Nettó és bruttó árak számítása a vállalati adózásban
Útmutató a nettó és bruttó árak számításához az ÁFA- és társasági adótörvény szerint. Ismerje meg az áfavisszaszámolás képleteit és a TAO-alap meghatározását.
A vállalati adózásban a bruttó és nettó árak elkülönítése alapvető fontosságú a pontos számlázáshoz és az adóalapok meghatározásához. A nettó összeg mindig a felszámított általános forgalmi adó (ÁFA) nélküli értéket jelenti, míg a bruttó összeg a fogyasztó vagy vevő által ténylegesen fizetendő, adóval növelt ellenérték.
Legfontosabb tudnivalók (Key Takeaways)
A vállalkozásoknak precízen kell kezelniük a számlázás során felmerülő áfatípusokat és a könyvviteli elszámolásokat a jogszabályi megfelelőség érdekében. A legfontosabb különbségeket az alábbi pontok foglalják össze:
- Az adó alapja (nettó ár) az ÁFA-törvény 65. § (1) bekezdése alapján az értékesítés áfa nélküli ellenértéke.
- A bruttó ár magában foglalja a nettó értéket és a jogszabályban előírt kulcsú felszámított általános forgalmi adót is.
- A társasági adó (TAO) alapja az adózás előtti eredmény, amely az ÁFA-mentes nettó árbevételből adódik.
- Az ÁFA visszafejtése a bruttó árból törvény által meghatározott fix visszaszámoló szorzókkal történik.
Mi a különbség a nettó és a bruttó ár között az adózásban?
A különbség az általános forgalmi adó meglétében rejlik: a nettó ár az adó nélküli tiszta ellenértéket jelöli, míg a bruttó ár az adóval növelt végösszeget.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (ÁFA-törvény) 65. § (1) bekezdése értelmében az adó alapja a termék értékesítéséért vagy szolgáltatás nyújtásáért kapott ellenérték. Az adó alapjába a törvény 70. § (1) bekezdése szerint beletartoznak a különféle adók, vámok és járulékos költségek, de maga az általános forgalmi adó soha.
A számviteli törvény és a társasági adózás logikája szerint a vállalkozások közötti tranzakciókban a bevételeket és a költségeket nettó módon kell kimutatni. A bruttó ár csak a fizetési forgalomban és a finanszírozási igények tervezése során bír közvetlen jelentőséggel.
Hogyan számoljunk nettóból bruttó értéket?
A nettó árból úgy kapjuk meg a bruttó árat, hogy a nettó értéket megszorozzuk az adott termékre vagy szolgáltatásra érvényes ÁFA-kulcs tényezőjével.
Az ÁFA-törvény 82. §-a határozza meg a Magyarországon alkalmazandó adómértékeket. A törvény 84. § (1) bekezdése alapján a teljesítéskor érvényes adómértéket kell alkalmazni a számítás során.
| ÁFA-kulcs mértéke | Érintett kategória | Nettó ár | Számítási képlet | Bruttó ár |
|---|---|---|---|---|
| 27% (Általános kulcs) | Főszabály szerinti termékek és szolgáltatások | 100 000 Ft | Nettó × 1,27 | 127 000 Ft |
| 18% (Kedvezményes kulcs) | 3/A. sz. mellékletben rögzített kör | 100 000 Ft | Nettó × 1,18 | 118 000 Ft |
| 5% (Kedvezményes kulcs) | 3. sz. mellékletben felsoroltak | 100 000 Ft | Nettó × 1,05 | 105 000 Ft |
Hogyan működik a bruttóból nettó visszafejtés (ÁFA-visszaszámolás)?
A bruttó árból történő áfa-visszaszámolás során a bruttó értéket meg kell szorozni a jogszabály által előírt hivatalos visszaszámoló szorzóval.
Az ÁFA-törvény 83. § (1) bekezdése tételesen rögzíti azokat a százalékos mértékeket, amelyeket akkor kell alkalmazni, ha az adó összegét a bruttó árból visszafelé kell meghatározni. Ezen szorzók alkalmazásával közvetlenül a fizetendő áfa összegét kapjuk meg, amelyet a bruttó értékből levonva adódik a nettó érték.
