Minimális órabér és garantált bérminimum 2026-ban
Részletes útmutató a 2026-os minimális órabér és garantált bérminimum számításához, a munkáltatói járulékokhoz és az adminisztratív határidőkhöz.
A vállalati bérszámfejtés során az órabér alapját a mindenkori hatályos minimálbér és garantált bérminimum képezi. A céges bérköltséget a bruttó alapbéren felül a munkáltató által fizetendő 13%-os szociális hozzájárulási adó határozza meg. Ezt a teljes ráfordítást a munkáltatónak a havi bevallásokban kötelezően részleteznie kell.
Kulcsfontosságú tudnivalók 2026-ban
- Az alapfokú végzettséget igénylő munkakörökben a kötelező legkisebb órabér nettó értéke a 15%-os SZJA-előleg és a 18,5%-os TB-járulék levonása után kalkulálható ki.
- A középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörökben alkalmazandó garantált bérminimum óradíja 2026-ban emelt szinten adózik.
- A munkáltatót terhelő szociális hozzájárulási adó (Szocho) általános mértéke a bruttó órabér 13 százaléka.
- A társadalombiztosítási járulékfizetésnek van egy havi kötelező alsó határa, amely a minimálbér 30 százaléka.
Hogyan alakul a minimális órabér Magyarországon?
Magyarországon a kötelezően fizetendő legkisebb órabéreket a jogszabályok a végzettségi követelmények szerint határozzák meg. A 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a munkáltatóknak kötelezően alkalmazniuk kell az előírt minimális órabértételeket a munkaidő-beosztástól függetlenül.
| Kategória | Havi összeg | Kötelező órabér |
|---|---|---|
| Minimálbér (alapfokú végzettség) | 322 800 Ft | 1 856 Ft |
| Garantált bérminimum (középfok) | 373 200 Ft | 2 145 Ft |
Mennyi a minimálbér órabére 2026-ban? (Alapfokú végzettség)
A minimálbér órabére olyan törvényileg rögzített legalacsonyabb óránkénti díjazás, amelyet a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott teljes munkaidős munkavállalónak kötelező megfizetni.
A 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a minimálbér kötelező legkisebb órabére 2026. január 1-jétől pontosan 1 856 Ft óránként. Ezt az összeget kell alkalmazni minden olyan munkakörben, amely az állami szabályozások szerint nem igényel legalább középfokú iskolai végzettséget vagy szakképesítést.
Mennyi a garantált bérminimum órabére? (Középfokú végzettség)
A garantált bérminimum órabére a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben fizetendő minimum.
A 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése értelmében a garantált bérminimum órabére 2026. január 1-jétől 2 145 Ft. Amennyiben a betöltött pozíció előírja a középiskolai végzettséget vagy a szakmaspecifikus végzettséget, a foglalkoztató ennél alacsonyabb órabért nem állapíthat meg.
Hogyan kell számolni részmunkaidő és eltérő napi munkaidő esetén?
A részmunkaidős és az általánostól eltérő napi munkaidős foglalkoztatás esetén az órabérek és a havi díjak átszámítása pontos matematikai szabályok szerint történik.
- Részmunkaidős foglalkoztatás esetén a jogszabályban rögzített havi bérösszeget a munkaidő arányában csökkenteni kell, miközben a kötelező órabér összege nem változik.
- Ha a napi teljes munkaidő a törvényes 8 óránál hosszabb, az irányadó órabértételt a 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése alapján arányosan csökkenteni kell.
- Amennyiben a napi teljes munkaidő a standard 8 óránál rövidebb, az órabértételt a napi munkaidő arányában növelni szükséges a jogszabályi megfelelés biztosításához.
Milyen levonások terhelik a munkavállaló bérét?
A bruttó órabérből a munkáltató köteles levonni az állam felé fizetendő személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot.
A személyi jövedelemadó mértéke az adóalapként szolgáló bruttó bér jövedelme után egységesen 15 százalék. Ezen felül a 2019. évi CXXII. törvény 25. § (1) bekezdése alapján a munkavállalót 18,5% társadalombiztosítási járulék terheli, amely magában foglalja a 10%-os nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5%-os egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot.
