KIVA-s osztalékfizetés 2026: szabályok és adóterhek
Így alakul a KIVA-s osztalékfizetés 2026-ban: 10% KIVA a cégnek, 15% SZJA és 13% szocho a tagnak. Ismerje meg az adóalap-módosító tételeket és a szocho-plafont.
A 2026-os adóévben a kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozó vállalkozások osztalékfizetése közvetlen adófizetési kötelezettséget von maga után mind a vállalkozás, mind a magánszemély szintjén. Az osztalék kifizetése növeli a KIVA alapját, így a cégnek a kisvállalati adó mértékének megfelelő összeget kell megfizetnie az osztalék jóváhagyásakor. A magánszemély tagokat ezen felül személyi jövedelemadó és bizonyos feltételek teljesülése mellett szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is terheli.
Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)
Az alábbiakban gyorsan áttekintheti a KIVA-s cégeket és a magánszemély tulajdonosokat terhelő legfontosabb adónemeket és azok mértékét a 2026-os szabályok alapján.
| Adó megnevezése | Adóalany és kötelezettség | Adómérték 2026-ban |
|---|---|---|
| Kisvállalati adó (KIVA) | A kifizető társaság fizeti a jóváhagyott osztalék mint növelő tétel után. | 10% |
| Társasági adó (TAO) | A KIVA-t választó társaság mentesül a fizetése alól. | 0% (mentesül) |
| Személyi jövedelemadó (SZJA) | A magánszemély tag fizeti a kapott osztalék összege után. | 15% |
| Szociális hozzájárulási adó (szocho) | A magánszemély tag fizeti a törvényi szocho-plafon eléréséig. | 13% |
Mi az a KIVA és hogyan érinti az osztalékot?
A kisvállalati adó (KIVA) egy olyan speciális, egyszerűsített adózási forma Magyarországon, amely a cég szintjén egyetlen adóval váltja ki a társasági adót és a foglalkoztatottak után fizetendő szociális hozzájárulási adót. A KIVA rendszere kifejezetten a tőkekivonást adóztatja meg elviekben, így a vállalkozásban tartott nyereség mindaddig adómentes marad, amíg azt osztalékként ki nem vonják a tulajdonosok.
Amennyiben a cég úgy dönt, hogy a megtermelt nyereséget kifizeti a tagoknak, az osztalék jóváhagyásának pillanatában adókötelezettség keletkezik. A 2012. évi CXLVII. törvény rendelkezései alapján az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék a kisvállalati adóalap növelő tételeként jelenik meg. Így az osztalékfizetés közvetlenül megváltoztatja a társaság éves adófizetési kötelezettségét, megszüntetve a tőkejövedelmek halasztott adózásának előnyét.
Hogyan alakul a KIVA adóalapja osztalékfizetéskor?
Az osztalék összege főszabály szerint növeli a kisvállalati adó alapját, de a hatályos szabályozás lényeges különbséget tesz a nyereség keletkezésének időpontja szerint. A törvényalkotó ezzel a rendelkezéssel biztosítja, hogy a korábban már leadózott nyereség kifizetése után ne kelljen kétszeres adót fizetni a cég szintjén.
A növelő tétel megállapítása során az alábbi szabályokat és kivételeket kell figyelembe venni:
- A KIVA-alanyiság időszakában megtermelt eredményből jóváhagyott és kifizetett osztalék teljes összege növeli a KIVA alapját.
- A kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka (például a korábbi TAO-s korszakból származó eredmény) terhére jóváhagyott osztalék kivételt képez, és nem növeli a kisvállalati adóalapot.
- A kapott (járó) osztalék összege csökkentő tételként vehető figyelembe a KIVA-alap meghatározásakor, amennyiben azt nem számolták el ráfordításként.
Milyen adót fizet a magánszemély a KIVA-s osztalék után?
A magánszemély tagoknak a KIVA-s cégből származó tőkejövedelem után pontosan ugyanazokat a közterheket kell viselniük, mint a hagyományos társasági adózást választó cégek tulajdonosainak. A KIVA kizárólag a cég szintjén nyújt mentesülést bizonyos adónemek alól, a magánszemély magánvagyon-növekedését nem mentesíti a személyi adók alól.
A magánszemély szintjén felmerülő közvetlen adóterhek a következőként alakulnak:
- A személyi jövedelemadó (SZJA) mértéke az osztalékjövedelem 15 százaléka, amelyet a kifizetetett összegből minden esetben le kell vonni.
- A szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke 13 százalék az osztalék után.
- A szocho megfizetése felső határhoz kötött, amely az adóévben érvényes minimálbér 24-szerese. Amennyiben a magánszemély egyéb jövedelmei (például munkabére) vagy a kapott osztalék már elérik ezt az összeghatárt, a felette lévő osztalékrész szocho-mentessé válik.
Hogyan változik a személyi jellegű kifizetések köre 2026-tól?
A 2012. évi CXLVII. törvény 32/H. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján a személyi jellegű kifizetések módosított definícióját első alkalommal a 2026. adóévre kell alkalmazni. Ez a jogszabályi pontosítás szigorúbban határozza meg, hogy mely juttatások képezik a KIVA-alapot a személyi jellegű kifizetések soron. A változás célja az adminisztráció egyszerűsítése és a jogalkalmazási kiskapuk bezárása a bérjellegű juttatások terén.
KIVA adóelőleg és bevallás: Mik a határidők?
A KIVA adóelőleget a társaságnak nem évente egyszer, hanem meghatározott időközönként kell bevallania és megfizetnie az állami adóhatóság felé. Az adóelőleg mértékének kiszámításakor mind a személyi jellegű kifizetéseket, mind a tárgyidőszakban jóváhagyott fizetendő osztalékot figyelembe kell venni.
A cégeknek az alábbi negyedéves és éves ütemezést kell követniük az adózási folyamat során:
- Az adóelőleget negyedévente kell megállapítani, bevallani és megfizetni a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig.
- A benyújtott negyedéves bevallásokban a jóváhagyott osztalék 10 százalékát mint adóelőleget kell feltüntetni és elutalni.
- Az éves elszámolás keretében a tényleges éves KIVA és a már megfizetett negyedéves előlegek különbözetét az éves adóbevallás benyújtási határidejéig kell rendezni vagy visszaigényelni.
Kell szochót fizetni a KIVA-s osztalék után?
Igen, a magánszemély tagnak 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetnie az osztalék után a törvényben meghatározott éves szocho-plafon eléréséig.
Növeli-e a KIVA-alapot a korábbi, TAO-s időszakból származó eredménytartalékból osztott osztalék?
Nem, a kisvállalati adóalanyiságot megelőző időszak adózott eredménye terhére jóváhagyott osztalék kivételt képez, így nem növeli a KIVA-alapot.
Mikor kell bevallani és megfizetni a KIVA-előleget?
A KIVA adóelőleget negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell bevallani és megfizetni az állami adóhatóságnak.
Van-e felső határa az osztalék után fizetendő szochónak?
Igen, az osztalék utáni szochó fizetésére a mindenkori minimálbér 24-szeresének megfelelő összegű jövedelem jelenti a felső határt az adóévben.