Adózás másodállású egyéni vállalkozóként 2026-ban
A másodállású egyéni vállalkozás 2026-ban is kitűnő adózási lehetőségeket kínál Magyarországon. Ismerje meg a heti 36 órás munkaviszony melletti járulékmentességet, a választható átalányadót és az adózási határidőket.
A másodállású egyéni vállalkozás lényege, hogy a vállalkozónak van egy főállású munkaviszonya, amely már fedezi a kötelező társadalombiztosítási alapokat. Ennek köszönhetően a vállalkozásában nem kell havonta megfizetnie a minimálbér utáni kötelező minimum-járulékokat, csupán a ténylegesen megszerzett jövedelme válik adó- és járulékkötelessé. Ez a struktúra minimálisra csökkenti a fix működési költségeket és az anyagi kockázatot a kezdő vagy kisebb forgalmú vállalkozások számára.
Összefoglalo a legfontosabb 2026-os tudnivalokrol
A másodállásban végzett egyéni vállalkozói tevékenység rendkívül rugalmas és költséghatékony adózási lehetőségeket biztosít. Az alábbi pontok foglalják össze a legfontosabb tudnivalókat a hatályos jogszabályok szerint:
- A járulékmentesség alapja a legalább heti 36 órás munkaviszony megléte.
- A másodállású vállalkozók nem választhatják a KATA adózási formát.
- A legnépszerűbb adózási mód az átalányadó az automatikus költséghányadok miatt.
- Az adókat és járulékokat kizárólag a valós, tényleges jövedelem után kell megfizetni.
- Negyedéves adóelőleg-fizetési és éves SZJA-bevallási kötelezettség terheli a vállalkozót.
Ki szamit masodallasu egyeni vallalkozonak a torveny szerint?
A másodállású egyéni vállalkozó olyan személy, aki egyidejűleg legalább heti 36 órás bejelentett munkaviszonnyal vagy nyugdíjas státusszal rendelkezik.
A 2022. évi XIII. törvény (KATA-törvény) 2. § (1) bekezdésének 2. pontja alapján a jogalkotó nem főfoglalkozásúnak minősíti azt az egyéni vállalkozót, aki a vizsgált időszakban párhuzamosan biztosítotti jogviszonyban áll. A törvényi besorolás feltételei a következők szerint alakulnak:
- A vállalkozónak a tárgyhó egészében legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal kell rendelkeznie.
- Több egyidejű részmunkaidős munkaviszony esetén a heti munkaidőket össze kell számítani a heti 36 óra eléréséhez.
- Nem minősül főfoglalkozásúnak az a vállalkozó sem, aki a Tbj. szabályai szerint kiegészítő tevékenységet folytat, például öregségi nyugdíjban részesül.
Milyen adozasi format valaszthat egy masodallasu vallalkozo?
A másodállású egyéni vállalkozó választhatja az átalányadózást vagy a vállalkozói jövedelem szerinti adózást, de a KATA rendszeréből kizárja a jogszabály.
A 2022. évi XIII. törvény 3. § (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a KATA adóalanya kizárólag főfoglalkozású egyéni vállalkozó lehet. Amennyiben a vállalkozó legalább heti 36 órás munkaviszonyt létesít, a KATA-alanyisága a törvény erejénél fogva azonnal megszűnik. Így a másodállásúak számára az átalányadózás és a vállalkozói személyi jövedelemadó (VSZJA) marad a két jogszerű opció.
| Adózási forma | Adóalap megállapítása | Bevételi korlát (2026-ban) |
|---|---|---|
| Átalányadózás | Bevétel csökkentve az átalányköltséggel (40%, 80% vagy 90%) | Éves minimálbér 10-szerese (általánosan kb. 2,9 M Ft jövedelemig) |
| Vállalkozói Szja (VSZJA) | Vállalkozói bevétel csökkentve a tételes, igazolt költségekkel | Nincs felső korlát korlátozva |
Hogyan alakulnak a jarulekok masodallasban 2026-ban?
Másodállásban a vállalkozót nem terheli minimális járulékfizetési kötelezettség, a közterheket csak a tényleges jövedelme után köteles megfizetni.
A 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 42. § (2) bekezdése alapján a legalább heti 36 órás munkaviszony megléte mentesíti az egyéni vállalkozót a minimálbér vagy a garantált bérminimum utáni kötelező minimum-járulékalapok alkalmazása alól. Ez azt jelenti, hogy nulla forint jövedelem esetén a fizetendő járulék is nulla forint.
| Közteher megnevezése | Mértéke | Alapja másodállásban |
|---|---|---|
| Társadalombiztosítási járulék (TB) | 18,5% | Tényleges jövedelem (kivét vagy átalányadó alapja) |
| Szociális hozzájárulási adó (Szocho) | 13% | Tényleges jövedelem (Szocho tv. 9. § (5) alapján) |
| Egészségügyi szolgáltatási járulék | 0 Ft (mentes) | Nem releváns, a munkaviszony teljes körűen fedezi |
Milyen koltsegek szamolhatok el a masodallasu vallalkozasban?