- 27%-os ÁFA visszafejtése: Az adó mértéke a bruttó ár 21,26%-a az ÁFA-törvény 83. § (1) bekezdés a) pontja alapján. Például 127 000 Ft bruttó összeg esetén a felszámított adó 127 000 × 0,2126 = 27 000 Ft, a nettó ár pedig 100 000 Ft.
- 18%-os ÁFA visszafejtése: Az adó mértéke a bruttó ár 15,25%-a az ÁFA-törvény 83. § (1) bekezdés c) pontja szerint. Például 118 000 Ft bruttó összeg esetén a felszámított adó 118 000 × 0,1525 = 18 000 Ft, a nettó ár pedig 100 000 Ft.
- 5%-os ÁFA visszafejtése: Az adó mértéke a bruttó ár 4,76%-a az ÁFA-törvény 83. § (1) bekezdés b) pontja alapján. Például 105 000 Ft bruttó összeg esetén a felszámított adó 105 000 × 0,0476 = 5 000 Ft, a nettó ár pedig 100 000 Ft.
Miért fontos a nettó árbevétel a társasági adóban (TAO)?
A társasági adózásban a bevételek kizárólag nettó értéken szerepelhetnek, mivel az ÁFA nem a vállalkozás saját teljesítményét, hanem az állam felé fennálló fizetési kötelezettséget tükrözi.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (TAO-törvény) 4. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontja kimondja, hogy az árbevétel fogalma alatt a számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevételét kell érteni. Ebből következően a fizetendő és a levonható általános forgalmi adó egyáltalán nem módosítja a társasági adó részét képező üzleti eredményt.
Hogyan számítjuk ki a társasági adó alapját és a fizetendő TAO-t?
A társasági adó alapját az adózás előtti eredményből kiindulva, a törvényben meghatározott növelő és csökkentő tételek alkalmazásával számítjuk ki, majd erre vetítjük a 9%-os adókulcsot.
A TAO-törvény 6. § (1) bekezdése szerint az adó alapja az adózás előtti eredmény, korrigálva az adóalap-módosító tételekkel. A törvény 19. § (1) bekezdése alapján az adó mértéke az adóalap 9 százaléka. Az alábbi táblázat egy egyszerű vállalkozási példán keresztül szemlélteti a számítás menetét törvényi logikával.
| Megnevezés | Összeg (Ft) | Jogszabályi háttér |
|---|---|---|
| Adózás előtti eredmény | 10 000 000 Ft | TAO-törvény 6. § (2) bekezdés |
| Módosító tételek egyenlege (például csökkentő tétel) | - 500 000 Ft | TAO-törvény 7. és 8. § |
| Társasági adó alapja | 9 500 000 Ft | TAO-törvény 6. § (1) bekezdés |
| Számított társasági adó (9%) | 855 000 Ft | TAO-törvény 19. § (1) bekezdés |
| Fizetendő társasági adó | 855 000 Ft | TAO-törvény 24. § (1) bekezdés |
Hogyan számolható vissza az ÁFA a bruttó árból?
A bruttó árból az ÁFA visszafejtése a törvényben meghatározott kulcsok szerinti visszaszámoló szorosokkal történik. A 27%-os kulcs esetében a szorzó 21,26%, a 18%-os kulcs esetében 15,25%, míg az 5%-os áfakulcs esetén 4,76%.
Milyen ÁFA-kulcsok érvényesek 2026-ban Magyarországon?
Magyarországon az ÁFA-törvény 82. §-a szerint az általános adókulcs 27%, a kedvezményes adókulcsok pedig 18% és 5% mértékűek.
Beletartozik-e az ÁFA a társasági adó alapjéba?
Nem, az általános forgalmi adó nem része a társasági adó alapjának. A TAO-törvény 4. § (1) bekezdése alapján az adózás alapja az adózás előtti eredmény, amely az ÁFA nélküli értékesítési nettó árbevételen alapszik.
Hány százalék a társasági adó kulcsa Magyarországon?
A társasági adó kulcsa Magyarországon egységesen 9%, amelyet a TAO-törvény 19. § (1) bekezdése alapján a pozitív adóalap után kell megállapítani.