KIVA 2026: Minden fontos változás és szabály egy helyen
Részletes útmutató a kisvállalati adó (KIVA) 2026-os szabályairól, a személyi jellegű kifizetések új járulékalapjáról, a 10%-os kulcsról és a belépési feltételekről.
Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)
A kisvállalati adó rendszerében 2026-ban a legfontosabb változás a személyi jellegű kifizetések pontosítása, miközben a főbb keretszámok változatlanok maradnak. A vállalkozásoknak továbbra is a kedvező adószerkezet kiaknázására érdemes törekedniük.
| Elem | 2025 | 2026 |
|---|---|---|
| Adókulcs | 10% | 10% (változatlan) |
| Belépési létszámhatár | 100 fő | 100 fő (változatlan) |
| Bevételi/mérleghatár | 6 Mrd Ft | 6 Mrd Ft (változatlan) |
| Személyi jell. kif. (tagok) | minimálbér 100%-a min. alap | pontosított, járulékalaphoz kötött definíció (2026. XIV. tv.) |
| Mentesülés | TAO + SZOCHO | TAO + SZOCHO (változatlan) |
Mi az a KIVA és kinek éri meg 2026-ban?
A KIVA, vagyis a kisvállalati adó egy olyan egyszerűsített adónem Magyarországon, amely kiváltja a klasszikus társasági adót és a szociális hozzájárulási adót. Ez az adózási forma elsősorban azoknak a növekedésre törekvő cégeknek éri meg 2026-ban, amelyek magas bérköltséggel dolgoznak, vagy a nyereséget visszaforgatják a vállalkozásba.
A 2012. évi CXLVII. törvény 21. § (2) bekezdése alapján a kisvállalati adó alanya mentesül a társasági adó (TAO), valamint a szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) megállapítása, bevallása és megfizetése alól. Ez jelentős adminisztrációs könnyítést és anyagi megtakarítást eredményez a jogosult cégeknek.
Hogyan változik a személyi jellegű kifizetések definíciója 2026-ban?
A személyi jellegű kifizetések fogalma a 2026. évi XIV. törvény alapján jelentősen módosul, összekötve az adóalapot a Tbj. szerinti járulékalappal. A jogszabályi változásokat a 2012. évi CXLVII. törvény 32/H. § (1) bekezdése alapján első alkalommal a 2026-os adóévre kell alkalmazni.
- Személyi jellegű kifizetésnek minősül azon személyi jellegű ráfordítás (a felszolgálási díj kivételével), amely a Tbj. szerint járulékalapot képez az adóévben.
- A tagok esetében a minimálbér 100%-át kell alapul venni, amennyiben a tagra jutó tényleges személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb.
- Az adóalap részét képezik a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés a) pontja szerinti béren kívüli juttatások.
- Az adóalapba beszámítanak a Szocho. tv. 1. § (4) bekezdés b) pontja alapján meghatározott, egyes meghatározott juttatások is.
Melyek a KIVA választásának feltételei 2026-ban?
A KIVA választásának alapvető feltételei a 2012. évi CXLVII. törvény 16. § (2) bekezdése szerint 2026-ban is változatlanok maradnak. A belépési korlátok a vállalkozás méretére, pénzügyi mutatóira és jogi tisztaságára vonatkoznak.
A belépéshez az átlagos statisztikai állományi létszám nem haladhatja meg a 100 főt a megelőző adóévben. A megelőző adóévi bevétel és a mérlegfőösszeg határértéke egyaránt legfeljebb 6 milliárd forint lehet, amelyet 12 hónapnál rövidebb adóév esetén időarányosan kell kiszámítani.
Fontos szabály, hogy a kapcsolt vállalkozások létszám- és bevételi adatait a 16. § (3) bekezdése alapján kötelezően együttesen kell figyelembe venni. Emellett a mérlegfordulónapnak december 31-re kell esnie, a cég nem rendelkezhet ellenőrzött külföldi társasággal, és az adóhatóság nem törölhette véglegesen az adószámát az előző két évben.
Hogyan kell kiszámítani a 2026-os KIVA alapját?
A KIVA adóalapjának kiszámítása a pénzforgalmi szemléletű eredmény és a személyi kifizetések együttes figyelembevételével történik. Ez a módszer biztosítja, hogy a vállalkozás a tényleges pénzmozgások és a bérköltségek után adózzon.
A 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (1) bekezdése szerint az adó alapja a pénzforgalmi egyenleg és a személyi jellegű kifizetések együttes összege. Azonban az adóalap nem lehet alacsonyabb a személyi jellegű kifizetések összegénél.
Ez a minimumszabály azt eredményezi, hogy a vállalkozásnak veszteséges években is keletkezhet adóalapja. A cégnek a munkavállalók után kifizetett járulékalapot képező összegek után ilyenkor is meg kell fizetnie a 10%-os adót.
Mikor és hogyan történik a KIVA-előleg bevallása és megfizetése?
A KIVA-alanyoknak év közben adóelőleget kell kalkulálniuk és fizetniük meghatározott rendszerességgel. Ez a folyamat biztosítja az államháztartás felé a folyamatos adóbeáramlást.
A 2012. évi CXLVII. törvény 23. § (1) bekezdése előírja, hogy az adóelőleget negyedévente kell megállapítani. A bevallási és befizetési határidő a tárgynegyedévet követő hónap 20. napja.
A törvény 23. § (2) bekezdése alapján az előleg alapját a negyedévben teljesített személyi jellegű kifizetések és a jóváhagyott, fizetendő nettó osztalék együttes összege képezi. Erre az összegre kell alkalmazni a hatályos 10%-os adókulcsot.
Változik-e a KIVA-kulcs mértéke 2026-ban?
Nem, a kisvállalati adó mértéke 2026-ban is változatlanul az adóalap 10%-a a 2012. évi CXLVII. törvény 21. § (1) bekezdése értelmében.
Milyen adók megfizetése alól mentesül a KIVA-alany?
A KIVA-alanyiság a 21. § (2) bekezdése alapján mentesít a társasági adó (TAO) és a szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) bevallása és megfizetése alól.
Mi történik, ha a KIVA-előleg meghaladja az éves tényleges adót?
Amennyiben az év közben megfizetett adóelőleg összege meghaladja az éves tényleges adó mértékét, a különbözet a 23. § (3) bekezdése szerint az adóhatóságtól visszaigényelhető.