA adó mértéke és mikor kell megfizetni?
A KATA havi tételes adójának mértéke egységesen 50 000 Ft, amelyet a 2022. évi XIII. törvény ír elő.
A tételes adót az adóalanyiság fennállásának minden megkezdett naptári hónapjára teljes összegben meg kell fizetni.
- Az adót minden aktív vagy megkezdett hónapra teljes összegben, azaz 50 000 forintként kell elszámolni.
- A megállapított összeget a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell átutalni az adóhatóságnak.
- A fizetési kötelezettség alól csak a törvény által nevesített, teljes hónapot érintő mentesítési esetek nyújtanak felmentést.
Hogyan alakul a KATA bevételi határ és a 40%-os különadó?
A kisadózó vállalkozások éves szinten legfeljebb 18 millió Ft bevételt érhetnek el a kedvezményes adózási feltételek mellett. Amennyiben az egyéni vállalkozó ezt a keretösszeget meghaladja, a felette lévő bevételrész után 40%-os különadót köteles fizetni.
Ha a vállalkozás nem állt fenn a teljes naptári évben, a 18 millió forintos keretösszeget az adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok számával arányosan, vagyis havi 1,5 millió forinttal számolva kell meghatározni. A keletkező különadót az adóévet követő év február 25-ig kell bevallani és megfizetni az adóhatóság felé.
Abban az esetben, ha a KATA adóalanyiság év közben szűnik meg, a záró bevallást és a kapcsolódó adó megfizetését a megszűnést követő 30 napon belül kell teljesíteni.
Mik a KATA főbb szabályai és számai 2026-ban?
Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb pénzügyi határokat, határidőket és jogszabályi mutatókat a KATA adózási formát választó egyéni vállalkozók számára.
| Szempont | Érvényes szabály és érték 2026-ban |
|---|---|
| Havi tételes adó összege | 50 000 Ft |
| Befizetési határidő | Tárgyhónapot követő hónap 12. napja |
| Éves bevételi keretösszeg | 18 000 000 Ft |
| Határérték feletti különadó | 40% |
| Társadalombiztosítási alap | 108 000 Ft / hó |
| Hiányzó bevallás határideje | Követő év február 25. (vagy megszűnés után 30 nap) |
| Elismert jövedelem aránya | A bevétel 60%-a |
Milyen adókat és járulékokat vált ki a KATA?
A 2022. évi XIII. törvény alapján a KATA tételes adójának megfizetésével a kisadózó mentesül a saját maga után fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék, valamint a szociális hozzájárulási adó megállapítása és teljesítése alól.
A mentesülés magában foglalja a vállalkozói SZJA, a vállalkozói osztalékalap utáni adó, valamint az átalányadó kötelezettségeket is. Kivételt képez, ha a vállalkozó alkalmazottakat foglalkoztat; a KATA ugyanis nem ad mentesítést a munkavállalók után fizetendő közterhek és járulékok alól.
Mikor nem kell megfizetni a havi tételes adót?
Nem kell megfizetni a tételes adót azokra a hónapokra, amelyek teljes egészében megfelelnek a törvényben meghatározott mentesítési feltételeknek.
- Egészségügyi ellátások: Táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj (CSED), örökbefogadói díj, gyermekgondozási díj (GYED) folyósítása.
- Családtámogatások: Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), gyermeknevelési támogatás (GYOD), vagy ápolási díj folyósításának időszaka.
- Katonai szolgálat: Önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés ideje alatt.
- Szabadságvesztés: Fogvatartás időtartama alatt.
- Tevékenység szüneteltetése: Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetésének teljes naptári hónapja (kivéve, ha a szünetelés alatt mégis szerez bevételeket).
Hogyan befolyásolja a KATA a TB-ellátást és a nyugdíjat?
A KATA adózás választásával a vállalkozó biztosítottnak minősül, azonban az ellátások számításának alapja mindössze havi 108 000 Ft. Ez az összeg szolgál alapul a táppénz, a GYED és a későbbi öregségi nyugdíj kiszámításánál is.
Mivel ez az alap jelentősen elmarad a mindenkori minimálbértől, a kisadózók számolhatnak azzal, hogy a jövőben kézhez kapott állami nyugdíjuk és az egyéb társadalombiztosítási ellátásaik összege rendkívül alacsony lesz. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a vállalkozó tevékenysége szünetel, a biztosítási jogviszonya is szünetel az adott hónapban.
Katás vállalkozás támogatása: egyéni adózási útmutató
A KATA adózás alatt álló vállalkozások is részesülhetnek állami vagy európai uniós támogatásokban, de ezek kezelése adózási szempontból eltérő lehet.
A jogszabályon vagy nemzetközi szerződésen alapuló, ténylegesen felmerült és igazolt kiadásokkal elszámolt fejlesztési vagy költségtérítő támogatások nem minősülnek kisadózói bevételnek. Ezzel szemben minden egyéb általános állami vagy uniós támogatás normál bevételnek minősül, így beleszámít a 18 millió forintos éves értékhatárba.
Hogyan működik a jövedelemigazolás a KATA alatt?
A hivatalos szervek, például pénzintézetek felé történő jövedelemigazolás során a KATA-s vállalkozások speciális számítási módot alkalmaznak. A jogszabályi előírások alapján a kisadózó jövedelmének az utolsó bevételi nyilatkozatban feltüntetett éves bevétel 60%-a tekintendő.
Hitelkérelmek vagy egyéb igazolást igénylő eljárások során a bankok ezt a 60%-os értéket osztják el a működési hónapok számával, így határozva meg az igazolt havi nettó jövedelmet.
Választhatom-e a KATA-t heti 40 órás munkaviszony mellett?
Nem. A 2022. évi XIII. törvény értelmében nem minősül főfoglalkozásúnak az, aki legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll, így ebben az esetben a KATA adózási forma választása kizárt.
Beleszámítanak-e az állami és EU-s támogatások a 18 milliós KATA keretbe?
A jogszabályon alapuló, ténylegesen felmerült és igazolt kiadásokkal elszámolt fejlesztési és költségtérítő támogatások nem számítanak KATA bevételnek. Minden más kapott támogatás viszont növeli a KATA bevételt, így beleszámít a 18 milliós keretbe.
Mi történik, ha év közben szüneteltetem a katás vállalkozásomat?
A szünetelés teljes egészében érintett naptári hónapjaira nem kell megfizetni a tételes adót, de ezekre a hónapokra az éves 18 milliós bevételi keret is időarányosan csökken (havi 1,5 millió forinttal).
Hitel felvételénél mekkora jövedelmet igazol a bank felé a KATA vállalkozás?
A törvény alapján az adóhatóság felé bevallott KATA bevétel 60%-a minősül igazolt jövedelemnek, amit a bankok alapul vesznek a hitelbírálat során.