A 2019. évi CXXII. törvény 27. § (2) bekezdése értelmében a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30%-a. Ha a részmunkaidős dolgozó bruttó bére nem éri el ezt a kötelező járulékfizetési alsó határt, a keletkező különbözet utáni TB-járulékot a munkáltató köteles megfizetni a saját terhére.
Milyen adókat és járulékokat fizet a munkáltató?
A munkáltatónak a munkavállaló részére kifizetett bruttó munkabéren felül saját forrásból további adókat kell fizetnie a költségvetésbe.
- A szociális hozzájárulási adó (Szocho) alapvető mértéke a 2018. évi LII. törvény alapján a bruttó órabérnek a 13 százaléka.
- A Szocho-t addig kell megfizetni, amíg az érintett magánszemély tárgyévi jövedelme el nem éri az adófizetési felső határt, amely a minimálbér 24-szerese, vagyis 2026-ban összesen 7 747 200 Ft.
- A munkáltató köteles a havi bérszámfejtést követően a közterheket megállapítani, majd a '08-as számú elektronikus bevalláson keresztül bevallani.
Gyakorlati példa: Hogyan épül fel a 2 500 Ft-os órabér költsége?
A vállalati tervezés érdekében érdemes számszerűsítve is áttekinteni, hogy miként épül fel egy bruttó 2 500 Ft-os óradíj valós nettó kifizetése és a teljes céges ráfordítás.
| Megnevezés | Számítás módja | Összeg (Ft / óra) |
|---|---|---|
| Bruttó órabér | Kiindulási alapbér | 2 500 Ft |
| SZJA-előleg levonás (15%) | 2 500 Ft × 0,15 | 375 Ft |
| TB-járulék levonás (18,5%) | 2 500 Ft × 0,185 | 463 Ft |
| Nettó órabér (kézhez kapott) | 2 500 Ft − 375 Ft − 463 Ft | 1 662 Ft |
| Fizetendő Szocho (13%) | 2 500 Ft × 0,13 | 325 Ft |
| Teljes munkáltatói bérköltség | 2 500 Ft + 325 Ft | 2 825 Ft |
Melyek a legfontosabb határidők és speciális könyvelési szabályok?
A vállalkozásoknak szigorú határidőket kell betartaniuk a bérterhek bevallása és megfizetése során a mulasztási bírságok elkerülése végett.
A 2018. évi LII. törvény 18. § (1) bekezdése alapján a munkáltatónak a Szocho, a levont SZJA-előleg és a TB-járulék összegét a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell bevallania és az állami adóhatóság számlájára átutalnia. Teljesítménybér alkalmazása esetén a minimális órabér elérését teljes teljesítmény esetén szintén garantálni kell.
Amennyiben a munkavállaló keresőképtelen betegség miatt táppénzben részesül, a foglalkoztató a 2019. évi CXXII. törvény 25. § (5) bekezdése alapján a folyósított táppénz egyharmadát mint munkáltatói táppénz-hozzájárulást köteles megfizetni.
Mikor kell először alkalmazni a 2026-os új minimális órabéreket?
A 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése alapján az új megemelt órabéreket első alkalommal a 2026. január hónapra járó munkabéreknél kell kötelezően alkalmazni.
Mi történik, ha a részmunkaidős dolgozó bére nem éri el a járulékfizetési alsó határt?
A 2019. évi CXXII. törvény 23. § (3) bekezdése alapján a járulékfizetési alsó határ (minimálbér 30%-a) és a ténylegesen kifizetett bér közötti különbözet utáni TB-járulék megfizetése a munkáltatót terheli.
Mely esetekben mentesülhet a cég a 13%-os Szocho megfizetése alól?
A munkáltató a 2018. évi LII. törvény II. fejezetében meghatározott szocho-kedvezmények igénybevételével csökkentheti vagy bizonyos esetekben nullára mentesítheti az adófizetési kötelezettségét, például munkaerőpiacra lépők foglalkoztatásakor.
Hogyan módosul az órabér, ha a napi munkaidőnk rövidebb, mint 8 óra?
A 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése szerint, ha a napi teljes munkaidő rövidebb mint 8 óra, az irányadó minimális órabértételt arányosan növelni kell.