A költségelszámolás módja alapvetően attól függ, hogy a vállalkozó a tételes költségelszámolást (VSZJA) vagy az egyszerűsített átalányadózást alkalmazza.
Az Szja törvény rendelkezései alapján az alkalmazott adózási formától függően az alábbi módon csökkenthető az adóalap:
- Tételes elszámolás (VSZJA) esetén: Kizárólag a vállalkozási tevékenységgel közvetlenül összefüggő, számlával igazolt kiadások számolhatók el, úgymint anyagköltség, árubeszerzés, irodabérlet, szakmai eszközök értékcsökkenése és a könyvelői díj.
- Átalányadózás esetén: Nincs szükség a költségek számlákkal történő bizonylatolására, a törvény automatikusan elismeri a tevékenység jellegétől függően a 40%, 80% vagy 90%-os észszerű költséghányadot.
- Vegyes használatú eszközök: A magáncélra is használt eszközök (például telefon, gépjármű) költségeit csak szigorú arányosítási szabályok mellett lehet elszámolni a tételes rendszerben.
Melyek a legfontosabb bevallasi es fizetesi hataridok?
A másodállású egyéni vállalkozónak szigorú negyedéves és éves adminisztratív határidőket kell betartania az adóhatóság felé.
- Negyedéves Szja-előleg és Szocho megfizetése: A tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell bevallani és utalni az összegeket.
- Éves SZJA-bevallás benyújtása: A vállalkozási tevékenységről szóló bevallást a tárgyévet követő év május 20-ig kell leadni a NAV részére.
- Helyi iparűzési adó (HIPA): Az éves iparűzési adóbevallást és az esetleges adó megfizetését szintén a tárgyévet követő év május 31-ig kell teljesíteni az önkormányzat felé.
Mire kell kulonosen figyelni: Nyilatkozatok es ertekhatarok
A jogszabályi megfeleléshez elengedhetetlen a megfelelő munkáltatói nyilatkozatok beszerzése és az alanyi ÁFA-mentesség keretének figyelése.
A Szocho törvény 9. § (9) bekezdése előírja, hogy a vállalkozónak nyilatkozatot kell benyújtania a munkáltatója felé a fennálló jogviszonyról. Az alábbi szempontokra kötelező ügyelni a működés során:
- Szocho felső határ: A szociális hozzájárulási adót csak a minimálbér 24-szeresét meg nem haladó éves jövedelemrészig kell megfizetni a Szocho tv. 2. § (2) bekezdése értelmében.
- Alanyi adómentesség (AAM): Az ÁFA-mentesség felső határa 2026-ban is 18 000 000 forint éves szinten, melynek átlépése esetén azonnali ÁFA-körbe jelentkezési kötelezettség keletkezik.
- Arányosítás törv év közben: Ha a vállalkozás év közben indul, mind az átalányadó értékhatárait, mind a 18 milliós ÁFA-keretet napra pontosan arányosítani kell.
Lehet-e KATA-s egy másodállású egyéni vállalkozó 2026-ban?
Nem, a 2022. évi XIII. törvény 3. § (1) bekezdése alapján kizárólag a főfoglalkozású egyéni vállalkozók lehetnek a KATA alanyai.
Hány órás munkaviszony kell ahhoz, hogy mentesüljek a minimális járulékfizetés alól?
A törvény értelmében legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal kell rendelkezni a mentesüléshez.
Hogyan működik a költségelszámolás az átalányadózásban?
Átalányadózásban nincs szükség számlák gyűjtésére, a jogalkotó a tevékenységtől függően automatikusan elismer 40%, 80% vagy 90% költséghányadot, és csak a megmaradt jövedelemrész adózik.
Összeadódnak-e a munkaidők, ha több részmunkaidős állásom van?
Igen, a Tbj. 42. § (3) bekezdése alapján az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőket össze kell számítani a heti 36 óra megállapításához.
Mikor kell ÁFA-t fizetnie a másodállású egyéni vállalkozónak?
ÁFA-fizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha a vállalkozó éves bevétele meghaladja a 18 000 000 forintos alanyi adómentességi határt, vagy ha eleve ÁFA-körös adózási formát választott.